Tartalom:

Laekeni találkozó
Az RMDSZ a kerettörvényről, s egyebekről
Ismét a Kádár szoborról
A Vállalkozók Pártja balra tart
Az MSZP nem vesz részt a baloldali kerekasztal-beszélgetésen
A hűség napja
Interjú ifj. dr. Korhecz Tamással a Magyar Szóban
Kalász Márton az Írószövetség élén

Laekeni találkozó

„Magyarország az EU előszobájába lépett” „A mai csúccsal Magyarország az Európai Unió előszobájába lépett, sőt lenyomtuk a nappali kilincsét is”, így jellemezte a laekeni csúcsértekezletnek a bővítésre vonatkozó állásfoglalását Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén. „Az EU szempontjából nézve a magyarok már a spájzban vannak”, tette hozzá, jelenti a Magyar Távirati Iroda. A kormányfő rámutatott, hogy a mostani csúcs záróközleményének idevágó része még egyértelműbben szól, mint a nizzai. Célként tartalmazza, hogy 2002 végére a legfelkészültebb tagjelöltekkel lezárják a felvételi tárgyalásokat. Ez azt jelenti, hogy 2004 elejére Magyarország az EU tagja lehet és a magyar polgárok elnyerik ugyanazokat a jogokat, amelyeket az EU polgárai élveznek. Ehhez az is kell, tette hozzá Orbán, hogy a következő félévben megkezdődjék a csatlakozási szerződés szövegezése, amire a legjobb magyar jogászoknak fel kell készülniük.
Egy célt most nem sikerült még elérni: helyrehozatni azt az aránytalanságot, amit az uniós országok a nizzai csúcson az európai parlamenti helyek számában tettek. Magyarországot ugyanis a népességi arányok szerint nem 20, hanem 22 hely illeti meg. Orbán Viktor rámutatott, hogy Csehország ugyanebben a méltánytalan helyzetben van. Erre most végül is nem került sor, de a miniszterelnök az erőviszonyok alapján úgy látja, hogy Magyarország a következő időszakban egy másik alkalommal meg fogja kapni az őt megillető 22 helyet.
A magyar kormányfő azt a benyomást nyerte a Tizenötök állam- és kormányfőivel folytatott beszélgetéseiből, hogy rendkívül kedvező véleményük van Magyarországról és egyöntetű a véleményük, hogy az idei országjelentéssel Magyarország megváltotta a belépő jegyet az EU-ba. A mostani csúcs dokumentuma pedig megerősíti a jelöltek egyéni elbírálásának elvét és tíz olyan országot lát, amelyek képesek arra, hogy jövő év végig befejezzék a felvételi tárgyalásokat, áll a jelentésben.

