Caritas Információs Iroda
INFOSENDER - elektronikus médiaközpont
Egyházpolitikai heti hírösszefoglaló, 2001.10.24
Hírek


Elemzés


Hírek

Bin Laden gazdasági birodalma
Washington, AEÁ, október 11.

Amerikai források szerint Osama bin Laden az afganisztáni talibán kormány legerősebb gazdasági oszlopa. 1996 óta a szaúdi milliomos több, mint 100 millió dollárt költött iszlám egyetemisták kiképzésére. Ugyanezt a taktikát alkalmazta Szudánban is, ahol Afganisztán előtt tartózkodott. Amerika üzenete világos: ahhoz, hogy le lehessen győzni bin Ladent, meg kell semmisíteni gazdasági birodalmát.

(Forrás: Washington Post, AEÁ, október 11.)
Clinton: többször megmentették a pápa életét
Vatikán, október 11.

Az elmúlt években több alkalommal mentették meg a pápa életét jelentette ki Bill Clinton volt amerikai elnök. Utoljára Damaszkuszban készült a pápa ellen merénylet. Egy bombákkal felszerelt nő készült ráugrani arra az autóra, amellyel II. János Pált utazott. Aznap a pápa az Omayyade mecset meglátogatására készült. II. János Pál személye ellen irányuló bombatámadást semmisítettek meg 1995.-ben a Fülöp szigeteken is.

(Forrás: La Stampa, Olaszország, október 11.)
Nigériai muzulmánok keresztényekre támadtak
Kano, Nigéria, október 15.

Kano véres összetűzések színhelyévé lett. A pénteki ima után, a Nigéria északi részén fekvő Kano tartományban, muzulmánok keresztény közösségekre támadtak. A Reuters jelentése szerint az áldozatok száma eléri a kétszázat. A felvonuló muzulmánok az amerikai imperializmus ellen tüntettek, és dicsőítették Osama bin Ladent.

(Forrás: Reuters, október 14.)
Pakisztánban lehetetlen a demokrácia
Párizs, Franciaország, október 14.

Pakisztánban nem lehetséges a demokrácia tartós győzelme - állapítja meg a Le Monde francia napilap. A II. világháború végén az Indiai Birodalom maradványaiból létrehozott ország (1947) állandóan politikai kalandok színhelye volt. Az ország fennállása óta a demokratikus rendszerek csak „zárójelként” szerepeltek a totalitárius kormányok, diktatúrák között.

(Forrás: Le Monde, Franciaország, október 14.)
II. János Pál 23 éve pápa
Vatikán, október 16.

23 évvel ezelőtt, október 23-án választotta meg a Sixtusi kápolnában összegyűlt konklávé Karol Wojtylat pápának. 1979. október 23-án a Sixtusi kápolnából felszálló fehér füst adta hírül a világnak elsőként az új pápa megválasztását. 18:45- kor Pericle Felici bíboros közölte: „Habemus papam”. 19:15- kor lépett ki először a lengyel pápa a Szt. Péter bazilika erkélyére. Az egyháztörténelemnek eddig csak hat olyan pápája volt, aki hosszabb időn keresztül vezette a katolikus egyházat, mint Karol Wojtyla: VII. Piusz (23 év, 5 hónap, 6 nap); I. Hadrián (23 év, 10 hónap, 24 nap); VI. Piusz (24 év, 6 hónap, 7 nap); XIII: Leó (25 év, 5 hónap); IX. Piusz (31 év, 7 hónap, 21 nap) és Szent Péter (pontos adatok nem ismertek).

(Forrás: Zenit, ZG01101501)
Belfastban a katolikus iskola ellen támadnak
Belfast, Egyesült Királyság

