Erdélyi Infokommunikációs Kezdeményezés
Amióta Neumann János megtervezte és megépítette az első olyan gépet amelyben az adatok és a műveletsorok ugyanabban a memóriában tárolódtak, nemcsak több mint 60 év telt el, hanem közben ez, a már elejétől fogva ártatlannak tűnő de ugyancsak furcsa találmány, folyamatosan alakítja, módosítja a világ fejlődési erővonalait.
Az információ feldolgozás és a kommunikációs technológiák összefogása, összefonódása képezi azt az alapot, amelyre az egyre inkább kívánt és gyűlölt, remélt és vitatott, ellentmondásoktól hemzsegő globalizált világ épül(ne). Országok és nemzetközi szervezetek, kisközép vállalatok és kontinensnyi multik kóstolgatják: hogyan lehet meglovagolni ezt a hullámot? Országos programok, nemzeti és nemzetközi stratégiák születnek arra, hogy ki-ki hogyan helyezkedjék el az új nap alatt. Fantasztikus erők csapnak össze, érdekek, mentalitások és életfilozófiák mentén, dollár trilliiós nagyságrendű gazdasági folyamatok gerjesztődnek és újulnak meg, soha nem látott gyorsasággal.
Mi probléma?
A probléma egyszerűen az a kérdés, hogy mi, erdélyi magyarok vagyunk-e ezekben a folyamatokban? Ha vagyunk, akkor hol vagyunk?, miként vagyunk?. E kérdések, sajnos költői kérdések, ugyanis mindenki tudja, hogy nem vagyunk a folyamatokban, vannak erdélyi magyar személyek, szellemi dolgozók, vállalkozók, akik küzdenek a különféle áramlásokkal, próbálják kitalálni a jövőt. Sokunknak annyiban áll a jövő kitalálása hogy Kanadát vagy Németországot válasszuk. A válaszokat, ugyancsak sajnos, nem tudjuk, hanem inkább sejtjük, ugyanis nem számoltuk meg magunkat, nem leltároztuk fel erőforrásainkat, nem mértük fel a lehetséges pályákat. Ezek a "sajnos" állapotok, kísértetiesen hasonlítanak a más területeken uralkodókhoz, ami csak növeli a helyzet sajnosságát.
Mi a mi válaszunk a problémára?
Mi, akik 2002 március 1-én és 2-án összegyűltünk az Ózonban, Hargitafürdőn, és egyet jót beszélgettünk az információs világ menetéről, úgy gondoljuk hogy elérkezett az ideje kilépni passzív, sült galamb váró, sopánkodó állapotunkból, hogy hangot adjunk annak hogy lépni akarunk, merünk és tudunk.
Helyet és hangot kérünk magunknak - a szakmának, az embereknek, a cégeknek - a térségben megfogalmazott szándékok kidolgozásának műhelyeiben. Dolgozni szeretnénk az információs társadalomért.
Esélyt és részt kérünk magunknak - embereknek és cégeknek - az alakuló piacokból, és az eredményekből. Hasznát kívánjuk látni, munkánknak, hozzáértésünknek, befektetéseinknek.
És hogy mind ez megtörténhessen, egyesületet alapítunk, amelyet minden érdekelt személy és szervezet fórumának tervezünk. Kutatók, programozók, tartalom előállítók, rendszergazdái és hálózatmenedzserek műhelyeinek munkáját kívánja az egyesület láthatóvá és egymás számára hasznossá tenni Partnerei kívánunk lenni hazai és külföldi szervezeteknek, akik hasonló célokért dolgoznak, partnerei kívánunk lenni a kormányzatoknak és politikai döntéshozatalnak.
Valljuk hogy az információs társadalom szabványai szerint működő ország, Erdély modernizációja a tét, amit nemcsak lelkesedéssel, hanem rendezetten bevont energiákkal és kemény munkával lehet megvalósítani. Erre vállalkozunk és ezért bontunk zászlót.
Társadalmi
mozgalmat kíván indítani az Erdélyi Infokommunikációs Kezdeményezés
(2002-03-04)
Forras:mure
Társadalmi mozgalmat kíván indítani az Erdélyi Infokommunikációs Kezdeményezés, hogy az erdélyi magyarság fokozottabb ütemben készüljön föl az információs társadalom eredményeinek alkalmazására. Hargitafürdőn, az Ózon szállóban tartott tanácskozáson kolozsvári, csíkszeredai, marosvásárhelyi informatikusok, internet-lap szerkesztők, tartalomfejlesztők vettek részt. A találkozón jelen volt az Illyés Közalapítvány, valamint az Üzleti hét és az MTI képviselője is.
A technológia fejlesztése korszerűségét éppen annyira fontosnak tartják, mint a tartalomszolgáltatást, az elektronikus újságírás fejlesztését. Az e-business és a Teleház mozgalom is kiemelt területként szerepel az elképzelések között. Az Erdélyi Infokommunikációs Kezdeményezés önálló jogi személyként is létezni fog, de működési alapelvként működő műhelyek hálózatát tartja a legcélravezetőbbnek. Három héten belül újabb találkozót tartanak konkrét programok kidolgozása érdekében.
