Visszatekintő a 2001-es évre

Nem sok jót remélhettek a 2001-es évtől a moldvai csángómagyarok azok után, hogy 2000-ben - az RMDSZ kormányzása idején - Kötő József oktatásügyi államtitkár hathatós segítségével sem sikerült elérni, hogy a Bákó megyei hatóságok alkalmazzák az oktatási törvényt és az ezt kiegészítő minisztériumi rendeleteket. A csángómagyarok hiába kérvényezték, hogy Klézsén és Pusztinán elkezdődjék az iskolákban a magyar nyelv oktatása, vágyuk nem valósult meg. Ennek megfelelően a 2001-es év első fontos lépését a csángómagyar törekvések ellen fellépők tették, amikor március 17-én Bákóban megalakították a Dumitru Mărtinaş Római Katrolikus Egyesület. Az alakulóülésen többnyire jelen voltak a csángó falvak római katolikus lelkészei, polgármesterei. Elnöke, Gheorghe Bejan kijelentette, Moldvában semmi keresnivalójuk a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek, a moldvai katolikusok ősidőktől fogva románok, ma is románokként élnek és azok is kívánnak maradni. Ennek megfelelően ellenállnak az elmagyarosítási kísérleteknek. A rendezvényt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke levélben üdvözölte. Kifejtette, a Bákó megyében annak köszönhetően alakult ki konfliktus, hogy erdélyi politikai pártok és szervezetek képviselői hívatlan látogatásokat tettek a román falvakban.

Európai üggyé vált a csángókérdés

2001-ben első ízben került európai fórumok elé a csángó kultúra ügye. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése májusban, miniszteri bizottsága pedig novemberben fogalmazott meg ajánlásokat Románia számára, melyek között az is szerepel, hogy biztosítani kell az anyanyelvi oktatást és hitéletet a moldvai csángók számára.

Diadal Isztambulban

A közgyűlés állandó bizottsága május 24-én Isztambulban foglalt állást csángóügyben. Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentése alapján a testület kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára. A 9078-as ajánlás a csángókat római katolikus vallású nem homogén csoportként mutatja be, mely a középkortól Moldvában él, a magyar nyelvnek egy archaikus formáját beszéli, és egy egész Európa számára rendkívül értékes hagyományvilágot, kultúrát képvisel. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. A helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvük tanításához, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. A dokumentum szerint a csángó szülőket tájékoztatni kell a román oktatási törvényekről, és segíteni kell őket abban, hogy alkalmazzák a törvény nyelvhasználatra vonatkozó lehetőségeit. Ugyanakkor lehetőséget kell nyújtani a csángóknak az anyanyelvi római katolikus misék hallgatására, és arra, hogy az egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. Hivatalosan el kell ismerni és támogatni kell a csángó szervezeteket. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a következő népszámláláskor a csángók összeírása pontos legyen. Az ajánlások között az is szerepel, hogy a csángók lakta térség gazdaságának fellendítését a kis és középvállalatok támogatásával kell elérni. A dokumentumot egyhangúlag fogadta el az állandó bizottság, azaz kénytelen-kelletlen Gheorghi Prisăcaru szenátor, Románia képviselője is megszavazta. A szenátus külügyi bizottságának elnöke a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában üdvözölte az Európa Tanács döntését. Mint elmondta, felszólalásaival már korábban sikerült cáfolnia egyes képviselők kijelentésit, akik a csángókat magyar eredetű népcsoportnak próbálták feltűntetni. Prisăcaru a Krónikának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, az ajánlás anyanyelvi, tehát csángó nyelvű oktatást javasol, nem pedig magyar nyelvűt. Kijelentette, a Iaşi-i római katolikus püspök vezetésével működik már egy csoport, mely a csángó nyelv írott változatának a kialakításán dolgozik.

