Áder János beszéde a központi ünnepsségen, a Múzeum-kertben
Fidesz - Pokorni Zoltán Debrecenben
Szlovákiai Magyar Koalíció - Csáky Pál Szobon
Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása a nemzet ünnepén
Összefoglaló

Áder János beszéde a központi ünnepsségen, a Múzeum-kertben

Százötvennégy évvel ezelőtt, 1848. március 15-én nemet mondtak a múltra, igent a jövendőre, s lám, a jövő elkezdődött - mondta Áder János pénteken Budapesten, a Múzeum-kertben, a nemzeti ünnep alkalmából tartott központi rendezvényen.

     - Béke, szabadság és egyetértés, ez a három szó állt a 12 pont előtt - idézte fel Áder János, hozzátéve: ez fontosabb mindannál, amit a magyar polgárok kívántak 1848. március 15-én. Hangsúlyozta: a magyarok mindig a békét és a szabadságot keresték, a történelmi csapások soha nem roppantották meg a nemzet gerincét, a magyarság mindvégig ugyanaz a szabadságot vágyó és szabadságot teremtő nemzet maradt.
     - Megtanultuk: a szabadság mindenre képes. Bármit le lehet vele rombolni, és mindent fel lehet vele építeni - mondta. Áder János hozzáfűzte: hiszünk abban, hogy mi, magyarok a világ azon népei közé tartozunk, amelyek a szabadságot alkotásra és építésre használják.
     - Most újra eljött az idő, hogy a nemzet eggyé váljon. Csak egy lépés választ el minket attól, hogy Magyarország Európával újra egyesüljön, csak egy történelmi pillanat, hogy a határainkon túli magyarokkal egy széles, európai haza keretein belül összekapcsolódjanak az egymást elveszített nemzetrészek - fogalmazott. Mint mondta, a szabadság és függetlenség ma ismét európai hazát, felelős polgári kormányt és uniót követel, uniót Európával.
     Szavai szerint magyarnak lenni ma azt jelenti: a bennünk élő rossz hajlamok felett győzedelmeskedve a jónak teret nyitni, a mások sikerének őszintén örülni, a magunk gondját örömre fordítva merészet gondolni, tervet kovácsolni, összefogni, ezer év örömét, keservét mind magunkkal vinni.
     - Magyarnak lenni ma annyit tesz: helytállni, küzdeni és győzni - hangoztatta az Országgyűlés elnöke.
     Áder János 1848. március 15-ét a polgári Magyarország, a polgárok Magyarországa születésnapjának nevezte.
     - Akkor ér véget bennünk egy fontos időszak, ha egy korábbi korszak tagadása után, a nemek után végre igent is tudunk mondani. Igent arra, ami előttünk áll. Akkor fejeződik be a lelkünkben is a változás, ha a jövő erői már ott sorakoznak a szavaink mögött. Ha már valamiért, és nem valami ellen tudunk választani - fogalmazott.Mint jelezte, március követeléseit egykor az áprilisi törvények teljesítették be.
     - Ma is törvényszerű, hogy márciusra április feleljen.Így hát lesz béke, lesz szabadság és lesz egyetértés - mondta a színművészeti főiskolások történelmi előadása után tartott ünnepi beszédében Áder János.
     Az ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kormány több tagja, a politika és a közélet számos képviselője. Az Országimázs Központ tájékoztatása szerint - "a megfigyelési pontok térhálós módszeren nyugvó tömegbecslés alapján" - a Múzeum-kerti ünnepségen 82 ezren voltak jelen.

Nemzeti ünnep - Fidesz - Pokorni Zoltán Debrecenben

Pokorni Zoltán szerint akkor fejeződik be a rendszerváltozás, "ha végre először nem valami ellen, hanem a folytatás mellett szavazunk". A Fidesz elnöke Debrecenben, a Református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál tartott ünnepségen mondott beszédet.

