A világhálón, ahol mint tudjuk minden megtalálható, időnként sajátos történetekkel találkozhatni. Pihenésül most néhányat megosztunk olvasóinkkal is. Akiket több hasonló érdekel, keressék fel a változó színvonalú 1 perces honlapot. A felelősség nem a miénk.
Biztosító kötél
Egy queenslandi férfi a háztetőn akart valamit megjavítani, és hallotta,
hogy ajánlatos ilyen esetben kötéllel rögzíteni magát, arra az esetre,
ha leesne. A probléma az volt, hogy a tetőn nem volt alkalmas kiálló
rész, kéményre pedig az ottani klíma miatt nincs szükség. Ezért hősünk
az egyetlen olyan tárgyra kötötte a kötelet, ami 50 méteres távolságon
belül fellelhető volt. Ez nem más volt, mint a család 4 kerék meghajtású
autója. A férfi a vonóhorogra kötötte a kötelet, vigyázva a megfelelő
hosszúságra is, hogy ha esetleg leesne, miközben a tető túloldalán
dolgozik, a kötél megfogja őt.
Emberünk a dereka köré tekerte a kötelet és elkezdett dolgozni. Egy apró
momentumról azonban elfelejtkezett: szólni a feleségének arról, hogy mi
a terve. Ugyanis a hölgy vásárolni indult a városba...

Amikor a férfi átrepülve a tető felett a túloldalon leesett, még nem
szenvedett túl nagy sérülést, a postaládával való találkozást azonban
már nem úszta meg törött láb és kéz nélkül. Szerencsére ez az ütközés
eléggé lelassította az autót, hogy a feleség észlelje a bajt...


 Nem tetszik? Van másik!

Az Egyesült Államok szövevényes jogrendszere néha igen érdekes kimenetelű eseteket produkál, némelyik mintha az Ally McBeal forgatókönyvíróinak agyából pattant volna elő. Íme néhány per, melyek a józan ész szabályai szerint nem lettek volna megnyerhetőek, ám ezek a szabályok itt valamilyen -vélhetően jogi- okból nem érvényesültek: 

2000 január: Kathleen Robertson, a texasi Austinban 780.000 dollár kártérítést kapott, miután egy bútorboltban eltörte a bokáját. A baleset amiatt következett be, mert Ms. Robertson átesett egy tébláboló kisgyermeken. A pervesztes üzlettulajdonost főként azért érte meglepetésként az ítélet, mivel a balesetet okozó kisgyerek a hölgyé volt... 

2000 május: Egy étterem Philadelphiában 113.500 dollár kártérítést volt kénytelen fizetni Amber Carsonnak, miután az elcsúszott egy üdítősdobozon és összetörte magát. Az üdítőital 30 másodperccel korábban került a földre, miután a felperes egy vita hevében a barátjához vágta. 

1998 október: a bristoli Terrence Dickson egy ház kirablása után a garázson keresztül próbált menekülni, ám az automata kapunyitó nem működött. Mivel a ház garázs felőli ajtaja automatikusan bezáródott, így Mr. Dickson fogságba esett. A ház tulajdonosa családjával együtt éppen nyaralt, ezért a férfi nyolc napon keresztül egy láda Pepsi és egy nagy csomag száraz kutyaeledel társaságában múlatta az időt. Ez annyira megviselte, hogy beperelte a háztulajdonos biztosítóját, a bíró pedig 500.000 dollárt meg is ítélt neki. 

Mit is mondhatnék? Zaklatott vagyok. 


Végül egy pokoli történet.


               A következő kérdés a "University of Washington" kémiai szakának
               egyik ZH-ján ténylegesen előfordult: 
 
"A Pokol exotermikus (hőt ad le) vagy endotermikus (hőt nyel el)? Válaszát bizonyítsa is." 


               A legtöbb diák állítását Boyle törvényével próbálta igazolni (a gáz
               lehűl ha tágul, illetve felmelegszik ha sűrűsödik) vagy annak
               valamilyen változatával. 

               Volt azonban egy diák aki ezt írta: 

               Először is, azt kell tudnunk hogy hogyan változik a Pokol tömege.
               Tudnunk kell hogy milyen sebességgel érkeznek új lelkek a
               Pokolba, illetve milyen sebességgel hagyják el azt. 
               Azt gondolom, hogy bizonyosan feltehetjük, hogy ha egy lélek
               egyszer bekerült a Pokolba, sosem fogja elhagyni. Ebből
               következően egyetlen lélek sem hagyja el a Poklot. 
               Azt illetően, hogy mennyi lélek érkezik a Pokolba, vessünk egy
               pillantást a világon manapság létező vallásokra. Ezen vallások egy
               része azt állítja, hogy ha valaki nem hivője az adott vallásnak, akkor
               bizonyosan a Pokolba kerül. Mivel több mint egy ilyen vallás létezik
               és mivel az emberek nem hisznek egynél több vallásban,
               levonhatjuk a következtetést, miszerint minden ember, illetve minden
               lélek a Pokolra jut. A jelenlegi születési és halálozási arányokkal
               számolva arra számíthatunk, hogy a lelkek száma a Pokolban
               exponenciálisan nő. 

               Most nézzük a Pokol térfogatának változását, mivel Boyle
               törvényének állítása szerint ahhoz, hogy a hőmérséklet és a nyomás
               a Pokolban változatlan maradjon, a Pokol térfogatának növekednie
               kell, ahogy új lelkek kerülnek bele. Ez két lehetőséget ad: 

               1. Ha a Pokol lassabb ütemben tágul mint amilyen gyorsan a lelkek
               lépnek be, akkor a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban növekedni
               fog egészen addig, amíg teljesen elszabadul a Pokol. 

               2. Természetesen ha a Pokol gyorsabb ütemben tágul mint a lelkek
               számának növekedése a hőmérséklet és a nyomás csökkenni fog
               addig amíg be nem fagy a Pokol. 

               Tehát melyik is az igaz? Ha elfogadjuk azt a posztulátumot amit
               Krissy kisasszony adott nekem még gólya évem alatt, miszerint
               "hamarabb lesz fagyott éjszaka a Pokolban minthogy lefeküdjek
               veled", továbbá figyelembe véve a tényt, hogy azóta sem sikerült
               szexuális kapcsolatba keverdenem vele, következik, hogy a (2)
               lehetőseg nem lehet igaz, és ezért biztos vagyok benne, hogy a
               Pokol exotermikus. 

               Ez az egyetlen diák kapta meg az "A" minősítést.
 

Ha még nem ábrándultál ki belőlünk, gyere vissza a főoldalra