Az RMDSZ a kedvezménytörvényről

Az RMDSZ vezetői nyilatkozatban üdvözölték a kedvezménytörvényt A Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezető döntéshozói testületei szombaton nyilatkozatban üdvözölték a határon túli magyarokról szóló kedvezménytörvényt, jelenti a Magyar Távirati Iroda. „A január elsején hatályba lépő törvény hozzájárulhat a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, megszilárdulásához, szülőföldjükön való megmaradásukhoz és gyarapodásukhoz”, hangsúlyozta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács marosvásárhelyi együttes ülésén elfogadott nyilatkozat. A két testület azt a reményét fejezte ki, hogy a román kormány részéről az utóbbi időben tapasztalt megegyezési szándék nyomán, a két kormány közötti egyeztetések eredményeként mihamarabb megállapodás születik a törvénnyel kapcsolatos vitás kérdésekben.
A marosvásárhelyi ülésen nyilatkozatban erősítették meg, hogy az RMDSZ továbbra is következetesen támogatja a moldvai csángómagyarság törekvéseit, az önazonosság megőrzéséért, anyanyelvének az oktatásban és a vallási életben való használatáért folytatott politikai és jogi küzdelmét. A nyilatkozat emlékeztetett arra, hogy a román alkotmány és az ország törvényei kimondják: minden román állampolgárnak joga van az anyanyelvű oktatáshoz. Éppen ezért a leghatározottabban elítélik azt a sorozatos zaklatást, amelyet egyes román hatóságok folytatnak azon moldvai csángók ellen, akik gyermekeik számára a magyar nyelv oktatását kérik, illetve azon oktatók ellen, akik megpróbálják ezt lehetővé tenni. Az RMDSZ minden törvényes eszközt megragad annak érdekében, hogy a magukat magyaroknak valló moldvai csángók jogait érvényre juttassa. Felszólítja a román kormányt, alkalmazza az érvényben lévő oktatási törvényt és késedelem nélkül intézkedjen, hogy a moldvai csángómagyarok is állami intézményekben tanulhassanak anyanyelvükön, zaklatástól mentesen gyakorolhassák, ápolhassák hagyományaikat érdekképviseleti, civil és szakmai szervezeteik égisze alatt.
A két testület ugyancsak nyilatkozatban ítélte el, hogy a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke és néhány tagja olyan jelentést ismertetett Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről, amely tartalmában ellentmond mindannak, amit felelős román politikusok Romániában és külföldön hivatalos álláspontként ismertetnek. Ez a „jelentés” nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít, tényekkel alá nem támasztott rágalmak sorozata. A példátlan támadás ugyanakkor beleilleszkedik az utóbbi időszakban Romániában tapasztalható hasonló megnyilatkozások sorába. Az RMDSZ elvárja, hogy minden felelős politikai erő határozottan úgy foglaljon állást: a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának vége szakadt Romániában, áll a jelentésben.
 „Ha a két kormány között nem lesznek kommunikációs problémák, a következő hetekben sikerülhet megoldást találni a kedvezménytörvény ügyében”, jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Csütörtökön jelentették be, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár - a két miniszterelnök személyes megbízottjaként - hamarosan találkozik egymással a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tárgyalások folytatása érdekében. A megbeszélések várhatóan hétfőn lesznek Bukarestben.
Markó elmondta, hogy az RMDSZ a maga részéről igyekezett a megegyezést valamiképpen elősegíteni, felgyorsítani. „Természetesen a két kormány megegyezéséről van szó, mi erről a kérdésről nem tudunk megegyezni senkivel, de próbáltunk aktívabban fellépni”, hangsúlyozta. Markó Béla szerint az RMDSZ-nek is szerepe volt abban, hogy a román kormánypárt kész legyen „kiteríteni lapjait”, és konkrét kérdésekről kezdjen tárgyalásokat a magyar kormánnyal.
„Világossá vált, hogy melyek azok az érzékeny pontok, ahol - hogyha a magyar kormány elfogad megfelelő megoldásokat - meg lehet egyezni”, jelentette ki. Markó Béla ezek között elsősorban a munkavállalás kérdését említette. „Van még ezen kívül egy-két más gond is. Úgy látom, a magyar kormány részéről van hajlandóság arra, hogy megfelelő kompromisszumokat fogadjanak el. Van esély. Nem akarom elkiabálni, de ha nem lesznek kommunikációs problémák a két kormány között, akkor az elkövetkező hetekben lesz megoldás”, fogalmazott az RMDSZ elnöke, jelenti a Magyar Távirati Iroda.
 

Ismét a Kádár szoborról

Sikeres volt a Munkáspárt aláírásgyűjtése a Kádár-szobor érdekében A Munkáspárt eredményesen fejezte be azt az aláírásgyűjtési akciót, amely azt célozza, hogy állítsanak szobrot Kádár János egykori MSZMP-vezető emlékére a budapesti Köztársaság téren. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szombati, a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján bemutatta az összegyűlt 200 ezer aláírást. Közlése szerint egyelőre senkinek nem adják át az aláíró íveket, mint mondta, megvárják az új Országgyűlés megalakulását. A pártelnök úgy fogalmazott: az aláírásgyűjtési akció bizonyítja, hogy Kádár Jánosnak tekintélye van Magyarországon, jelenti a Magyar Távirati Iroda.
Thürmer Gyula szólt arról, hogy befejezték a képviselőjelölt-állítást, és elkészítették a Munkáspárt országos és megyei listáit is. Közölte, hogy mind a 176 egyéni választókörzetben lesz jelöltjük, akik - szavai szerint - egyszerű, dolgozó, tisztességes, becsületes emberek. Az országos listát a pártelnök és egyben miniszterelnök-jelölt vezeti. Thürmer Gyula a csepeli választókörzetben is megméretteti magát, áll a jelentésben.