     Pokorni Zoltán a felemelkedni vágyó Magyarország ünnepének nevezte március 15-ét. Felidézte, hogy a történelem során Magyarország sokszor szeretett volna szabad és független lenni.
     - Most Magyarország szabad és független - jelentette ki. Hozzátette: eljött az ideje, hogy a lenni akarást felváltsa a tenni akarás, hogy európai jólétet tudjunk teremteni önmagunk, gyerekeink, unokáink, minden magyar ember számára.
     A politikus szólt arról, hogy a magyar emberek munkája, erőfeszítése révén Magyarország felemelkedése elkezdődött, "elhagytuk a reménytelenség évtizedeit".
     Pokorni Zoltán szerint az elmúlt évtizedek a legtöbb kárt a lelkekben okozták.
     - A beletörődés, a cinikus felelőtlenség lett úrrá 40 éven keresztül, egyfajta ázsiai ködként telepedett a lelkünkre a minden mindegy, az úgy sem sikerülhet pusztító gondolata - jelentette ki. Hozzátette: a nemzetek versenyében akkor lesz felnőtt egy nép, ha különbséget tud tenni, ha nemcsak nemet, hanem végre igent is tud mondani, ha mer és bír tovább menni a maga választotta útján.
     - Akkor fejeződik be a rendszerváltozás, ha végre először nem valami ellen szavazunk, nem valaminek a tagadására mozdulunk meg, amikor először következik be az a csoda, hogy a nem helyett, igent mondunk - jelentette ki Pokorni Zoltán, s hangsúlyozta: akkor fejeződik be a rendszerváltozás, amikor végre egy kormány kétszer kap felhatalmazást arra, hogy végezze munkáját.
     - Ki tudja mikor következik ez be, de sokunkban él a remény, hogy minél hamarabb - mondta Pokorni Zoltán.
     A szónok végezetül arról beszélt, hogy március 15-én az üzenetet, amelyet "a jövőnek küldünk", pontosan kell megfogalmazni.
     - Az üzenet pedig nem más, mint a nevezetes 12 pont előtti 13. pont, felelet arra a kérdésre, hogy mit kíván a magyar nemzet: legyen béke, szabadság, egyetértés! - fejezte be ünnepi beszédét Pokorni Zoltán.

Nemzeti ünnep - szlovákiai Magyar Koalíció - Csáky Pál Szobon

Az 1848-49-es történések arra tanítanak bennünket, hogy az új évezred kezdetén e régióban szlovákoknak, románoknak, szerbeknek és magyaroknak együtt kell keresniük közös boldogulásukat, igazságukat - mondta Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese pénteken, Szobon, a nemzeti ünnep alkalmából.

     A politikus az ünnepségen emlékeztetett: a márciusi ifjak maguk is elcsodálkoztak azon, hogy milyen folyamatot indítottak el, hiszen néhány héten belül már független és felelős kormánya volt az országnak. Hozzátette: később megtapasztalták, hogy ennek a kormánynak menekülnie kell, az osztrák hadak támadnak és a nemzetnek a létéért kell küzdenie.
     - 1849 tavaszán egy olyan gyönyörűséges hadjárat kezdődött, amely máig példa mindannyiunk számára - jelentette ki Csáky Pál. Leszögezte: március 15-e olyan ünnep, amikor különösen jó magyarnak lenni.
     - A forradalom és szabadságharc olyannyira beleivódott a nemzettudatba, értékrendünkbe, hogy általa talán egy kicsit jobbnak, értékesebbnek érezzük magunkat. Ez az értékrend segített megmaradnunk az évszázadok vérzivatarai közepette szülőföldünkön, a Kárpát-medencében - fűzte hozzá Szlovákia miniszterelnök-helyettese.

Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása a nemzet ünnepén

A tehetség a teremtő kegyes ajándéka, de ember kell hozzá, hogy érvényesüljön; mert legyen bármilyen nagy a tehetség, elenyészik, ha nem társul hozzá a kitartó szorgalom és a megvalósító akarat - fogalmazott Mádl Ferenc köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásakor tartott ünnepségen pénteken a Parlamentben.