Alternatív építkezés

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége úgy döntött, nem kezd el újabb, kudarcra ítélt harcot a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel azért, hogy az iskolákban induljon be a magyar nyelv tanítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indított alternatív magyarórákat. Klézsén, Budán, Somoskán, Pusztinán, Rekecsinben, Diószénben és Trunkon többnyire magánlakások nagyszobájában kezdődtek el a délutáni magyarórák. Ezzel párhuzamosan a csángómagyar közösségi házak építésébe is belekezdtek. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége július közepén költözött át új bákói székházába, melyet szintén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásából vásárolt. Ugyanabból a forrásból Forrófalván és Pusztinán is telket vásároltak egy-egy közösségi ház építésére. "Lesznek olyan központjaink ezekben a falvakban, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok, ahol programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - nyilatkozta Bartha András, a szövetség elnöke. - De ezek az épületek arra is alkalmasak lesznek, hogy gyűléseket tartsanak bennük a helyi közösségek, hogy elszállásolják a csángó falvakba érkező vendégeket."

Egyidejűségek

A békés építkezés időszakának a hatóságok durva fellépése vetett véget. November 14-én házkutatással és bírságokkal fenyegették meg azokat a klézsei csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. A fenyegetést Livia Liliana Sibişteanu megyei főtanfelügyelő-helyettes fogalmazta meg, aki a klézsei községházán tárgyalt a délutáni oktatásról. A tanügyi reform tárgykörével megbízott főtanfelügyelő-helyettest - aki mellesleg történész doktor - több tanfelügyelő, valamint Ioan Joca, Klézse polgármestere, Petrică Codori alpolgármester, a helyi rendőrök egyike és a községhez tartozó iskolák igazgatói vették körül azon a beszélgetésen, amelyre a magyaróráknak otthont adó szülőket rendelték be. "A főtanfelügyelő-helyettes asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra ami itt van, menjek Magyarországra - nyilatkozta a Krónikának Istók Angéla, az egyik berendelt asszony. -. Én azt mondtam, nem akarok elmenni, de magyarok voltak az első szavak amelyeket anyámtól hallottam és megtanultam, és azt akarom, hogy a gyermekeim is megtanulják a magyar nyelvet. Érzékeltette, hogy a magyar órákra járó gyermekeknek meggyűlik majd a bajuk a képességvizsgán. Egy negyedóra után már arról folyt a beszélgetés, hogy a magyarok a nyereg alatt puhították a húst, úgyhogy én otthagytam őket." Livia Liliana Sibişteanu kérdésünkre tagadta, hogy fenyegetően lépett volna fel. Kijelentette: lehet anyanyelvi oktatás, de szerezzék be hozzá a szükséges jóváhagyásokat, és vallják csángóknak magukat. A klézseiek román identitása - szerinte - az anyakönyvi kivonatokból derül ki. Éppen a klézsei hatósági fenyegetéssel egy időben foglalt állást csángóügyben Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. A miniszteri bizottság tulajdonképpen az isztambuli ajánlást erősítette meg, hozzáfűzte viszont, hogy nem tartja magát illetékesnek abban, hogy a csángó nyelv eredetéről nyilatkozzék. Mint leszögezte, erről előbb a tudománynak kell véleményt nyilvánítania.

Klézsei tiltások

A magyartanítás ellen fellépő hatóságok - úgy tűnik - a Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőségnek osztották ki a "terminátor" szerepet. A felügyelőség ellenőrei november 19-én a prefektúra írásos felkérése nyomán szálltak ki Klézsére, ahol meglátogatták a délutáni magyarórák helyszíneit. Megállapították, a magánlakásoknak nem megfelelő a hőszigetelése, és az udvar végében mindössze egy illemhely áll az ott lakó család és a gyermekek számára. Ideiglenesen betiltották a tanítást az épületekben, és öttől negyvenmillió lejig terjedő bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanának bennük. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától tudta meg, hogy a romániai iskolák hatvan százaléka nem rendelkezik az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával. A minisztérium illetékesei azt is elmondták, az egészségügyi jóváhagyás nélkül működő tanintézmények száma csupán Bákó megyében 223. A minisztériumi közleményből kiderült, a Klézse községhez tartozó öt iskola közül csupán egy rendelkezik egészségügyi jóváhagyással. "Egyetlen iskolát sem zártunk be - nyilatkozta újságunknak Petronela Simion, a felügyelőség iskolai higiéniáért felelős vezetője, aki nem tudja visszatartani nevetését az iskolák esetleges bezárását firtató kérdésünk nyomán. - Nem szokás iskolákat bezárni. Csak ha valami nyilvánvaló veszély esete áll fenn." Miután a csángószövetség vezetői, és az oktatási program szervezői az RMDSZ ügyvezető elnökével is tanácskoztak, úgy döntöttek, elkezdik a kilincselést a hivatalokban, hogy összegyűjtsék a délutáni oktatás törvényesítéséhez kért jóváhagyásokat. A hatósági fellépés híre a budapesti Országházig is eljutott. November 27-én Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese tájékoztatta az országgyűlést a csángóföldi történésekről. "Szemmel látható a román állami hatóságok szerepvállalása ezekben az ügyekben - jelentette ki a tájékoztatásra adott válaszában Németh Zsolt külügyi államtitkár. - Nagy kérdés számunkra, hogy egyedi túlkapásokról van-e szó, vagy összehangolt magyarellenes támadássorozatról. Magyarázatot kérünk és magyarázatot várunk a román féltől. Fontosnak tartom, hogy ezekben az esetekben ne legyen Magyarországon semmiféle elbizonytalanodás, hogy egységes támogatás legyen a meghurcoltak mögött."

