MAGYARORSZÁG AZ EU CSATLAKOZAS KÜSZÖBÉN
A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács tagvállalatainak üzleti tapasztalatai

III. 2. TEMAKÖRÖK

CEFTA

Az HEBC vállalatai többnyire a helyi, az EU és a közép-kelet-európai piacokhoz kötődnek. A nemzeti piacok viszonylagosan csekély mérete miatt számos nemzetközi vállalat megkezdte termelésének és piaci értékesítésének optimalizálását a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Lengyelországban, valamint más CEFTA országokban is.

A fentiek miatt a CEFTA országok közötti kereskedelmi korlátok feloldása, beleértve a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vámilletékeinek megszüntetését, már a CEFTA országok EU-csatlakozását megelőzően fontos üzleti érdeknek tekintendő. Mivel a magyar mezőgazdaság versenyképessége magas színvonalú, ezért az ország érdekében áll a CEFTA országok területén a mezőgazdasági termékek szabad kereskedelmének biztosítása.

A Magyar Kormány 2001 februárjában bevezetett azon intézkedései, hogy quoták bevezetésével széles körben korlátozza az előnyös CEFTA vámilletékek mellett behozott lengyel importot, meglepték a mindkét országban termelési kapacitással rendelkező multinacionális vállalatokat.

Az HEBC megérti, hogy Magyarországot mélyen aggasztja egyes magyar mezőgazdasági termékek diszkriminatív kezelése Lengyelország részéről. Lengyelországnak az EU-csatlakozását követen nem lesz lehetősége a tagállamokból származó termékek ellenében védeni a lengyel mezőgazdaságot. A CEFTA-n belüli szabad kereskedelem az EU-tagságra való közvetlen felkészülésként értékelhető. Az HEBC megítélése szerint ugyanakkor a magyar ellenintézkedések mértéke túlzott volt, mivel kiterjesztették a kereskedelmi háborút a mezőgazdasági termékeken túlmenően az élelmiszer-ipari termékekre is. A mindkét országban integrált termelő egységekkel rendelkező nemzetközi vállalatok és a fogyasztók voltak az igazi vesztesek. A jelen Jelentés véglegesítése idején a két fél láthatóan megegyezett a közelmúltban hozott szankciók kölcsönös visszavonásában, a Lengyelország és Magyarország közötti vámháború kiterjesztése azonban az egész közép-kelet-európai régiót negatívan érintő jelzéseként értékelhető az EU számára.

Egyes CEFTA országok nagy valószínűséggel a többieknél korábban válnak az EU tagjává. Az HEBC javasolja mind a Magyar Kormánynak, mind pedig az EU Bizottságnak, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozása után a nem EU-tag CEFTA tagállamokból származó termékek importvámja ne legyen visszaállítva, illetve ne növekedjék. (A Romániával,  Bulgáriával, Horvátországga1 fennálló kereskedelmi kapcsolatokat illetően további tárgyalásokra lesz szükség - az EU és ezen államok között - a meglévő előnyök fenntartása érdekében.) Ez az eljárás már jól ismert Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási példájából.

A piaci fejlődés fenntartása érdekében szintén fontos, hogy a CEFTA országok egymást követő EU-csatlakozása mihamarabb bekövetkezzen. Addig is a CEFTA maradjon fenn a régióban, a közép-kelet-európai országok további piaci integrációjának biztosítása érdekében.

Vissza a kezdőlapra