    A köztársasági elnök szavai szerint a magyarok sokaságát az kovácsolta össze és tartotta egyben évszázadokon át, hogy a magyarság sohasem volt szűkében olyan jeles személyiségeknek, akik példájukkal mágnesként vonták maguk köré a nemzet erőit.
     Az államfő idén 13 Kossuth-díjat adományozott, Széchenyi-díjban 16-an részesültek, közülük négyen megosztva érdemelték ki az elismerést.

Összefoglaló

Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező állami rendezvények sorát - a hagyományoknak megfelelően - az idén is a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonás és koszorúzás nyitotta meg péntek délelőtt fél tízkor. Délelőtt a Nemzeti Múzeum kertjében tartották meg az ilyenkor hagyományos, műsoros megemlékezést, központi ünnepségeknek a főváros mellett három másik város Gödöllő, Karcag és Pápa is otthont ad, és megemlékeznek a nemzeti ünnepről a parlamenti pártok is. Emellett országszerte számos településen és a fővárosban is több helyen ünneplik meg március 15-e évfordulóját.

    Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 154. évfordulója alkalmából pénteken az Országház előtt, a Kossuth téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját.
     Az ünnepi eseményen jelen voltak a legfőbb közjogi méltóságok, a kormány tagjai, a pártok képviselői, a diplomáciai testület tagjai. Orbán Viktor kormányfő spanyolországi látogatása miatt nem tudott részt venni az eseményen.
     A lobogó felvonását követően az államfő, a házelnök és Stumpf István kancelláriaminiszter koszorút helyezett el a Kossuth-szobornál. Ezt követően a jelenlévők elindultak a központi ünnepség helyszínére, a Múzeum-kertbe, a menet élén huszárok haladtak.
     A Nemzeti Múzeum kertjében 11 órakor kezdődőtt ünnepségen - a Színház- és Filmművésszeti őiskola diákjainak az évforsulót felidéző előadása után - Áder János, az Országgyűlés elnöke mondott beszédet.
     - Százötvennégy évvel ezelőtt, 1848. március 15-én nemet mondtak a múltra, igent a jövendőre, s lám, a jövő elkezdődött - mondta az Országyűlés elnöke Budapesten, a Múzeum-kertben, a nemzeti ünnep alkalmából tartott központi rendezvényen. Szavai szerint akkor ér véget bennünk egy fontos időszak, ha egy korábbi korszak tagadása után, a nemek után végre igent is tudunk mondani, ha már valamiért, és nem valami ellen tudunk választani.
     - Most újra eljött az idő, hogy a nemzet eggyé váljon. Csak egy lépés választ el minket attól, hogy Magyarország Európával újra egyesüljön, csak egy történelmi pillanat, hogy a határainkon túli magyarokkal egy széles, európai haza keretein belül összekapcsolódjanak az egymást elveszített nemzetrészek - fogalmazott ünnepi beszédében Áder János.
     Az Országimázs Központ tájékoztatása szerint - becslések alapján - a Múzeum-kerti ünnepségen 82 ezren voltak jelen.
     A fővárosi ünnepségek délután egy órától a Nemzeti Színháznál folytatódtak, ahol kulturális programokkal várták a megemlékezőket.
     A Kossuth- és Széchenyi-díjakat 15 órakor adta át Mádl Ferenc köztársasági elnök a Parlament Kupolatermében.
     A parlamenti pártok is megemlékeztek a nemzeti ünnepről. A Fidesz és az MDF a Budai Várban, az MSZP a Batthyány örökmécsesnél, az SZDSZ a Petőfi szobornál, a MIÉP a Hősök terén, az FKGP pedig a párt székházában tartotta központi ünnepségét Budapesten. Az idei március 15-i ünnepi beszédeken szinte kivétel nélkül érezhető volt, hogy alig egy hónap múlva új Országgyűlést választ az ország, a kormánypárti politikusok gyakran érveltek a folytatás mellett, míg az ellenzékiek a váltás szükségességét hangoztatták.
     Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére rendezett központi ünnepségeknek a főváros mellett három másik város Gödöllő, Karcag és Pápa is otthont adott.

MTI alapján

Vissza a kezdőlapra