Minden nemzetnek joga és kötelessége törődni a határon túli nemzetrészekkel, és az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvény is illeszkedik az európai trendekbe - jelentette ki Fritz Tamás politológus pénteken a Teleki László Intézet és a XXI. Század Intézet közös szervezésében megtartott konferencián.

    Fritz Tamás utalt arra, hogy a Kádár-rendszerben igyekeztek nem tudomást venni a határon túli magyar közösségekről, mert úgy vélték, ha foglalkoznak gondjaikkal, akkor csak tovább rontják élethelyzetüket.

     Schöpflin György, londoni egyetemi tanár elmondta: a kedvezménytörvény egy kísérlet Magyarország és a határon túli magyarok együttélésére. Véleménye szerint a törvény problémákat hívott létre néhány országban, s a szomszédok nem kedvelik, noha összhangban van az európai joggyakorlattal.

     Schöpflin György jelezte, hogy Európa számos országában alkottak hasonló törvényeket. Egyúttal megjegyezte, hogy a finn, a görög és az ír törvények messzebb mennek bizonyos kedvezmények megadásában, mint a magyar szabályozás.

     Varga Attila, a román parlament képviselője arról szólt, hogy számára egyaránt érthetetlen volt a román és a magyar kormány győzelmi ünneplése a velencei bizottság állásfoglalása után. A képviselő elmondta, hogy a kedvezménytörvény tulajdonképpen megegyezik a magyar alkotmány előírásával, mely szerint Magyarországnak felelősséget kell vállalnia a határon túli magyarok iránt is. Úgy látja, hogy a törvény a szülőföldön való boldogulást segíti elő, és nem szorgalmazza az elvándorlást.

     Varga Attila méltatta, hogy a törvény a jogosultak körét a szabad identitásvállalás alapján határozza meg. Véleménye szerint a román félnek nincs igaza, amikor azt hangoztatja, hogy a törvénynek a határon kívüli hatálya van.

     Kérdésre válaszolva Varga kijelentette: amennyiben a román vagy a magyar fél közvetítő szerepre kéri fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, akkor minden további nélkül vállalják az egyeztetést.

MTI

Vissza a kezdőlapra