Hazánk mint leendő európai uniós tagország egyik legversenyképesebb ágazata a mezőgazdaság. Az új évezredben ezért fontos teendő a hagyományos magyar agrárkultúra értékeinek megtartása és megújítása.
 
1. A magyar föld megművelése a magyar családok joga


A kistelepülések, falvak lakói, a mezőgazdaságból élők joggal tarthatnak igényt kiemelt segítségre, támogatásra. A családi gazdaságok megerősítése az Európai Unióban is legnépszerűbb gazdálkodási forma támogatását jelenti.

Sikeresen halad a szövetkezeti külső üzletrészek felvásárlása. Először azoké kezdődött meg, akik működő szövetkezetben rendelkeztek külső üzletrésztulajdonnal. 2002. január 20-ig 180 ezer kérelmet erősítettek meg. Eddig összesen 20,6 milliárd forintot vehettek fel az igénylők. 2001 végén megkezdődött a nyugdíjasok külső üzletrészeinek felvásárlása is. 2002 márciusában azoké kerül sorra, akik feje fölül az elmúlt időszakban kiszervezték a szövetkezetet. A polgári kormány azonban nem feledkezik meg azokról sem, akiknek a szövetkezete már megszűnt. Esetükben viszont az állami felvásárlás nem jöhet szóba: az állam nem vásárolhat olyasmit, ami nem létezik.

Mostantól még legalább 10 évig nem vásárolhatnak termőföldet külföldiek.

A Horn-kormány már 1997-ben lehetővé tette volna a külföldiek magyarországi földvásárlásait. A polgári kormánynak sikerült elérnie, hogy a termőföld unióba való belépésünk után is 7 éven át védelmet kapjon. Kivételt csak azok a külföldi állampolgárok képeznek, akik három éven át Magyarországon élnek, adóznak és mezőgazdasággal foglalkoznak.

2001-ben közel 40%-kal nőtt a termelési támogatások értéke. A piacra jutást segítő támogatások is 8-10%-kal emelkedtek. 2002-ben 65,7 milliárd fordítható termelési, 65 milliárd forint beruházási támogatásra. A piac szervezését 41 milliárddal segíti a költségvetés.

Az őstermelői kedvezmény határa 4-ről 6 millió forintra emelkedett személyenként 2002. január 1-jétől. Ekkora éves bevétel alatt választható az átalányadózás. Ha a tételes költségelszámolást választják, a bevétel 40%-a igazolás (számla) nélkül költségként leírható. Annak a magánszemélynek, aki termőföldjét családi gazdaságnak adja el, nem kell megfizetnie az ingatlan értékesítése után kirótt 20%-os adót.

A földvásárlási hitel 100 hektárig kamatmentes. E fölött 50%-os kamattámogatással vehető fel. A hitelt családi gazdaságok igényelhetik, és ehhez nem kell saját erőt felmutatniuk. Összege 1 milliótól 300 millió forintig terjed, futamideje 5-20 év. Telephely kialakítására, ültetvénytelepítésre, új gépek beszerzésére és forgóeszközre 10 milliótól 300 millió forintig vehető fel hitel. E hitelek után 3,5%, 1,5% vagy 0% kamatot kell fizetni.
 

2. Versenyképes lesz a magyar mezőgazdaság az Európai Unióban is


Hazánk természeti erőforrásai nemzetközi összehasonlításban is kedvező feltételeket biztosítanak az agrártermelés számára. Mezőgazdaságunk teljesítményét ugyanakkor jelentősen befolyásolta, hogy az elmúlt három évben öt kemény árvizet és két súlyos belvizet kellett kiállnunk. A közös összefogás eredményeként a nagyobb bajokat sikerült elkerülnünk, és az emberileg lehetséges időhatárok között orvosolnunk.

Több mint 200 km gátszakaszt építettünk át, erősítettünk meg. Míg 1994-1997 között az előző kormány mindössze 4,5 milliárd forintot, addig 1998-2001-ben ennek hétszeresét, 31,5 milliárd forintot fordítottunk gátépítésre. 104 kilométernyi, az árvízben és belvízben megrongálódott út épült újjá. 200 magyar vállalkozó dolgozott a természeti katasztrófa által sújtott részeken, 6-7 ezer helyi embernek adva munkát.