A Vállalkozók Pártja balra tart

Új elnök a Vállalkozók Pártja élén Schóber Ottó személyében új elnököt választott a Vállalkozók Pártja a Bács-Kiskun megyei Jakabszálláson tartott rendkívüli kongresszusán, szombaton, jelenti a Magyar Távirati Iroda. A kongresszust a korábbi elnök, Ékes József októberi lemondása nyomán a párt novemberi választmányi ülése hívta össze. A párt célkitűzéseiről az egyhangú szavazással megválasztott elnök, Schóber Ottó tájékoztatta az MTI-t a helyszínen. Közlése szerint a szervezet korábbi egyoldalú elkötelezettsége a jobboldal irányába belső konfliktusok forrásává lett, amely megosztotta a párttagságot.
„A Vállalkozók Pártja alapszabálya szerint is nyitott párt”, szögezte le a pártelnök, majd így folytatta: „ennek a nyitottságnak szeretnénk megfelelni azzal az új úttal, amelyről a kongresszus határozott”. Hozzáfűzte: a nyitottság azt jelenti, hogy a párt bármilyen vallású és foglalkozású, jobb- és baloldali irányultságú személyt befogad tagjai sorába. A vállalkozók érdekeinek képviseletén túl az elnök programjuk alapvető célkitűzésként határozta meg az egészségügy és az oktatás rendbetételét, illetőleg, hogy a közrend, közbiztonság megvalósuljon Magyarországon. Mint Schóber Ottó kifejtette, tárgyalások folynak több civil szervezettel, illetőleg a Magyar Szocialista Párttal egy választási szövetség kialakításáról. Jelezte együttműködési szándékát a Centrum 2000 Párt és jelen volt a kongresszuson a Korrupcióellenes Magyarországért Párt, amellyel elvi együttműködés aláírására is sor került.
A kongresszus meghívott vendége volt Újhelyi István, az MSZP országos elnökségének tagja, aki Schóber Ottó közlése szerint örömmel üdvözölte az együttműködésre való törekvést a jóléti rendszerváltás programjában, amelyben – mint hangsúlyozta – óriási szerep vár a kis-, a közép- és a nagyvállalkozókra. Schóber Ottó 52 éves kecskeméti iskolaigazgató, öt felnőtt gyermek édesapja, fél éve lépett be a pártba. A párt a tervek szerint 12 helyen - Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs megyében, valamint Pest megye déli részén - indít egyéni képviselőjelöltet az országgyűlési választásokon, áll a jelentésben.
 
 

Az MSZP nem vesz részt a baloldali kerekasztal-beszélgetésen

Az MSZP nem vesz részt azon a vasárnapi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az Új Baloldal kezdeményezett a baloldal összefogását szorgalmazva, derül ki az MSZP sajtóirodának nyilatkozatából, amelyet szombaton juttattak el az MTI-hez. Az Új Baloldal a héten javasolta, hogy az MSZP illetve a Munkáspárt képviselőivel közösen kezdjenek párbeszédet a baloldali összefogás érdekében.
Az Új Baloldal vasárnapra Kerekasztalt hívott össze, amelyet azzal indokolt: a közvélemény-kutatások adatai alapján véleményük szerint egyértelmű, hogy a baloldalnak nincs esélye a jobboldal ellen összefogás nélkül. A Munkáspárt már korábban jelezte, hogy képviselteti magát a rendezvényen. Az MSZP sajtóirodája szombati közleményében kinyilvánítja: a párt a javasolt Baloldali Kerekasztalt nem tartja kellően előkészítettnek és széles körűnek, ezért azon nem vesz részt. Ugyanakkor nem zárkózik el a szándékokat és célokat tisztázó párbeszéd elől.
„Meggyőződésünk, hogy Magyarországon nem csupán három párt tekinthető baloldalinak. Érthetetlennek tartjuk, hogy a javasolt Baloldali Kerekasztalra nem kapott meghívást a több mint száz esztendős Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely az MSZP-vel együtt tagja a Szocialista Internacionálénak”. „Baloldali pártnak tekintjük az Agrárszövetséget is, amely elkötelezettségét az elmúlt években a parlamentben is bizonyította”, áll a közleményben. Az MSZP sérelmezi azt is, hogy az Új Baloldal az elmúlt hetekben többször támadta a szocialistákat. „Kérdés, hogy mennyire őszinte az olyan, magukat baloldalinak minősítő pártok együttműködési szándéka, amelyek az elmúlt hónapokban ismétlődően támadták a MSZP-t, s nem a kormányt, hanem a szocialistákat minősítették fő ellenfélnek”, tartalmazza a dokumentum, áll a jelentésben.
 

