Jonathan Sunley - Kovács Tibor
Két év a kormányrúdnál
Mérlegen a Horn- és az Orbán-kabinet első félideje
(Részletek a 2000-ben megjelent kiadványból)

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

1. A családok helyzete
    1.1. A középosztály megbüntetése
    1.2. A dilettantizmus és következményei

1. A családok helyzete

A Horn-kormány egységes családtámogatási rendszert örökölt. Ebben minden magyar állampolgárságú gyermeket alanyi jogon megilletett a családi pótlék. Az anya a terhesség negyedik hónapjától a Surján László minisztersége alatt bevezetett előrehozott családi pótlékban, hivatalos nevén várandóssági pótlékban részesült, ha részt vett a terhesgondozásokon. A támogatás összege a család nagyságától függően változott, az egyedülállókat és a nagycsaládosokat részesítve előnyben. A gyermek születése után 52 hétig a megfelelő hosszúságú biztosítási jogviszonnyal rendelkező nők terhességi-gyermekágyi segélyt kaptak, jövedelemarányos juttatásként. Ezt követően a gyermek kétéves koráig járt a gyermekgondozási díj, amely szintén arányban állt a korábbi keresettel. A gyermek két- és hároméves kora között pedig alacsonyabb összegű gyermekgondozási segélyt vehettek fel az anyák, amely a biztosítási idővel nem rendelkezők számára - mivel ők a többi ellátásra nem jogosultak - már a gyermek születésétől igénybe vehető volt.

A családtámogatási rendszer megfelelt az európai normának, amely - szemben az észak-amerikai modellel - a gyermek fejlődése szempontjából fontosnak tartja, hogy legalább az első két életévét az édesanyjával töltse.

1.1. A középosztály megbüntetése

A Bokros-csomag jelentős mértékben átalakította a korábbi családtámogatási rendszert, valóságos sokkhatást idézve elő a családoknál. A várandóssági pótlékot és a gyedet megszüntette, a családi pótlékot és a gyest pedig segéllyé alakította át, az ezekre való jogosultságot a család jövedelmi viszonyaitól tette függővé. Az anyának várandóssága idején immár semmilyen anyagi juttatás nem járt, a szüléskor egyösszegű anyasági támogatást kaptak a nők, függetlenül anyagi viszonyaiktól. Ezt követően a családok két táborra szakadtak. A korábban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők tartoztak az egyikbe: ők 24 hétig megkapták a fizetésükkel arányos terhességi anyasági támogatást, azt követően már nem voltak jogosultak a gyesre. A kisebb családi jövedelmet kimutató, és a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező nők a gyermek három-éves koráig otthon maradhattak, megkapták a minimál-nyugdíjjal megegyező összegű gyermekgondozási segélyt, és családi pótlékban is részesültek.
Mindebből kaotikus támogatási rendszer született - már amennyiben mindez "rendszernek" nevezhető -, amely elsősorban az úgynevezett "stratégiai gyermekvállalóknak" kedvezett, tehát azoknak, akik a szociális jövedelmek megszerzése érdekében válnak nagycsaládossá. A középosztályhoz tartozó családok számára a kormány azt sugallta: az ő gyermekvállalásukra nincs szükség, ezt az állam nemhogy nem támogatja, de kimondottan bünteti.

A rendszerváltás óta készült átfogó szociológiai felmérések mind azt igazolták, hogy a változások nagy anyagi vesztesei a gyermekes családok. A gyermekvállalás akkor is az elszegényedés kockázatával járt, amikor a támogatási rendszer még teljes volt. Ráadásul a jövedelemhatárt nem a gyermek születése utáni állapot alapján határozták meg, ha-nem arra az időszakra, amikor még az anya is dolgozott.

A Bokros-csomag legnagyobb felháborodást kiváltó részei a család-politikai megszorítások voltak. A "csomag" egyben a XX. század egyik legmegrendítőbb, legfelelőtlenebb társadalompolitikai kísérletének is bizonyult. Ráadásul mindez egy amúgy is évről évre - az akkor még csak - egy kisvárosnyi lakossággal csökkenő népességszámú országban történt.

1.2. A dilettantizmus és következményei

Mielőtt az adatok ismertetésére rátérnénk, és megnéznénk, végül mit okozott, és mekkora megtakarítást eredményezett a Bokros-csomag családpolitikai része, emlékeztessünk arra a hallatlan dilettantizmusra, amellyel az ehhez kapcsolódó törvényeket meghozták.

(Alkotmánysértések) Az Alkotmánybíróság által megsemmisített első törvénycsomagban nem vették figyelembe, hogy már megfogant gyermekek sorsáról döntenek, akiket a családok a régi családtámogatás rendszer figyelembevételével, arra alapozva terveztek vagy vállaltak. Az Alkotmánybíróság a törvénynek ezt a pontját megsemmisítette, és úgy változtatta meg a változások hatálybalépésének időpontját, hogy valamennyi, a döntés előtt fogant gyermekre még a régi szabályok legyenek érvényesek.

Mindebből sok minden következett. Egyfelől az Alkotmánybíróság tekintélye megnőtt, másrészt megszületett az a megalázó és az értékrombolást hűen tükröző kifejezés, hogy "Bokros előtti" és "Bokros utáni" gyerek. A családok rögtön felfogták, hogy a megszorítások azt jelentik: a gyermekvállalás a baloldali politikusok által uralt állam számára nem érték. Nem változtatott ezen az sem, hogy a lakossági felháborodás láttán - még saját koalíciós pártjaik szociálpolitikusai is ellenezték az eredeti javaslatot - a Horn-kormány több ponton engedett. Nemcsak a jövedelemhatárt emelte meg, de kivonta a három vagy több gyermeket nevelőket, valamint a tartósan beteg vagy sérült gyermekűeket a jövedelemmustra alól.

(Demográfiai válsághelyzet) Ennek ellenére az "üzenet" drámai módon tükröződött nemcsak a születés- és abortuszadatokban, a népesség-csökkenés felgyorsulásában, de abban is, amivé 1996. április 15-e vált. Ez volt a határnap a "Bokros előtti" és a "Bokros utáni" gyermekek megítélésében. Aki ez előtt született, mindenre jogosult volt, aki ez után, arra már az új törvény vonatkozott. A szülészeteken hihetetlen jelenetek zajlottak le, kifejezetten anyagi okokból indíttatták meg a szüléseket, és gyorsították a lefolyásukat, hogy a megszületett újszülöttek ne legyenek "Bokros-babák". Mindennek egészségügyi kockázataival, a laikus is tisztában lehet...

(A járulékfizetési fegyelem romlása) Tovább erősítette az intézkedés-csomag azt a közhangulatot is, hogy a közpénzek befizetése valójában céltalan. Minek fizessek, ha úgysem kapok érte cserébe semmit? - hallhattuk gyakorta. Bár erről nincsenek felmérések, de a hétköznapi tapasztalatok szerint a Bokros-csomagot követően a nők körében még tömegesebbé vált a minimálbéren való bejelentés korábban legalább a gyermeket tervező családok figyeltek arra, hogy jogosultságot szerezzenek a juttatásokra.

Vissza a kezdőlapraVissza a tartalomjegyzékhez