MAGYARORSZÁG AZ EU CSATLAKOZAS KÜSZÖBÉN
A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács tagvállalatainak üzleti tapasztalatai

III. 2. TEMAKÖRÖK

MIGRÁCIÓ

Az áru, személyek, szolgáltatások és a töke szabad áramlása az EU egyik alapelve, megalakulása óta.

Az EU bővítéssel kapcsolatban az egyes EU tagállamok részéről jelentkező félelmek ellenére, az HEBC vállalatainak meggyőződése, hogy a munkaerőpiac integrációja, a bővítés utáni EU egésze számára előnyös lesz.

A csatlakozás eredményeként az egységes piac és a lakosság szabad áramlása újabb üzleti lehetőségeket fog teremteni Magyarországon. A munkaerő iránti hazai kereslet növekedni fog, ez pedig elvezet a képzett munkaerő költségének növekedéséhez. (Az 1990-es évek eleje óta az átlagkereset euróban számolva megduplázódott, és elérte a 350 eurót.) Ez egyrészt a lakosság vásárlóerejének növekedését fogja jelenteni, mely a belső piac megerősödéséhez vezet. Másrészt több, magas színvonalú munkahely létrejöttét eredményezheti, és ez csökkentheti a magyar lakosság egyébként is alacsony elvándorlási motivációját és készségét. Várható továbbá, hogy a magasabb szintű vezetők mobilitása és rugalmassága hozzáadott értéket jelent az európai versenyképesség számára. Az un. "Schröder program" - amely kb. 35 000 informatikai szakember számára nyújtott munkavállalási lehetőséget- csekély érdeklődést váltott ki Magyarországon. Mindössze kb. 500 informatikus döntött úgy hogy elhagyja az országot.

A 2000. év végén a munkanélküliség aránya Magyarországon 6% alatt maradt, ami alacsonyabb, mint az EU átlaga. Egyes régiókban (különösen Nyugat-Magyarországon) munkaerőhiány van, míg néhány kelet-magyarországi régióban a munkanélküliség aránya jóval meghaladja az átlagot. Ennek ellenére alacsony az országon belüli mobilitási készség, ami több tényezőnek tudható be, erős kötödésnek a gyökerekhez és hagyományokhoz, a lakáshelyzetnek, valamint annak, hogy a tipikus magyar háztartás két keresőre épül.

A határok menti együttműködés, a napi ingázást is beleértve a szomszédos országok között, ma már létező a jelenlegi EU határ mentén (pl. Ausztria-Magyarország), valamint a nem EU tagországok között is (pl. Magyarország-Szlovákia). A határ menti régiók profitálnak a növekvő gazdasági integrációból és az EU bővítés után ennek további növekedése várható. A regionális kedvezmények és strukturális alapok (ISPA) tovább javíthatják az ilyen típusú együttműködés hatékonyságát és átfogó gazdasági eredményt hozhatnak.

Az HEBC tagok megítélése szerint az EU-csatlakozást követen nem várható jelentős elvándorlás Magyarországról az EU munkaerőpiacára. Ugyanakkor a magas színvonalon képzett értelmiségiek (pl. szoftvermérnökök) és vezetők az EU gazdasága számára kölcsönös előnyt jelentenek.
 

Vissza a kezdőlapra