2001. november 27.
Kérdések
Csángóföldi gondok a magyar nyelv oktatása körül
POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz)
NÉMETH ZSOLT
külügyminisztériumi államtitkár
POTÁPI ÁRPÁD
(Fidesz)
ELNÖK: Potápi Árpád, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselője, kérdést kíván feltenni a külügyminiszternek. A miniszter úr távollétében, amennyiben elfogadja a válaszadó személyét, Németh Zsolt államtitkár úr fog válaszolni.
A képviselő urat illeti a szó.
POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben újra riasztó hírek érkeztek Romániából a Csángóföldről. Újra sérültek a kisebbségi jogok, a szabad identitás megválasztásának joga - azonban a román hatóságok az eddigi túlkapásaikon is túlmentek. Állampolgáraikat a saját lakásaikban zaklatják, beavatkoznak a magánéletükbe, meg kívánják határozni, hogy az emberek a szabad idejükben, a privát szférájukban mivel foglalkozzanak. Mi is történt nemrégiben Moldvában?
Mint tudjuk, 1946 és 1958 között magyar iskolák működtek a csángó falvakban. Az utána következő évtizedekben szó sem lehetett hasonlóról. Az asszimilációs elnyomó politika minden eddigi korszakot felülmúlt, és úgy tűnik, az 1989 utáni politikai változás a moldvai magyaroknál nem hozott változást. 1996-tól a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége listák alapján és a szülők egyénileg több kísérletet tettek a magyar nyelv oktatásának bevezetésére a moldvai csángómagyarok lakta falvak iskoláiban. Ez a helyi iskolák és a polgármesteri hivatalok hosszas ellenállása miatt, majd a szülők megfélemlítése miatt nem sikerült.
2000 őszén két helyszínen körülbelül 150 gyermek részvételével iskolán kívüli oktatás kezdődött. Idén már hét helyszínen körülbelül 400 gyermek vesz részt a foglalkozásokon, melyek célja az írás, olvasás, az alapvető dolgok magyar nyelven való elsajátítása. Idén november 16-án a Bákó megyei prefektus kabinetfőnöke kilátogatott Klézsére, és gyakorlatilag ezt az iskolán kívüli oktatást beszüntette. November 19-én egészségügyi vizsgálatot tartottak Klézsén, és szintén megszüntették a magyar oktatást.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mit kíván tenni a magyar kormány annak érdekében, hogy az elkövetkezendő időszakban hasonló túlkapások ne legyenek, és hogy az iskolán kívüli oktatási program folytatódhassék a moldvai csángóknál?
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A megdöbbentő hírek hozzánk is elérkeztek. Úgy ítéljük meg, hogy Európa egyik legveszélyeztetettebb kisebbségéről van szó. A mintegy 50 ezres csángómagyar népesség asszimilációja nagyon előrehaladott, ezért is üdvözöljük, hogy az Európa Tanács a napokban a miniszteri bizottság részéről ajánlást fogadott el, összhangban azzal a kampánnyal, amit Európa veszélyeztetett kisebbségei érdekében kifejt az Európa Tanács. Ebben az ajánlásban megfogalmazza az Európa Tanács, hogy a csángók magyar nyelven beszélnek, és hogy joguk van az anyanyelvi oktatáshoz, hitélethez, ami egyébként összhangban van II. János Pál pápának a közelmúltban tett kijelentésével is.
De nem csupán az európai normákkal ellentétesek ezek a hírek ezekről az atrocitásokról, hanem Románia törvényeivel is ellentétesek. Hiszen 1990-ben romániai oktatási minisztériumi rendelet született arról, hogy biztosítani kell a csángómagyarság számára is a nyelvoktatás lehetőségét. Nem világos egyelőre számunkra, hogy ez a hatósági fellépés, ami tagadhatatlan, elszigetelt hatósági visszaélésnek tekinthető, vagy pedig egy összehangolt, magyarellenes intézkedéssorozatnak vagyunk a tanúi, hiszen Romániában a tankönyvkommandó és egyéb esetek szintén ilyen jelekre utalnak.
Tájékozódunk, dokumentáljuk az eseteket, magyarázatot kérünk a román fél részéről, és hála istennek, módom lesz napokon belül személyesen is felvetni román partnerem számára az ügyet. Felvettük továbbá az RMDSZ-szel a kapcsolatot, hiszen a Csángómagyarok Szövetsége, illetőleg a Pedagógus Szövetség RMDSZ-tagszervezet, jogvédelmet lát el az RMDSZ, és amennyiben megnyugtató módon nem rendezi a román fél a kérdést, nem zárható ki, hogy kétoldalú és nemzetközi eszközök igénybevételére fog kényszerülni Magyarország.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen. 2001. november 16-án Klézsén behívták Hegyeli Attila programfelelőst, és felkérték, mutassa meg azokat a termeket, ahol a tanítás folyt.
Istók Angéla lakásán, egy magánlakásban lévő teremből szintén elvittek egy Magyarországon kiadott történelemtankönyvet; egészségügyi jóváhagyást, működési engedélyeket kértek. Ezután három nappal a magyarnyelv-tanítás helyszínein betiltottak bármilyen tevékenységet, és ezek megszegése esetén 5-30 millió lejig terjedő bírságokat helyeztek kilátásba. Ezzel Klézsén megszűnt az iskolán kívüli magyarnyelv-oktatás.
Én úgy tudom, hogy Románia legfőbb célja az euroatlanti integráció. Az európai államok alapja a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság. Úgy gondolom, hogy Magyarország csak úgy tudja segíteni Romániát a csatlakozási folyamatban, ha Románia betartja az alapvető emberi és szabadságjogokat, még Moldvában is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps a MIÉP soraiban.)