A Belfast-i Holy Cross katolikus iskola ellen elkövetett zaklatások tovább folytatódnak. Protestáns terroristák egy hónappal ezelőtt intéztek támadást az iskolások ellen. A gyerekek, iskolába menéskor, minden nap ki vannak téve a protestáns lakosok szidalmainak. Az iskolába vezető út egy protestáns negyeden halad át. „Tapasztaltuk, hogy az orvosok nyugtatókat írtak fel az iskola gyerekeinek, akik állandóan rettegésben élnek, és nem tudják, hogy mi történik velük másnap iskolába menet” – jelentette ki Pater John McManus, a Down and Connor egyházmegye szóvivője. „Nagyon kellemetlen, hogy gyerekeink pszichikai terrornak vannak kitéve, hisz közülük egyesek alig négy évesek” – hangsúlyozta a kerület papja az egyik sajtótájékoztatón. A Holy Cross iskola egy protestáns negyedben épült. Az oda járó gyerekek négy és tizenegy év között vannak. Június vége óta nagyon megromlottak az állapotok, és a dialógus elvételre jelenleg semmi esély sincs. „Lehetetlen az iskola képviselőit és a lakókat ugyanazon tárgyalóasztal köré ültetni” – közölte Pater McManus.

(Forrás: Zenit, ZG01101505)
Ariel Saron miniszterei visszavonulnak
Tel Aviv, Izrael, október 16.

Miután Hebron két lakónegyedéből Izrael visszavonta csapatait, a Saron kormány hét nacionalista minisztere jelentette be visszavonulását. A kormányt elhagyó hét miniszter között ott találjuk Avigdor Liebermant és Rechavam Zeevit. A nemzeti egységre törekvő izraeli miniszterelnökre nehéz idők járnak, jóllehet minisztereinek a visszalépése önmagában nem jelenti a kormány felbomlását. Annak ellenére, hogy Saron kormánya nincs létében fenyegetve, a miniszterek távozása erős csapás volt az izraeli politikai vezetésre nézve.

(Forrás: Financial Times, Egyesült Királyság, október 16.)
Újabb jogok a kaliforniai homoszexuálisoknak
Sacramento, Kalifornia, október 15.

Annak ellenére, hogy a 2000.-ben megtartott választásokon a választópolgárok 60%-a csakis a heteroszexuális kapcsolatokat tartotta valódi házasságnak, Gray Davis, Kalifornia kormányzója, újabb jogcsomagot írt alá az azonos nemű pároknak. Az esemény hatalmas visszhangra talált az amerikai sajtóban. Kaliforniában már 16.000 hivatalosan összeadott azonos nemű pár élvezheti az állam egyre növekvő rokonszenvét.

(Forrás: Associated Press, AEÁ, október 15.)
„We are all victims now”
London, Anglia, október 17.

Gary Younge angol újságíró kritikusan szemléli az Afganisztán ellen folytatott amerikai hadjáratot. Szerinte a katonai beavatkozás tovább mélyítette azt a nemzetközi feszültséget, amelyet a szeptember 11-ei események indítottak el. Younge katasztrófának nevezi a terrorizmus elleni háború eddigi eredményeit. A nemzetközi vészhelyzet egyik legveszélyesebb pillére a politikai krízisbe került Pakisztán. Pervez Musharaf országa, atomhatalom lévén, egyre nagyobb fejtörést okoz a nyugati politikusoknak.

(Forrás: Guardian, Anglia, október 17.)
A „tartós szabadság” áldozatai
Washington, AEÁ, október 21.

Az október 7-én beindított amerikai katonai hadműveletnek („tartós szabadság”) egyre több áldozata van. A halálos áldozatok mellett valódi humanitárius dráma játszódik le Afganisztánban. Az erőszakos bombázások tömeges kivándorlást eredményeznek. A célország legtöbb esetben a szomszédos Pakisztán. Tegnapelőtt 3.500 menekült jelentkezett Chaman határában. A menekültek többsége gyermek és asszony. Az ENSZ menekültekkel foglalkozó osztályának jelentéséből kitűnik, hogy a bombázások kezdete óta több, mint 30.000 ember hagyta el Afganisztánt.

(Forrás: Washington Post, AEÁ, október 20.)
Angolában gyerekeket raboltak el egy templomból
Luanda, Angola, október 21.