Visszalépett a rendőrség

A csángó szövetség és az oktatási program vezetőinek november 29-én sikerült első ízben érdemi vitát folytatni a magyar oktatás ellen fellépő hatóságokkal. A több mint háromórás megbeszélésre Hegyeli Attila porgramvezetőt és Bilibók Jenőt, a Csángómagyar Szövetség alelnökét idézték be a Bákó Megyei Tanfelügyelőségre. A két fiatalember azt a kérvényt is magával vitte, amelyet egy nappal korábban harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. Ebben a szülők azt kérték, hogy a helyi iskola osztálytermeiben lehessen megtartani a délutáni magyarórákat. A Livia Liliana Sibişteanu főtanfelügyelő-helyettes asszony vezette csapat arra következtetésre jutott, hogy a program vezetői csupán a minisztériumi engedély beszerzésének elmulasztása miatt vonhatók felelősségre. Sibişteanu asszony kijelentette, érvényben van ugyan az Andrei Marga tanügyminisztersége idején kiadott miniszteri rendelet, mely alapján a magyar nyelv tanításának a beindítását kérték 2000-ben a csángó falvakban, az azonban ellentmond a tanügyi törvénynek. Márpedig - amint elmondta - a törvény előírásai a rendeletek fölött állnak. December 7-én ismét izgulniuk kellett a csángó vezetőknek. Másnap délelőttre a klézsei rendőrségre idézték be a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit. A rendőrség a vizsgálatot alighanem a Krónika érdeklődése miatt fújta le. A Bákó Megyei Rendőrkapitányság sajtóosztályán Valerica Manole százados arról tájékoztatott, hogy Amăriucăi százados, a közrendvédelmi osztály tisztje a Megyei Tanfelügyelőség írásos megkeresése nyomán készült kiszállni Klézsére. Az átiratban az állt, hogy a községben engedély nélküli oktatás folyik. A rendőr végül mégis úgy döntött, nem avatkozik bele az ügybe. "Ezek olyan problémák, amelyeket a helyi hatóságoknak és a tanfelügyelőségnek kell megoldaniuk" - magyarázta a százados. A csángókérdés december 10-11-én ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának párizsi ülésén. Gheorghi Prisăcaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángó-ajánlásait. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltűntetni a csángókat. "A dokumentumok teljes megvetésével azt követelik, hogy a miséket magyar nyelven celebrálják számukra, és a gyermekek magyar tannyelvű iskolákba járhassanak." Prisăcaru egyben jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. Hangsúlyozta, ezek szöges ellentétben vannak a valósággal, és az Európa Tanács "releváns" dokumentumaival.

Gazda Árpád
Krónika

Kitekintés:

Rövidesen (2002. januárjában) várható a romániai Helsinki emberjogi bizottság csángó-jelentése. A bizottság képviselői képviselői (Gabriel Andreescu és Smaranda Enache) decemberben jártak Bákó megyében. Olyan jelentésre kell számítani, mely erős hangon elítéli a csángók elrománosítására, megfélemlítésére tett kísérleteket, viszont nem nézi jó szemmel a csángók "elmagyarosítására" irányuló igyekezetet sem.

Vissza a kezdőlapra