Újraavatták a Batthyány-mauzóleumot
Újraavatták a Batthyány-mauzóleumot Budapesten a Fiumei úti sírkertben csütörtökön, az ország első miniszterelnökének nyughelyét a Kincstári Vagyoni Igazgatóság újíttatta fel, a munkálatok három évet vettek igénybe.

    Az 1848-49-es szabadságharc mártírhalált halt miniszterelnöke sírhelyének újra avatásakor Stumpf István kancelláriaminiszter egyebek között arról beszélt: sokkal tartozunk az előttünk járóknak, nemzedékek hosszú során át tőlük örököltünk és tanultunk szinte mindent.

     - Nemzetünk halottai nem mindennapi emberek, némelyikük gróf vagy báró, a legtöbben egyszerű polgárok, mindannyiukban közös azonban, hogy a közösség szolgálatára adták életüket - mondta a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

     Stumpf István úgy vélekedett: méltatlanul keveset beszélünk gróf Batthyány Lajosról, pedig a reformkor nemzedéke minden idők talán legerősebb politikai gárdáját teremtette meg. Nem volt forradalmár a szó harcos értelmében, ellenben változásokat akart, olyan változásokat, amelyek gyökeresen alakítják át a magyar nemzet mindennapjait, amelyek révén mindenki könnyebben találhatja meg boldogulását az életben. Batthyány Lajos nem nagy tetteket akart véghezvinni, de használni akart - hangsúlyozta Stumpf István. Rámutatott: Batthyány Lajos az egyre elmérgesedő helyzetben is a béke útját egyengette, megtéve mindent, hogy a nemzetünkre és a dinasztiára nézve egyaránt tragikus következményekkel járó fegyveres harcot elkerülhessük. Gróf Batthyány Lajos pályafutása nem teljesedhetett ki, október 6-án az aradi tábornokokkal együtt részt vett abban a fényes deputációban, amely "Isten Őfelsége előtt" volt hivatott képviselni a magyar népet - mondta Stumpf István.

     A kancelláriaminiszter kifejezte reményét, hogy az új évezredben nem lesz szükség arra, hogy nemzetünk legjobbjai életüket adják szabadságukért, az emberi jogok védelméért.Stumpf István szerint az új évezred egyik legfőbb feladata, hogy az "elődeinktől megörökölt értékeket, tisztességet, a nyelvet és vagyont megőrizzük".

     Az 1871-ben, Schickedanz Albert tervei alapján épült Batthyány-mauzóleumot - a tervezéssel és a kivitelezéssel együtt - mintegy 55 millió forintból újították fel, a költségekhez a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma 7 millió forintot adott. A Budapesti Temetkezési Rt. összesen 6 millió forintot költött a koporsók restaurálására és a mauzóleum környékének parkosítására.

     A Batthyány-mauzóleumnál az ünnepség résztvevői elhelyezték az emlékezés virágait.

MTI
Vissza a kezdőlapra