Kiluange falunak (Kwanza Norte egyházmegye) egyik közösségéből 16 gyereket és hozzátartozóikat rabolták el álarcos tettesek egy szentmise alatt. Kwanza Norte püspöke szerint a gyerekek 7 és 14 év között vannak, 11 közülük lány. Ismeretlen tettesek egy ökumenikus istentisztelet alatt hajtották végre akciójukat, túszul ejtvén a jelenlevők többségét. Az UNICEF és az ENSZ Angolában működő emberjogvédő szervezete elítélte az akciót, és a gyerekek azonnali szabadon bocsátását követeli. Nem először történik meg, hogy gyerekeket rabolnak el. A több évtizede tartó angolai konfliktus alatt számos gyereket hurcoltak el. Legtöbbjüktől semmilyen életjel nem érkezett többé. Az UNICEF munkatársai szerint a gyerekeket fegyverhordásra használják fel, továbbá főzésre és takarításra kötelezik őket . Legrosszabb esetben megerőszakolják a fiatal lányokat. Úgy a lányokat, mint a fiúkat emberi célpontokként használják – jelentette az ENSZ.

(Forrás: Zenit, ZG01102105)

Elemzés

Fal város és falu között
Frankfurt, Németország, október 10.

A Kínában gyakorolt „Hokou” (kormány) rendszer a vidéki lakosokat másodrendű polgárokká degradálja, és apartheid politikához vezet - cikkezi a Frankfurter Rundschau. Amikor 80 évvel ezelőtt Mao Tse Tung egy vidéki kis faluból Pekingbe érkezett, és ott egy könyvtárosi állást kapott, senki sem kérdezte meg tőle, hogy van-e városra érvényes rendőri engedélye. Manapság viszont, Mao Tse Tung politikájának a következményeként, különleges rendőri engedély nélkül nem költözhet senki faluról városra. Egy egyszerű vidéki lakos nem talál munkahelyet, és nem élhet normális életet egyetlen városban sem, ha nincs erre külön rendőrségi engedélye. A „Hokou” rendszer tehát láthatatlan falat épít fel a falu és a város között, és megfoszt 900 millió kínait attól a lehetőségtől, hogy városba költözzön, lakást béreljen, és munkahely után nézzen.

Gyakorlatilag a kínai társadalom nagyobb része egy „alsóbbrendű” kaszthoz tartozik. Az 1980.-ban beindult reformpolitika kissé feloldotta a városok és a falvak közötti társadalmi feszültséget. A fiatal generáció nagy számban vándorol a városok felé. Számos parti várost ezek a vándormunkások építettek fel. Shanghaiban az összes tömbházat vándormunkások építették fel. Mivel megnőtt a munkanélküliség, egyre inkább visszaszorították a vándormunkásokat. Egyedül Peking az elmúlt év alatt 150.000 munkást küldött vissza a falvakba. Ehhez az akcióhoz 10.000 rendőrt kellett bevetni. A munkások megszokták a rendőrséggel folytatott "macska-egér játékot". A városokba való „illegális” bevándorlás több hónapos kényszermunkába kerülhet. Mivel a falvak egyre kevesebb segélyt kapnak a városoktól, a helyi hatóságok megnövelték a falun élő családok többletadóját. A városi polgárok és a falun élők között egyre erősebb a feszültség. Zhu Rongji felismerte a helyzetet, és egy adóreformot próbált keresztülvinni. Tervével viszont nem sikerült áttörnie az állami bürokráciát és korrupciót. Számos vidéki iskola bezárásra kényszerült, ugyanis nem tudta a tanerőket tovább fizetni. A faluk lakói nem csak alul vannak fizetve, de ki vannak zárva a városlakók privilégiumaiból is (mint például a betegbiztosítás).

Az országon belüli diszkrimináció társadalmi feszültséghez vezet. Mivel a politikai stabilitás a kínai kommunista párt legfontosabb hitvallása, a kínai kormány próbálja könnyíteni a városokba való bevándorlást. Egyre erősödik viszont a városlakók ellenállása, amely egy újabb instabilitáshoz vezet. Ha a kormány engedélyezi a városokba való bevándorlást, akkor újabb pénzösszegeket kell, hogy befektessen az infrastruktúrák kiépítésébe. Martin K. Whyte, a Horvard egyetem szociológusa, a kínai történelem iróniájának nevezte a faluról származó munkások ellen folytatott „apartheid” politikát. Kínában a forradalom alulról indult, és a kommunista párt hatalomra jutása a néptömegeknek köszönhető. 1949 óta a kínai kormány egyre inkább megvonta a vidéki településektől a támogatást, és kizárólagosan a városok fejlesztésére összpontosít.

(Forrás: Frankfurter Rundschau, Németország, október 10.)
Vissza a kezdőlapra