Mádl Ferenc köztársasági elnök az általa kezdeményezett hatpárti konzultáción felszólította a pártokat, hogy a nemzettel szemben viselt felelősséget vállalva, az állampolgárok jövőjét, a közös jövőt szem előtt tartva politizáljanak a kampány hátralévő részében - tartalmazza az államfő közleménye, amelyet csütörtök délután juttattak el az MTI-hez.

     A köztársasági elnök jelzi: a 2002-es választási kampány olyan új elemeket hozott felszínre, amelyek a társadalomban is nyugtalanságot okoznak. Véleménye szerint ezek hatására a társadalom politikai nézeteiben a választások előtt megszokottnál sokkal nagyobb mértékben polarizálódik, és felmerül annak veszélye, hogy ez a megosztottság hosszabb ideig elhúzódik.
     Mádl Ferenc a nemzet egységének védelmében arra hívja fel a pártok és vezetőik figyelmét, hogy minden nemzet életében vannak olyan értékek és érdekek, amelyek védelme valamennyi párt feladata, amelyeket a nemzeti egység fontos zálogának kell tekinteni.
     "Sajnálatos volna, ha a választási kampányban az elmúlt években létrejött jelentős konszenzusok is komoly sérüléseket szenvednének. Ezt a továbbiakban nem szabad megengedni" - szögezi le közleményében Mádl Ferenc. A köztársasági elnök jelzi: kiemelt feladata a demokrácia védelme.
     "A lakosság döntő része zavartan, gyakran értetlenül figyeli a pártok által használt, nemritkán durva, a demokrácia intézményeit is nemegyszer negatívan érintő, elfogadhatatlan hangnemet" - tartalmazza a közlemény.
     Az államfő szerint negatívan befolyásolhatja a választási részvételt a másik lejáratására irányuló, az ellentétes nézeteket valló politikusok, pártok durva támadása.
     "A nem az ország valós problémáira koncentráló kampány elriasztja az embereket a politikától" - mutat rá az államfő, megjegyezve, hogy az ilyen kampány nem kínál valóságos alternatívát, mindezek által maga a demokrácia csorbul.
     Közleményében Mádl Ferenc nyomatékosítja, hogy a demokrácia védelme, elveinek tisztelete a kampányban is kötelesség.
     Figyelmeztetése szerint a választás után hivatalba lépő kormány nem egy párt, nem egy szavazótábor, hanem az ország kormánya lesz, amelynek működése során a nemzet egészét érintő, gyakran az egész nemzet támogatását igénylő kérdésekben kell majd döntenie olyan kérdésekben, amelyek hosszú időre meghatározzák sorsunkat.

Az MSZP és az SZDSZ eredménytelennek, a többi párt vezetője részben sikeresnek értékelte azt az egyeztetést, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnöknél folytattak csütörtökön. A mintegy kétórás megbeszélést követő nyilatkozatok szerint az egyeztetésen elsősorban az európai integrációs folyamatok, a határon túli magyarsághoz való viszony és a parlamenti demokrácia intézményeinek megerősítése került szóba, a választások tükrében.

    Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke közölte: sajnálattal látta, hogy az MSZP és az SZDSZ nem használta ki az alkalmat, hogy újra megerősítse azt a megegyezést, ami az elmúlt több mint egy évtizedben fennállt Magyarországon, és ami most csorbát szenvedett. Mint mondta, a határon túli magyarok iránti közös felelősségünket a kampány heve, lendülete nem kérdőjelezheti meg.
     - Nem fordulhat elő, hogy valamely vezető politikus a választási kampány hevében napi, egyéni nyereség érdekében azt az eszközt alkalmazza, hogy igyekszik szembefordítani a határon túli magyarokat az anyaországi munkavállalókkal - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: ne tegyük negatív módon kampánytémává az uniós csatlakozás kérdését se.
     Pokorni Zoltán elmondta: a köztársasági elnök azt kérte, hogy demokráciánk alapvető intézményeit ne érje kampányokok miatt alaptalan kritika.
     - Láttunk erre számtalan példát - jegyezte meg a Fidesz elnöke.
     Tájékoztatása szerint Mádl Ferenc örömmel veszi az MDF kezdeményezését, hogy a pártok közösen fogadjanak el egy önkorlátozó, választási etikai, viselkedési szabályzatot.
     Leszögezte: a Fidesz kész az elnök kéréseinek megfelelően folytatni a munkát a választási kampány idején.
     Az MSZP és az SZDSZ hazaárulózással kapcsolatos kifogásaira reagálva Pokorni Zoltán közölte, nem a tünetet, hanem az okot kell vizsgálni. Aláhúzta: nem jó, ha éles szóváltás folyik a parlamentben. Mint megjegyezte, az igazi probléma az, hogy szembe akarták fordítani egymással a határon túli magyarokat, és az uniós csatlakozási stratégia végigvitelében nem mutattak összefogást.
     Dávid Ibolya, az MDF elnöke ígéretet tett arra, hogy politikusaik a nemzet egysége érdekében csakis pozitív módon, objektív tényekre alapozva, a nemzet összetartozását erősítő módon kampányolnak.
     - Ez nem panasznap volt, ez a megoldáskeresés lehetősége volt - szögezte le.
     Jelezte, hogy pártja etikai kódexet dolgozott ki, amely azt tartalmazza, hogy mi az, amit a nemzet egysége érdekében meg kell tennünk. Hozzátette: a pártok többsége megígérte, hogy hétfőig elküldi ezzel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait.
     Kovács László, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke közölte: nem optimisták a választási kampány hangnemét illetően.
     Kovács László a köztársasági elnök kezdeményezését helyénvalónak tartotta ugyan, de kifogásolta, hogy a megbeszélésen a kormányoldal elfogadhatónak tartotta a hazaárulózást, és csak csupán annyi hangzott el, hogy nem a kijelentést, hanem annak okát kell vizsgálni. Az MSZP elnöke hangsúlyozta: nem optimista amiatt, hogy a kormányoldal szerint az a nemzeti egység megőrzésének a feltétele, hogy minden fontos ügyben egyet kell érteni azzal, amit a kabinet képvisel. Leszögezte, hogy az MSZP - ugyanúgy, mint eddig - ezután sem fog rágalmazni, vádaskodni, vagy mocskolódni, ezért nem látják szükségesnek, hogy módosítsanak a párt stílusán, illetve hangnemén.
     Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök szintén eredménytelennek nevezte a megbeszélést, mert - mint mondta - a Fidesz nem kért bocsánatot a hazaárulózásért az ellenzéktől.
     - A Fidesz nem képes levonni a következtetéseket korábban elhangzott megszólalásaiból, és nem volt képes a szükséges bocsánatkérő nyilatkozat megtételére, ettől kezdve nem vagyok optimista a kampányt illetően - fogalmazott.
     Emlékeztetett arra: ő kérte a köztársasági elnöktől, hogy próbáljon békét teremteni a parlamenti pártok között, mert az Országgyűlés legutóbbi ülésén történtek túlmentek minden határon, s ezzel a teherrel nem lehet nekimenni a kampánynak.
     Az ellenzéki politikus véleménye szerint a köztársasági elnök alkotmányos kötelezettségének tett eleget, amikor a megbeszélésen arra kérte a pártokat, hogy törekedjenek a nemzeti egység megtartására. Jelezte: elvileg egyetért ezzel.
     Kuncze Gábor beszámolt arról, hogy minden pártvezetőnek odaadta az SZDSZ programját jelezve, hogy ők a továbbiakban erről szeretnének vitatkozni.
     Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az SZDSZ megfontolja, részt vesz-e a parlament február 26-i plenáris ülésén.
     Gyimóthy Géza, az FKGP főtitkára elítélte az egyházak elleni támadásokat, és közölte: úgy érzi, néhol félelemérzet uralkodik. Megjegyezte, hogy vannak olyan intézmények, ahonnan kisgazda képviselőjelölteket rúgtak ki politikai hitvallásuk miatt. Kijelentette: az FKGP bírja a csapásokat, és betartja a parlamenti demokrácia minden játékszabályát. Gyimóthy Géza kifogásolta, hogy az MDF elnöke által kidolgozott etikai szabályzatban nincs benne a jogos önvédelem.
     - Ha jogtalanul, igazságtalanul vádolnak meg egy pártot, vagy a képviselőjelöltjeit, az nem védekezhet - tette hozzá.
     Csurka István, a MIÉP elnöke úgy látja: a megbeszélésen a pártok nem tudtak megegyezni, mert tovább folytatták az egymás közti vitát, amelyben kizárólag a MIÉP nem vett részt. Szavai szerint a MIÉP volt az egyetlen, amely tanújelét adta annak, hogy botrány helyett békét és szolidaritást akar azzal, hogy felajánlotta: más időpontban tartják meg a Köztársaság téren az MSZP székháza elé szervezett vasárnapi tüntetésüket.
     A pártelnök ezt azzal indokolta: nem szeretnék, ha rendőrkordonnal és lovasrendőrökkel kellene szétválasztani az egymás ellen tüntető csoportokat.
     Csurka István a jelen lévő újságíróktól értesült arról, hogy az MSZP nem szervezett ellendemonstrációt a MIÉP tüntetésének idejére.

MTI

Vissza a kezdőlapra