Nőtt az agrártermékek exportja az elmúlt évek nehéz időjárási viszonyai ellenére is. Az élelmiszer-gazdasági termékek külkereskedelme 2000-ben 1,3 milliárd eurós pozitívumot mutatott, ami 8,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

Csökkent az ipari és mezőgazdasági árak növekedése közötti különbség. A mezőgazdasági termelői árak emelkedése magasabb volt, mint korábban, így a korábbi évek folyamatos nyílása után 2000-ben erőteljesen, 9,5%-kal zárult az agrárolló (az ipari és a mezőgazdasági árak növekedése közötti különbség).

A Nemzeti Földalapról szóló törvény értelmében a már meglévő állami tulajdonú termőföldvagyon a földalaphoz kerül. A földvagyon értékesítésénél előnyt élveznek a családi gazdaságok, a családtagok és a helyben lakók. A földtörvény lehetővé teszi, hogy a gazdák a Nemzeti Földalapból huzamosabb időre, akár 50 évre is termőföldet béreljenek.
 

3. A vidék polgárai is bekapcsolódtak a lendületes gazdasági növekedésbe


A magyar vidék joggal várta el a kormányzattól, hogy bekapcsolja a fejlesztésre szoruló településeit az ország gazdasági vérkeringésébe. Új hidak vezetnek át a Dunán és a Tiszán. A bajai és a dunaföldvári hidat sikerült újjáépíteni. Megépült a Párkányt és Esztergomot összekötő, a második világháborúban lerombolt Mária Valéria híd. Elkészült a tiszaugi híd, folyik a szekszárdi Duna-híd építése, megkezdődtek az előkészítő munkák a dunaújvárosi híd felépítése érdekében, és a 3-as autópálya Tisza-hídja is épül.

Több mint 50 km új út épült 2000-ben, melyek segítségével az eddig elmaradottabb területek is bekapcsolódhatnak az ország gazdasági vérkeringésébe. Végre egyenletesebben terülhet szét az országba beáramló működő tőke, csökkenhetnek a gazdasági különbségek és a szociális feszültségek. 2000-ben összesen 25 km elkerülő-tehermentesítő és 26 km kapacitásbővítő út épült.

Megerősödött a területfejlesztési intézményrendszer. Megalakult a 7 regionális fejlesztési tanács. A kistérségi rendszer keretében a 150 kistérségben megteremtődtek az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek összehangolásához és tervezéséhez nélkülözhetetlen szakmai feltételek. Ezzel megint egy fontos lépéssel közelebb kerültünk az Európai Unióhoz.

Bővült a helyi intézmények szerepe a területfejlesztésben. Míg 1997-ben 13,2 milliárd forint támogatásról dönthettek a megyei területfejlesztési tanácsok, addig 2000-ben már mintegy 23 milliárd forint felhasználásáról születhetett helyi szinten döntés. Több ezer vállalkozás kap állami támogatást a területfejlesztés keretében, ami több ezer új munkahelyet teremt.

Felgyorsult az EU által támogatott programok megvalósításának üteme. A PHARE keretében az egyes régiókban 1998 és 2000 között összesen mintegy 10 milliárd forint értékben több mint 200 területfejlesztési program jött létre. A gazdasági és infrastrukturális fejlesztések, környezetvédelmi és idegenforgalmi beruházások jelentősen hozzájárultak az egyes térségek fejlődéséhez. A 2001-2002. évi költségvetési törvény évente mintegy 7,5 milliárd forintot biztosít arra, hogy a PHARE-forrásokkal nem támogatható régiókban is hasonló fejlesztési programok jöjjenek létre.

Az elmúlt négy évben jelentősen megerősödtek a családi gazdaságok. megteremtődtek a minőségi termelés alapvető feltételei.

Az állami garanciavállalás, az új típusú hitelrendszer segítségével 2002-ben legalább 100 milliárd forinttal több tőke kerülhet a mezőgazdaságba.


2001-ben közel 40%-kal nőtt a termelési és közel 10%-kal a piacra jutást segítő támogatások értéke. A polgári kormány által bevezetett új típusú földvásárlási hitel segítségével 2002-től a családi gazdaságok 100 hektárig kamatmentesen, e fölött 50%-os kamattámogatással juthatnak hitelhez.

Ez a jelentős javulás fontos eredmény, de még sok a tennivaló a mezőgazdaság, a vidék fejlesztése ügyében. Sikerült azonban abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat.

Vissza a kezdőlapraVissza az összefoglaló oldalra