Varga László 1956 eredményeiről

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga László képviselő úr, a Fidesz képviselője: "Az 1956-os forradalom és szabadságharc hazai és nemzetközi eredményei" címmel.

Megadom a szót, a Házszabály rendelkezése alapján ötperces időkeretben.

DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nevében szólok.

Tegnap múlt negyvenöt éve, hogy 1956. november 4-én a hatalmas szovjet hadsereg tankokkal legázolta a magyar szabadságharcot, de nem győzött. Harminchárom év múlva visszanyertük nemzeti függetlenségünket, a nép a szabadságát, mert az igazságot el lehet némítani hosszú időre, de megsemmisíteni nem lehet.

1956. október 23-án, amikor a fiatalság a polgárokkal együtt elindult a Bem szobor felé, a történelem útján meneteltek, mert tudták, hogy a megszállás alatt lévő ország tartomány, és a nép alattvaló. A tehetségek, az értékek, a jellemek, az egyéniségek nem bontakozhatnak ki, hanem egész más szempontok érvényesülnek, amelyek ellenkezőek a nép érdekeivel.

A magyar nép 1956. október 23-án valóban világcsodát produkált úgy hazai, mint nemzetközi vonatkozásban. Hazai vonatkozásban azért, mert ez az egyetlen forradalom nemcsak hazánkban, hanem a világon is, amelynek nem volt vezére, de volt eszméje; és a magyar nép csodálatos tehetsége és érzéke és 1100 éves fenntartó ereje, hogy órák alatt elfoglalták a fontosabb helyeket, békésen azok, akiknek emberi értékeik voltak - erre nincs példa. És ha voltak is kilengések, a magyar forradalom békés volt, mert nem bosszú vezette, hanem a népnek a szabadságtörekvése.

Ugyancsak csodálatos az a lelkesedés, amely vezette '56. október 23-át. Nem lehet lelkesedés nélkül élni, illetve nagyon szegényen élnek, akik nem tudnak lelkesedni. A lelkesedés a lélek tüze, és csak nemes és szép dolgokért lehet lelkesedni. Ezek olyan jelenségek, amelyek egyedülállók nemcsak a hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is. Azzal, hogy a magyar forradalom a Szovjetuniónak 1956 októberében megadta a halálos döfést, amelyben 34 év múlva kimúlt; nincs a világon ma már úgynevezett kommunizmus, por és hamu lettek. Ahol még valamilyen formában vannak, vergődnek a megszabadulástól.

Erre mondta Jacques Chirac, a francia köztársasági elnök, amikor Magyarországon volt, hogy az 1956-os forradalom Magyarországot központi szerephez juttatta azoknak a földrengéseknek a során, amely végül is a Szovjetuniót romba döntötte. Adtunk a világnak, mint annyiszor; nem kaptunk érte ellenszolgáltatást, hiszen nagyon nehéz erkölcsi értékért ellenszolgáltatást kapni.

Igen tisztelt Országgyűlés! 1956 októbere azonban ne legyen csak a megemlékezés és a kegyelet napja. Legyen iránytű! Az Irodalmi Újság 1956. november 2-i számában Tamási Áron a Magyar fohász című cikkében azt írja és kéri a magyarságot, hogy vigyázzon, úgy a szellemi világban, mint a közéletben csak azoknak adjon szerepet és csak azokat támogassa, akik a nemzethűségüket igazolták. Ez nemcsak Tamási Áron fohásza és kérése, ez 1956-nak a követelése is.

Úgy érzem, akkor lesz Magyarországon nyugodt társadalmi rend és békés előrehaladás, és vége lenne a rettenetes, rettenetes ellenzéki hangoskodásnak, ha valóban eltűnnek a magyar életből mindazok, akik úgy kerültek az Országgyűlésbe, hogy nemzethűségüket és emberségüket nem igazolták.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Vissza a kezdőlapra