EXKLUZÍV MAGYAR HON-LAP INTERJÚ

Beszélgetés Sárközy Péterrel, a New York-i főkonzul-helyettessel

Év végén általában kissé fáradt és lelassult munkatempót képzelünk el mindenütt, már az ünnepi hangulat miatt is, de a magyar konzulátuson nem ez a helyzet; ugyanis január 1-től lép életbe az új magyar vízumtörvény az európai uniós harmonizáció miatt. „Olyan szocializmusra jellemő évvégi hajrás időszak van”, kezdte a beszélgetést a szeptembertől hivatalában levő Sárközy Péter.

Ha már a vízumoknál tartottunk, felmerült ismét az évek óta örökzöld téma, az amerikai vízumkényszer eltörlése magyarok számára.
- Ennek reális esélye van. Magyarország abba a régióba tartozik, amelyiknek a gazdasági fejlettsége viszonylag magas, a világ összes országai között az élbolyba tartozik. Demokrácia van és gazdasági fejlődés. Az amerikai nagykövetség évente kb. 40 ezer vízumot ad ki. Ebből a több tízezerből elhanyagolható azoknak a száma, akikkel probléma van. A magyarok nem élnek vissza az utazás lehetőségével. Nem akarnak áttelepülni. Mi itt pontosan tudjuk, hogy hány magyar kerül összeütközésbe az itteni törvényekkel; ez a szám alig néhány tucat évente.
- Nem is az „áttelepedéssel” van baj, sőt, Amerikának jobb a legális bevándorlás, amit igazol, hogy az egyik idei (még szeptember előtti) törvényük értelmében kimondottan illegális, csaknem 700 ezer itt tartózkodónak tették lehetővé egy bizonyos vízum megkérését. Szóval lejárt vízumok legalizálása jobb mint az illegális munka, és az országból így kivándorló pénz. De az igazság az, hogy Amerika nem akarja a legalizált magyarokat sem; elég bajuk azokkal, főleg a szociális terheket illetően, akik a menekültstátusz-listán (a gazdaságilag vagy politikailag üldözöttek) szerepelnek.
- Ott van a másfél millió illegális mexikói, akik gátlástalanul utazgatnak és dolgoznak Mexikó és California között. Az illegális bevándorlás Európában is súlyos probléma. A demokráciában nem lehet összefogdosni erőszakosan az embereket, és hazaküdeni őket. Szeptember 11-e után nagyon komolyan ellenőrizték az utóbbi idők ideiglenes bevándorlóit; alig pár száz gyanúsat találtak, és az igazság az, hogy velük sem tudnak mit kezdeni. A demokrácia magában hordozza az önmagával való visszaélés lehetőségét.
- Annyira nagy port kavar most Magyarországon az ellenzék körében a kedvezménytörvénynek a napokban való aláírása, hogy meg kell kérdeznem a vélémenyét, annak ellenére, hogy ez belpolitikai téma. Az ellenzék szerint jelentős tömegek fognak Romániából átáradni, társadalmi feszültségeket okozva. Visszakanyarodva az előző vízumtémához: Magyarországon nem helyeslik (feltételem, az ellenzék sem), hogy vízumot kell váltani Amerikába, mint külföldinek, ugyanakkor azt sem helyesli – jelen esetben csak az ellenzék -, ha Magyarországra jönnek külföldiek; akik ráadásul nem is idegenek. Eléggé ellentmondásos szemlélet és visszafelé mutató.
- Diplomataként én arról nem foglalhatok állást, hogy az ellenzék mit csinál és mit nem. Hozzám ide szűrt információk jutnak el; nem tudom megmondani, hogy a kedvezménytörvény az állampolgárok körében mennyire beszédtéma. Azért hívják ezt, teljesen jogosan, kedvezménytörvénynek, mert az európai gondolkodás egyik eleme, hogy diszkriminálni ember és ember között nem tanácsos. Akik hátrányos helyzetben vannak, vagy számunkra valami miatt fontosabbak, pl. érzelmileg szorosabban kötődnek hozzánk, azoknak kedvező lehetőségeket teremtünk ezzel a törvénnyel. A politikai és ideológiai megfontolások mellett azért is adjuk ezeket a kedvezményeket, mert azokból kölcsönös előnyünk származik. Egy erdélyi magyar könnyebben lehet a magyar társadalom része, mert magyarul beszél és a gondolkodásmódja hasonló. A kedvezménytörvénnyel a jelenlegi magyar kormány történelmi felelőssége jelenik itt meg.
- Sárközy Péter, olvasom az életrajzát, negyvennégy éves, és 1981 óta folyamatosan a Külügyminisztérium kötelékében dolgozik. Azt írja, hogy érettségi után már oda készült, és Moszkvában járt egyetemre. Talán családi hagyomány a diplomácia?
- Nem. Engem már akkor is a politika, az államok közötti kapcsolatok érdekeltek, és ezért felvételiztem oda. Moszkvában kimondottan a diplomáciai szolgálatra képeztek ki. Célirányos képzés folyt, én nemzetközi jogot tanultam. 1990-91 ben az amerikai Georgetown egyetemen voltam ösztöndíjas kutató, aminek kapcsolódó intézete az Institute  for the Study of Diplomacy. Akkor minden évben két külföldi kapott egy-egy éves ösztöndíjat. Az volt az első év, hogy Kelet-Európában, azon belül Magyarországon meghirdették ezt a lehetőséget, ugyanis alapvetően ezt a fejlődő országok diplomatáinak találták ki. Anyagokat gyűjtöttem és elemzéseket készítettem Amerika nemzetközi joggyakorlatáról.
- Egyetlen pártnak sem tagja.
- Elégedett voltam és vagyok azzal a rendszerrel, ami a köztisztviselőket arra sarkallja, vagy inti, hogy ne nagyon aktivizálják magukat a belpolitikában. A mostani köztisztviselői törvény azt nem mondja, hogy párttag nem lehet valaki, de azt igen, hogy pártfunkciót nem lehet betölteni. A Külügyminisztériumban a pártfunkció és a külügyi szolgálat valószínűleg már okozott néhány embernek problémát; bár nem hiszem, hogy jelentős számban.

Niemetz Ágnes
NEW YORK
 
 

Vissza a kezdőlapra