Palackposta

Az interneten terjed egy levél, amely segít eligazodni a politika világában.
Olvasd és add tovább.

Az elmúlt 50 év diktatúrájában megszoktuk, hogy a keresztény embernek nincs módja hangját hallatni, hogy akkor tesz a legokosabban, ha hallgat. Ma meg kell tanulnunk, hogy keresztényként a társadalom a jövő, a politika felelős alkotói vagyunk.

"Krisztus összes hívei érezzék át, hogy különleges és csak általuk betölthető hivatásuk van a politikai közösségben: példájukkal mindannyian mutassák meg, hogy él bennük a kötelesség tudata, és hogy odaadóan szolgálják a közjót" mondja a II vatikáni zsinatunk (Gaudium et Spes 75.).

Nézzünk három szempontot, amelyek segíthetnek annak eldöntésében, melyik párt képviseli a kereszténységhez közel álló elveket:

I. A pártok viszonya a kersztény értékekhez

1. A kereszténység család - gyermek - élet párti.

• Melyik párt támogatja következetesebben a családokat, a sokgyermekeseket?
• Melyik vonta meg a támogatást ezektől?
• Melyek azok a pártok, amelyek növelték a tanulás terheit (pl. a Bokros csomgaban)?
• Melyek azok, amelyek támogatják a tovább tanulókat?

2. A kereszténység védi az életet.

• Melyik pár támogatja az életet - konkrét esetek kapcsán is?
• Melyek támadják azokat a szervezeteket és embereket, akik az abortuszt helytelenítik?

3. A kereszténység értéknek tartja a nemzeti, emberi kulturális értékeket.

• Melyik párt támogatja ezeket, s melyik gúnyolja?
• Melyik párt támogatja a határon túli magyarok ügyét, s melyiknek közömbös ez?

II. A liberalizmus problémája

Gyulay püspök azt mondta: imádkozzunk, hogy ne a szélsőséges liberalizmus uralkodjék. Erre egyes liberális politikusok tiltakoztak. Mi is az a szélsőséges liberalizmus - amit a kereszténység elutasít? A liberalizmus - önmagában szép elv: a szabadságot hangsúlyozza. A szélsőséges liberalizmus azt jelenti, hogy kb. minden szabad: parttalan a szabadság.
Szélsőséges liberalizmusnak tartjuk, amikor egy párt képviselői többszörösen is - még napjainkban is - az emberi szabadsághoz tartozónak tartották:

• hogy szabadon lehessen Magyarországon kábítószert termeszteni forgalmazni;
• hogy akadálytalan legyen a prostitúció (ebben is, meg az előző esetben is nem beszélnek arról, hogy néhány ember szabadsága, vagy milliomossá válása az un. szabadság jegyében, más ezrek és ezreket rabszolgaságba vet);
• az abortuszt;
• az eutanáziát;
• a homoszexualitást sőt annak pl. iskolákban való propagálását.

A szélsőséges liberalizmus hívei parttalan kapitalizmust akarnak, amelyben az államnak nincs joga beleszólni a gazdaságba. Liberalizmust, amelynek gyümölcse lehet egyesek milliomossá válása, mások kizsákmányolása, mások hajléktalansága.

III. A pártok viszonya az egyházhoz, a keresztény közösségek érdekeihez.
 

• Melyik pártok amelyek következetesen vallják, hogy az egyházak értékeket hordoznak, a társadalom építését tűzik célul, s ezért támogatást érdemelnek?
• Melyek azok, amelyek a szabadságra hivatkozva egyenlőség jelet akarnak tenni az embereket becsapó vagy kizsákmányoló szekták között? (Van szervezt, amely a prostitúciót vallási cselekménynek bejelentve mai napig egyházként van számon tartva.)
• Melyik pártok támogatták a keresztény iskolák és intézmények visszaadását (amelyek a magyar népet és társadalmat szolgálják)- s melyek támadtak minden erejükkel ezek ellen.

Ne tévesszen meg minket, hogy most mit mond valaki. Mert most mindenki, mindenkit meg akar nyerni. Nézzük meg, mit tettek az elmúlt években az egyes pártok. Ezek alapján tudunk helyesen ítélni. (Nézegettem, hogy egyik legkedveltebbnek mondott napilapunk kb. egy év óta rendszeresen közöl vallás-barát cikkeket, míg korábban mindig az ellenkező hangot képviselte.)
 
 

A keresztény felelős a jövőért. Gyermekei jövőjéért. Így köteles képét alkotni magának a társadalmi helyzetről, a pártokról. S felelős azért, hogy olyan pártok jussanak hatalomra, amelyek leginkább a keresztény-emberi elvek hordozói.

Vissza a kezdőlapra