Iz. 11, 1-10.
Lk..10, 21-24

       Kezdetben voltak már a végső dolgok, 
       alfa és ómega már összeért, 
       Jézuska lába szalmaszálba bomlott, 
       gyermekszeme meglátta már a vért, 
       amely Heródes késeiről csorgott. 
       Az első karácsonyon is csikasz 
       farkasok bújták már az erdőt-bokrot 
       s az elveszettnek nem termett vigasz. 
       
       De volt Messiás, betlehemi csillag, 
       várták a szabadító hírnököt, 
       volt báránybégetés és szénaillat, 
       Mária szeme fényben tündökölt. 
       Így van ma is késő karácsonyunkon: 
       lobogó gyertyák és kemény padok, 
       ha zúg a szél is kint s akármi súly nyom, 
       én akkor is aranykort álmodok.