Laekeni EU-csúcs
A laekeni EU-csúcson valamennyi tagország készségét nyilvánította arra, hogy részt vesz egy afganisztáni békefenntartó erőben, amelyet az ENSZ felhatalmazása alapján hoznának létre.

    Az EU félévzáró csúcsértekezlete, amelynek döntései meghatározó befolyással lehetnek az unió jövőjéről szóló vita alakulására pénteken reggel kezdődött.

     A tizenötök állam- és kormányfőinek ehhez megállapodásra kell jutniuk a vita intézményi kereteit, fő témáit és menetrendjét rögzítő laekeni nyilatkozatról. Az utóbbi hónapokban már kirajzolódtak a közmegegyezés körvonalai bizonyos alapvető kérdésekben, mindenekelőtt abban, hogy a majdani intézményi reformokat egy tanácskozó gyűlés, a konvent készítse elő.

     Élénk viták várhatók viszont a nyilatkozat több alapvető tartalmi eleméről, amelyekben még a csúcs előestéjén sem volt egyetértés a tagországok között. Laekenben esedékes a döntés a konvent elnökének a személyéről, valamint arról, hogy milyen formában vonják be a tagjelölteket a testület munkájába.

     A másfél napos tanácskozás azonban nem ezzel, hanem külpolitikai kérdések megvitatásával kezdődött, első helyen a terrorizmus elleni harccal és részben ezzel összefüggésben Afganisztán jövőjével. Franciaország jelezte, hogy szeretné, ha a tizenötök a Közel-Keletről is kiadnának egy nyilatkozatot, amelyben a békefolyamat alapelveit ismételten megerősítve hallatnák "az ésszerűség hangját".

     A terrorizmus elleni harchoz szorosan kapcsolódik egy további fontos napirendi pont, a tagországok közötti bel- és igazságügyi együttműködésben való előrelépés. Ennek alapelveit már a két éve Tamperében tartott csúcson meghatározták ugyan, de azóta nem sok minden történt "a szabadság, biztonság és igazságosság közös térségének" a megteremtése érdekében, s az események csak a szeptemberi terrortámadások utáni válsághelyzetben gyorsultak fel.

     A legnagyobb eredmény e téren a közös európai letartóztatási parancsról való megállapodás lehet. Ennek útjából csak e hét elején hárult el az utolsó akadály, miután a konszenzus létrejöttét a tizenötök közül egyedüliként akadályozó Olaszország - feltételesen ugyan - feladta ellenállását.

     Az Európai Tanács laekeni értekezletén esedékes az a döntés is, amellyel a tagországok "működtethetőnek" minősítenék az európai védelmi és biztonságpolitikát (ESDP). Ezen azt értik, hogy - bár az ESDP gerincét alkotó közös gyors reagálású erőre még legalább 2003-ig várni kell -, a politika szervezeti-intézményi keretei létrejöttek és végleges formát öltöttek.

     Hátravan még "a görög-török probléma" - ha lehet - végleges rendezése, ami elvileg ugyancsak a laekeni csúcs feladata lenne. Az ESDP működőképessé nyilvánításának útjából döntő fontosságú akadály hárult el azzal, hogy az unió megállapodásra jutott a Törökországgal a NATO erőforrásainak igénybe vételéről, amelyet az atlanti szövetségben - vétójogára támaszkodva - egyedül Ankara gátolt. Most viszont Görögországnak támadtak fenntartásai az egyezséggel szemben, s a laekeni csúcs egyik tétje az, sikerül-e ezeken is túljutni.
 

BIZONYOS A KÖZÖS FELLÉPÉS

     Az EU-tagországok készségüket nyilvánították arra, hogy az afganisztáni rendezésről tartott bonni konferencia határozatainak megfelelően hozzájárulnak a béke és a biztonság helyreállításához az országban. Guy Verhofstadt, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Belgium miniszterelnöke ebben összegezte a laekeni csúcsértekezlet első napján, pénteken kialakult álláspontot. Az elnökség - hivatalosan szombaton jóváhagyandó - zárókövetkeztetései szerint az Európai Tanács "bátorítja egy ENSZ-mandátum alapján működő többnemzetiségű erő létrehozását", amelynek feladata Kabul és környéke biztonságának szavatolása, valamint a helyi rendfenntartó erők kiképzése lenne.

     A kormányfő szerint a zárókövetkeztetés szövegének vonatkozó része tisztázza azokat a félreértéseket, amelyek a kontingens összetételével és jellegével kapcsolatban a nap folyamán keletkeztek. Előzőleg ugyanis külügyminisztere, Louis Michel azt közölte, hogy valamennyi EU-tagország készségét nyilvánította a kontingensben való részvételre, s ez rendkívüli jelentőségű fejlemény, fordulópont az EU közös védelmi és biztonságpolitikájának fejlődése szempontjából.Michel bejelentését utóbb több tagország vezető beosztású illetékesei is tompították, mondván, nem volt szó arról, hogy uniós kontingenst hoznának létre. Az első napi tanácskozások végén tartott sajtóértekezleten Michel maga is elismerte, hogy korábbi bejelentése "a vita akkori állapotát tükrözte" - ezt viszont szerinte valóban pontosan. A nap végén az elnökség képviselői által közölt formula szerint a tagországok "jelenleg tanulmányozzák részvételüket" a többnemzetiségű erőben, amely mindenképpen csak az ENSZ BT határozata alapján jöhet létre, és a világszervezet mandátuma alapján működhet. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy Afganisztán újjáépítése előzetes becslések szerint nyolcmilliárd euróba fog kerülni, s ehhez az unió a maga részéről évi 500 millióval kész hozzájárulni.

     Verhofstadt megerősítette: a tagországok annak ellenére is működőképesnek fogják nyilvánítani az unió közös védelmi és biztonságpolitikáját, hogy még nincs végleges megállapodás az EU és a NATO között az atlanti szövetség erőforrásainak igénybe vételéről. Ennek már csak az az egyetlen akadálya maradt, hogy Görögországnak fenntartásai vannak az unió és Törökország között ez ügyben létrejött egyezséggel szemben.

     A bővítéssel kapcsolatban az állam- és kormányfők üdvözölték az Európai Bizottság ez évi "kitűnő" jelentéseit. Verhofstadt kiemelte Lengyelország teljesítményét, megállapítva, hogy az ország behozta az év közepén tapasztalt lemaradását, és "ismét sínen van". Az elnökség szerint ennek a megállapításnak a zárókövetkeztetésekben is szerepelnie kellene.

     A vitában az Európai Tanács több tagja is hangsúlyozta: támogatást kell nyújtani Bulgáriának és Romániának ahhoz, hogy minél többet ledolgozhassanak lemaradásukból a csatlakozási tárgyalásokon.

     A zárókövetkeztetések tervezetének a Közel-Kelettel foglalkozó része leszögezi, hogy Izraelnek partnerre van szüksége a béketárgyalásokhoz, ez a partner pedig Jasszer Arafat, illetve a Palesztin Hatóság. Minden, ami a hatóság meggyengítésére irányul, ellentétes a béke érdekeivel - állapítja meg a dokumentum. Szorgalmazza egyúttal a palesztin területek és főleg az infrastruktúra elleni izraeli katonai akciók, illetve a másik oldalon a terrorista merényletek beszüntetését.

     Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tervek szerint a közeljövőben Washingtonba és Moszkvába is ellátogat, hogy megpróbálja még szorosabbá tenni az Egyesült Államok, az EU és Oroszország között a közel-keleti rendezés érdekében folytatott együttműködést.

MTI
Vissza a kezdőlapra