Hírek
Vatikán:
nemzetközi megfigyelőket kell küldeni Közel-Keletre
Vatikán,
január 27.
A Vatikán "külügyminisztere" felkérte a nemzetközi szerveket, hogy megfigyelőket küldjenek Közel-Keletre. A Vatikán diplomáciája hangsúlyozza, hogy nem lehet továbbra is tétlenül nézni az erőszak elharapózódását. Már több hónapja próbálnak az egymással szemben álló felek közé állni a nyugati politikusok, parlamenti képviselők, emberjogvédő szervek. Az ilyen próbálkozásokat az izraeli katonaság és a rendőri szervek legtöbbször könnybombákkal akadályozzák meg. Jean-Louis Tauran vatikáni államtitkár a Vatikáni Rádiónak adott interjújában jelezte, hogy a Vatikán már egy éve gondolkodik ezen a javaslaton. "Nem nézhetjük passzívan több ezer palesztin és izraeli halálát" - így Tauran. "Minden reggel értesülünk a lesújtó harci helyzetről. Segítenünk kell a feleknek, hogy újra megtalálják az értelem felé vezető utat, és újrakezdhessék félbemaradt tárgyalásaikat." - fűzte hozzá. A nemzetközi megfigyelők jelenlétében elnémulhatnak egy időre a fegyverek. Csak fegyverszünetben lehetséges az, hogy a felek józanul átgondolják közös sorsukat. Fegyverrel a kézben nem lehet békéről tárgyalni.
Vatikán, január 29.
Az egyháznak célirányosan kell alkalmaznia az Internetet. II. János Pál pápa arra szólította fel a keresztény szervezeteket, hogy használják intenzívebben az Internet lehetőségeit. Az informatikát a kultúra szolgálatába kell állítani. Az új médiumnak vannak előnyei és hátrányai, veszélyei és kockázatai. Minden pozitív lehetősége mellett "az Internetet méltatlanul és másokra károsan is tudja használni az ember." Az állam felelőssége az, hogy a kommunikáció ezen kiváló eszköze a közjót szolgálja, és ne váljon veszélyek forrásává - írja üzenetében Karol Wojtyla. Az egyház realistán és bizalommal közeledik az új médiumhoz. A többi kommunikációs eszközhöz hasonlóan az Internet "eszköz és nem öncél." Kiváló lehetőségeket kínál a kommunikációra, amennyiben megfelelően használják erősségeit és ismerik gyengeségeit. Sok fiatal számára jelentheti az első találkozást a kereszténységgel. Az egyház feladata megtalálni annak a módját, miként juthat el a virtuális világ fogságában barangoló a valós világba, a keresztények közösségébe. Az Internet lehet információszerzés, dokumentáció és önképzés forrása is.
Vatikán, január 31.
Carlos Ruckauf argentin külügyminiszter bemutatta a Vatikánban Eduardo Duhalde elnök krízismegoldó programját - közölte egy sajtókonferencián Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő. Az argentin külügyminiszter külön tárgyalt Angelo Sodano államtitkárral. Beszélgetésük alatt az új argentin kormány legfontosabb feladataként a béke megszilárdítását és a gazdasági rendszer helyreállítását jelölték meg. A beszélgetés végén az argentin külügyminiszter találkozott Leonardo Sandri argentin érsekkel és Jean-Louis Taurannal, az államokkal való kapcsolatok felelősével is. A beszélgetések fő témáját a "nemzetközi problémák" képezték. Buenos Aires provincia egykori kormányzója múlt héten az USA-ból érkezett Rómába. Látogatásának célja, hogy segítséget keressen Argentína jelenlegi krízishelyzetének megoldásához. Carlos Ruckauf Olaszország után Spanyolországot látogatta meg. Spanyolország jelenleg az Európai Unió elnökségét is ellátja.
Moszkva, Oroszország, január 31.
Az utóbbi hónapokban az orosz-ortodox egyház egyre aktívabb szociális tevékenységet mutat fel. A moszkvai pátriárkátus január 25-én konferenciát szervezett Moszkvában. Ennek központi témája az állam és a tradicionális egyházak kapcsolata volt. Kyrill Smolenski metropolita, a pátriárkátus külügyeivel foglalkozó megbízott, az egyház legfontosabb feladatai közé az adókontrollt, az egyházi épületek visszaigénylését, a vallási törvények módosítását, a vallásoktatás bevezetését, a vallási fanatizmus és terrorizmus leküzdését sorolta.
V. Zorkaltsev kommunista képviselő a szekták feletti kontroll megerősítését szorgalmazta. Szerinte jobban oda kell figyelni a "tradicionális" egyházak védelmére, és ügyelni kell a néptömegek "spirituális tisztaságára." Az új vallások elleni kontroll bevezetésének érdekében az ortodox egyház – az állami vezetőkkel együtt - közreműködésre hívta fel a zsidó, buddhista, iszlám, katolikus és luteránus vallási közösségek vezetőit. Ez a felhívás megtöri a "tradicionális" vallási felekezetek közötti elszigetelődést, és növeli a pápa Moszkvába való ellátogatásának lehetőségét. Az Assisiben jelenlevő moszkvai delegáció sem zárta ki II. János Pál és II. Alexij pátriárka esetleges találkozását. Azt viszont hangsúlyozták, hogy egy ilyen találkozás előtt megfelelő megoldást kell találni a két egyház között fennálló problémákra. II. Alexij pátriárka szerint az ortodoxia "se nem ideológia, se nem absztrakt hiedelmek halmaza." Az ortodoxia egy olyan életforma, amelynek középpontjában Isten és az ember áll. Nemcsak kizárólagosan a klérus, hanem több millió laikus is tagja - így a pátriárka.