A hűség napja

Az 1921-es soproni népszavazás emlékére december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánítja a magyar kormány, jelenti a Magyar Távirati Iroda. Egyúttal felhívja az állami szerveket, önkormányzatokat, egyházakat, iskolákat, civil szervezeteket, hogy országszerte méltó módon emlékezzenek meg Sopron népének helytállásáról, arról, hogy lakói 1921-ben kinyilvánították, továbbra is Magyarország polgárai akartak maradni. A magyar kormány rendeletét a soproni népszavazás 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hirdették ki pénteken Sopronban.
A Hűség Zászlónál tartott megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi köszöntőt: „Ma a magyar nép nevében tisztelgünk azok előtt, akik 80 évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy részei maradnak Magyarországnak, az 1000 éves államnak, az ősi nemzetnek”, hangoztatta. A magyar kormányfő rámutatott: a soproniak példát mutattak hazaszeretetből. „A város polgárai vállalták az 1000 éves államiságot, nem tagadták meg Mátyás királyt, aki innen indult Bécs felé. Nem tagadták meg azokat az országgyűléseket, amelyeket a város falain belül rendeztek, amikor az ország három részre szakadt, s nem lettek hűtlenek Batsányi Jánoshoz, Berzsenyi Dánielhez, akik a városban töltötték tanulóéveiket, és innen indultak el irodalmi pályájukon”, mondta.
A magyar miniszterelnök a magyar polgárok nevében mondott köszönetet azért, hogy az eltelt 80 évben a legnagyobb megpróbáltatások közepette is hűek maradtak a város lakói a hazához, és megőrizték Sopront Magyarország számára. A magyar kormányfő ünnepi beszédét követően Bács Ferenc színművész olvasta fel a kormány rendeletét, amely rögzíti, hogy Sopron és a környező nyolc község népszavazáson a magyar hazát választotta. A kormány Sopronnak szökőkutat adományoz, az érintett községeknek pedig méltó emlék állításáról gondoskodik, áll a jelentésben.

Szeretném tudni, hogy...
A Magyar Szó cikke
2001. december 8.

Állandó sorozatunkban vasárnaponként közéleti személyiségek tehetnek fel egymásnak kérdéseket. Szerkesztőségünk keresi fel a kérdezettet, aki válaszol a feltett kérdésre, ugyanakkor kérdést intézhet egy általa kiválasztott személyhez, akivel hasonló módon folytatódik a kérdéslánc. Múlt vasárnap dr. Burány Béla kérdésére az újvidéki gimi végzősei válaszoltak, ők pedig ifj. dr. Korhecz Tamástól, a tartományi kisebbségügyi titkártól kérdezik milyen kilátásai vannak egy fiatal magyar értelmiséginek itt, Vajdaságban?
Ifj. dr. KORHECZ Tamás: Ha egy mondatban kellene válaszolnom, akkor úgy fogalmaznék, hogy ma összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek a magyar fiatalok kilátásai, mint 2000 októberégi, és hogy őszintén értelmét látom az itthonmaradásnak, de mindez megköveteli a bővebb magyarázatot. Egy olyan országban, ahol többnyire működnek a jogállam alapintézményei, érvényesül az alkotmányosság, a piacgazdaság és a politikai pluralizmus eszméje egy kisebbségi nemzeti közösség egyenrangúsága, érvényesülése és megmaradása, a számszerű tömegén túl, elsősorban a közösséget alkotó egyének gazdasági és szellemi erejétől és versenyképességétől függ. Ez ránk is érvényes, ezért érdemes megvizsgálni hogyan is állunk ebből a szempontból?
A rendszerváltásnak kétségtelenül, számokkal és tényekkel is igazolható eredményei vannak, ugyanakkor az ország egyelőre csupán elindult a fent említett értékek meghonosításának az irányába, ám a jogállamiság, az alkotmányosság, a piacgazdaság és a demokratikus politikai pluralizmus megcsontosodására még várnunk kell. Ami kétségtelenül biztató, hogy egyre világosabban kirajzolódnak a szerb társadalmon belül azok a jelentős politikai erők, amelyek valóban őszintén harcolnak azért, hogy a fent említett értékek polgárjogot nyerjenek Szerbiában és amelyek hajlandóak megfizetni az iskolapénzt azért, hogy az ország megszabaduljon évszázados antidemokratikus hagyományaitól.
De miként is állunk az állítás második részével, azaz vajon a délvidéki magyar nemzeti közösség mennyire életképes, demográfiai, gazdasági és szellemi szempontból? Közösségünk demográfiai értelemben folyamatos mélyrepülésben van és ez a fogyás különösen a tömbön kívül látványos és gyors. Sajnos, közösségünk gazdasági, kulturális és szellemi értelemben is a társadalom peremére sodródott, helyzete kedvezőtlenebb, mint a velünk élő szerbeké. Ennek rengeteg oka van, kezdve attól, hogy az itt élő magyarok többsége zsellér származású, egészen a földreformok célzott magyarellenes hatásáig. A milosevici csendes etnikai tisztogatásról nem is beszélve. A lehangoló kép ellenére hittel vallom, hogy a nyolc évtizedes kisebbségi sorsunk alatt még sohasem volt ilyen esélye a közösségünknek mint most. Amennyiben jól sáfárkodunk a lehetőségeinkkel a XXI. század az itt élő magyarok talpraállásának és felegyenesedésének az időszaka lehetne, és ebben kiemelkedő szerepe lehet a mostani fiataloknak. Meggyőződésből vallom, hogy a közösség felemelkedése elsősorban attól függ, mennyire vagyunk képesek kialakítani és helyzetbe hozni a fiatal magyar értelmiséget. Hány diplomás, magyarul, szerbül és angolul jól beszélő, versenyképes tudással rendelkező fiatal kerül ki az iskolapadokból. A kisebbségi sors nem csupán teher lehet, esetünkben előny is. Gondoljunk csak arra, hogy Szerbia európai integrációja csakis az anyaországunkon keresztül történhet, vagy hogy a külföldi tőke Magyarországon keresztül és a magyar határ mentén érkezik Szerbiába.
Sajnos, a nem-fiatal értelmiségünk, a közösség egyes vezetői a fiatal értelmiség képzését nem kezelték prioritásként, sőt az általam kezdeményezett, ilyen irányú ösztöndíjreformot is minden erejükkel fékezték. Részben ennek tudható be, hogy a politikai rendszerváltással megnyíló lehetőségekkel nem mindig élhetünk, mert egyszerűen nincs képesített, versenyképes tudással rendelkező "emberünk". A VMSZ minden szinten keresi a megfelelő képesítésű, elsősorban fiatal kádereket, mindenféle – pártelkötelezettségtől függetlenül – hogy betölthesse a legkülönbözőbb gazdasági és közigazgatási tisztségeket, a helyi önkormányzatoktól a szövetségi minisztériumokig.
Egy esztendős kormányzati tapasztalatom azt mondatja velem, hogy az új körülmények között a tudás, a rátermettség elismertést és tiszteletet vált ki a környezetből, a nemzeti hovatartozástól függetlenül.
Jövő vasárnapi számunkban Makai József válaszol ifj. dr. Korhecz Tamás kérdésére.
 

