A Brusznyai-per - könyvajánló
Megjelent Kahler Frigyes jogtudós A Brusznyai-per című kötetének második, javított kiadása; a kötetet hétfőn Budapesten mutatták be az újságíróknak. A második kiadáshoz Mádl Ferenc köztársasági elnök, Brusznyai Árpád egykori tanítványa írt előszót.

    Tóth Gy. László, a miniszterelnök főtanácsadója a bemutatón elmondta: a sikerkönyv második kiadása tényszerűen bizonyítja a szerző jogi és történészi precizitását.

     Az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi mártírjára emlékezve kijelentette: "a Magyar Köztársaság szégyene, hogy a hazaárulók, a sztálinista-, a rákosista- és a kádárista-rendszerek kiszolgálói jelenleg is élvezhetik a jogállam előnyeit".

     - Magyarországon lassan olyan gyakorlat van kialakulóban, hogy az szenved, aki megnevezi a bűnösöket - tette hozzá a főtanácsadó.

     Véleménye szerint kívánatos lenne, ha az egykori bűnösök bocsánatot kérnének, mert erre sajnos eddig nem került sor.

     - Nincs jogunk megbocsátani, mert senki nem kért bocsánatot - jegyezte meg.

     M. Kiss Sándor történész szerint a szerző úgy állít emléket a mártírhalált halt Brusznyai Árpádnak, hogy közben széles körű jogi és történeti háttérre alapozva mutatja meg, miként sértette meg "osztályalapon" a kádári diktatúra nemcsak a nemlétező jogállamiság alapelveit, hanem saját diktatórikus rendeleteit is.

     - Az is világossá válhat, hogy általában a megtorlások során nem a személyes bosszú volt a fő motiváló tényező, hanem a diktatúra önmagából eredő törvényszerűsége - fogalmazott a történész.Jelezte: jó lenne több védettséget adni azoknak a kutatóknak és szerzőknek, "akik naponta viszik vásárra a bőrüket".

     A történész megelégedéssel nyugtázta, hogy elkezdődött egy lassú erkölcsi letisztulási folyamat, és a magyar társadalom helyesen reagál egy adott történelmi kor kényes témáira és tényeire.

     Brusznyai Árpád az ELTE, az Eötvös Kollégium hallgatója volt, egyetemi diplomáját 1950-ben kitüntetéssel vette át. Három évet töltött klasszika-filológia kutatással, ám ígéretesnek indult karrierje kettétört, amikor pap bátyja internálása folytán elbocsátották állásából.

     Később kántorként helyezkedett el, majd a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban lett latin-történelem szakos tanár.

     Az 56-os forradalom idején a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnökeként tevékenykedett, ezért két évvel később, harmincnégy éves korában kivégezték.

Vissza a kezdőlapra