Vatikán, február 2.
Walter Kasper bíboros, a nemkatolikus felekezetekkel való kapcsolatok vatikáni ügyintézője, február 21-én és 22-én Moszkvába látogat - közölte a Vatikán sajtónyilatkozatán keresztül. A Keresztények Egységéért Pápai Tanács elnöke moszkvai tartózkodása során II. Alexij pátriárkával és Kyrill metropolitával fog találkozni. Kyrill metropolita a moszkvai pátriárka nemzetközi kapcsolatainak koordinátora. A találkozó nemcsak rutinjellegű lesz - vélik a különböző hírforrások. Az Assisiben rendezett nemzetközi találkozón résztvevő moszkvai delegáció előtt a pápa újra hangsúlyozta, hogy szívesen meglátogatná Moszkvában a pátriárkát. Hilarion püspök - a pátriárka delegációjának tagja - értésére adta a pápának, hogy egy esetleges moszkvai látogatás csak akkor válik lehetővé, ha a katolikus vallási prozelitizmus kérdését megoldják. II. Alexij azzzal vádolja a katolikus egyházi vezetést, hogy "kanonikus terrort" folytat a többségében ortodox államokban. Az orosz- ortodox egyház nem nézi jó szemmel továbbá a görög-katolikus egyház visszaállítását sem. A görög-katolikus egyházat Sztálin idejében tiltották be, és börtönbevetettek, vagy kivégeztek minden ellenkezőt.
Január 15-én Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik interjújában hangsúlyozta, hogy bármikor kész meghívni országába a pápát, de kijelentette: a látogatás lehetősége "sajnos nemcsak tőlem függ." II. Alexij január 18-ai nyilatkozatában bölcsnek nevezte Putyin nyilatkozatát.
Vatikán, február 2.
Január hónap folytán az amerikai püspökök kampányt rendeztek, hogy felhívják a nép figyelmét az országban lappangó szegénységre. A Catholic Campaign for Human Development (CCHD) számos dokumentáción és tévéfelhíváson keresztül próbálta ismertetni a reális helyzetet (http://www.povertyusa.org/). Az USA-ban 31 millió állampolgár él a létminimum alatt. 12 millió gyerek (minden hatodik) embertelen körülmények között nő fel. A Galup 2000 márciusában tartott felmérései szerint az amerikaiaknak csak 5%-a tartja a szegénységet fontos társadalmi problémának. Bob Vitillo (a kampány vezetője) a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában közölte, hogy az amerikai szegénységmutató magasabb, mint bármelyik iparilag fejlett európai országban; az oroszországi helyzettel majdnem egyenlő, és nagyobb, mint Japánban. Vitillo azt is hangsúlyozta, hogy ez olyan realitás, amelyet az amerikai nép nem akar figyelembe venni. A szegénység ellen indított kampány a problémát gyökereinél szeretné orvosolni. Vitillo szerint a probléma első okozója a rasszizmus. A szegénységben élő gyerekek nagy része afro- és latin-amerikai. "A megoldás kulcsa a nevelésben van. Meg kell ismertetni az emberekkel a szociális problémák orvoslásának fontosságát" - így Vitillo.
Washington, február 1.
Hogy a globalizáció folyamatát humanizálják, Észak- és Latin- Amerika püspökei a nemzetközi gazdasági szervezetek képviselőivel találkoztak. A találkozón részvettek a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Nemzetközi Munkaszervezet és különböző kormányok képviselői. A kanadai püspökkari konferencia egyik nyilatkozatából kiderül, hogy a találkozó célja a globalizáció kihívásaira való válaszok keresése volt. Peter Schonenbach püspök a Vatikáni Rádiónak adott interjújában hangsúlyozta: "célunk emberi és keresztény értékek integrálása a globalizáció folyamatába."
Az iparilag fejlett országok 31 éve a svájci Davos városban rendezték meg találkozójukat. Az idén először New Yorkot választották a találkozó színhelyéül. Az iparilag fejlett országok találkozóját kritizáló Szociálfórum Brazíliában szervezi meg találkozóját. A püspökök washingtoni konferenciáján megvitatott legfontosabb témák: gazdasági politika, a munka és a dolgozók szerepe a világgazdaságban, adósságok és külföldi segítség, a globalizáció kihatása a környezetre és a külföldi befektetésékre.
Manila, Fülöp-szigetek, február 3.
A fülöp-szigeteki püspökök helyeslik az amerikai haderő jelenlétét az ország területén. Az amerikai csapatok a bennszülöttek kérésére érkeztek az országba. Jelenlétüket a muzulmán lakosság is támogatja. A amerikai katonák érkezése George W. Bush terrorizmus ellen folytatott kampányának a része. A kormányt érő kritikák ellenére Gloria Macapagal Arroyo elnökasszony pozitívan értékelte az USA ezen biztonsági lépését. Az amerikai katonák nem vesznek részt a terrorizmus elleni direkt harcokban, hanem tanácsadóként és kiképzőként vannak jelen a térségben. A jelenlegi helyzetet kritizálók azzal érvelnek, hogy az amerikai katonai jelenlét hozzá fog járulni a morális és a szociális hanyatláshoz, és növelni fogja a prostituáltak számát. A püspökök arra kérték a kormányt, hogy előzze meg az ilyen problémák fellépését. A közelmúltban a fülöp-szigeteki püspökök az amerikai katonai jelenlét ellen szólaltak fel. A terrorizmus elleni harc hatása alatt radikálisan véleményt változtattak. A katonai jelenlét leginkább az Abu Sayyaf szélsőséges csoport támadásai ellen szükséges.