Kalász Márton lett a Magyar Írószövetség elnöke

Kalász Márton lett a Magyar Írószövetség új elnöke; a pénteki választmányi ülésen a jelen lévő 50 választmányi tagból 48-an szavaztak rá, tudta meg az MTI az írószövetségtől a szavazás után. A szövetség új elnökségébe bekerült Szilágyi István, Mezey Katalin, Szakonyi Károly, Kiss Gy. Csaba, Szörényi László, Kolozsvári Papp László, Pomogáts Béla és Vasy Géza. A Magyar Írószövetség választmánya elnökké választotta Kalász Mártont.
Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született Somberekben. Pécsett érettségizett, 1953-tól az Ormánságban állami gazdaságban dolgozott, majd Siklóson és Szigetváron népművelési előadó, illetve művelődésiház-igazgató volt. 1957-től 1970-ig Budapesten a Falurádió riportere volt, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztőjeként tevékenykedett. Közben 1964-ben egy évet Berlinben töltött, mint ösztöndíjas. 1971-1974-ben a berlini Magyar Kultúra Házának munkatársa volt. 1970-1985 között az Új Írás folyóirat rovatvezetője, 1986-tól pedig a Vigilia főmunkatársa volt. 1991-94-ben a stuttgarti Magyar Kulturális Tájékoztatási Központ igazgatója, 1991-ig a Vörösmarty Társaság elnöke volt.
Több irodalmi kitüntetés birtokosa: József Attila-díj (1971,1987), Radnóti-díj (1985), Artisjus Irodalmi-díj (1986), IBBY-díj (1987), IRAT nívódíj (1991), Arany János irodalmi ösztöndíj (1992), Weöres Sándor-díj (1995). Művei: Hajnali szekerek (1955), Ünnep előtt (1961), Rapszódiáink évada (1963), Változatok a reményre (1967), Fejér megyei képeskönyv (1975), Viola dÍamour (1969), Megszámított vigasz (1976), Az imádkozó sáska (1980), Hozzánk a hóbagoly (1983), Morgató - ifjúsági regény (1986), Ki olvas éjszaka verset (1987), Az utolsó érintés (1989), Rejtek (1990), Tört mi (1993), Próba (1994), Sötét seb (1996). Műfordítóként a kortárs német költőket tolmácsolta, áll a Magyar Távirati Iroda jelentésében.
 

Levél a listára: kepesifi@egroups.com
Jelentkezés: kepesifi-subscribe@egroups.com
Képes Ifi-honlap: http://www.tippnet.co.yu/media/kepesifi -- Látogass el!
 

Vissza a kezdőlapra