A magyar kormányfő beszámolt arról, hogy az ország uniós felkészülése lendületesen
folyik. A világgazdaság lelassulása közepette a magyar gazdaság tavalyi
növekedési üteme eléri a 4 százalékot, az infláció év végére 5 százalék
alá süllyed, s Magyarország azt reméli, hogy 2-3 évvel EU-csatlakozása
után már teljesíteni fogja a közös pénzügyi rendszer követelményeit is.
Év végéig, ha nem is könnyen, de várhatólag a még hátralevő kérdésekben
is meg tudunk állapodni, így reális távlat, hogy a legfelkészültebb tagjelöltek,
köztük Magyarország 2004-ben az EU tagja legyen.
Magyarország tudomásul vette, hogy az EU tíz országgal szeretné megvalósítani
a bővítés következő szakaszát, de azt szeretné, ha az országok számát nem
tartanák előbbre valónak a bővítés kitűzött dátumánál. Vagyis szeretné,
ha egyetlen felkészült tagjelöltet sem várakoztatnának meg azért, mert
valamelyik még nem tudja a többiekkel együtt lezárni a csatlakozási tárgyalásokat.
A leendő új tagok mezőgazdaságának uniós támogatásaira tett első bizottsági
javaslattervről a miniszterelnök elmondta: Magyarország azt szeretné, hogy
a magyar gazdák a csatlakozás után azonos versenyhelyzetben legyenek a
régi EU-tagországok termelőivel. Ennek megfelelően a kormány érti, de nem
fogadja el az Európai Bizottság javaslattervét, mert az nélkülözi az egyenlő
elbánás elvét, másrészt nem biztosítja a magyar gazdáknak az egyenlő versenyhelyzetet.
Rámutatott, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes, hiszen a tagjelöltek
közül egyedül Magyarországnak van pozitív mérlege az EU-val folyó mezőgazdasági
árucserében, az egyenlő versenyhelyzet épp ezért fontos kérdés.
Az európai képviselők számos kérdést tettek fel a kedvezménytörvénnyel,
a roma kisebbség helyzetével kapcsolatban. Orbán Viktor elmondta: a kedvezménytörvény
célja, hogy a szomszédos országokban élő magyarok maradjanak meg a szülőföldjükön.
Végrehajtását illetően a kormány megállapodott az ország öt szomszédjával
és bízik benne, hogy Szlovákiával is meg tud állapodni. Egyébként a magyarországi
szlovák kisebbség tagjai már évek óta hordják a maguk hasonló szlovák igazolványát.
Magyarország támogatja szomszédai felvételét a NATO-ba, mert érdeke, hogy
földrajzilag is kapcsolódjon a szövetséghez, és támogatja a balti országok
meghívását is.
A balkáni helyzetet illetően azt ajánlotta az EU-nak, hogy célszerűbb lenne
nem általános balkáni politikát folytatni, hanem országokra bontott konkrét
konszolidálási politikát kidolgozni Horvátországra, Boszniára és Jugoszláviára.
A második világháború után hozott benesi dekrétumok nem állnak összhangban
az EU jogrendjével, így Magyarország azt várja, hogy az EU-csatlakozás
után ezeket automatikus törlik Csehország és Szlovákia jogrendjéből.
A roma kisebbségről szólva a kormányfő tájékoztatta az európai honatyákat,
hogy a romák Magyarországon már rég letelepedtek és nem nomádok, mint Nyugat-Európában.
Nincs ellenük sem rendőri sem másféle hátrányos megkülönböztetés, az esetleges
visszaéléseket a jogállamokban szokásos módon megtorolják. A romák felemelkedésében
a kormány az oktatásnak tulajdonítja a kulcsszerepet, ezért már tizenháromszorosára
emelte az ösztöndíjban részesülő roma gyerekek számát, jól haladnak a roma
felzárkóztatási program munkálatai, a következő kormányzati ciklusban roma
integrációs hivatalt szándékozik felállítani a kormány. A Fidesz választási
megállapodást kötött a legnagyobb roma szervezettel, s így a romáknak lesznek
országgyűlési képviselői is.
Daniel Cohn-Benditnek az antiszemitizmus erősödését firtató kérdésére a
miniszterelnök elmondta, hogy a zsidó közösség államilag finanszírozott
oktatásban részesül az óvodától az egyetemig, ami az ország történetében
most történik meg először, de Európában sem sok példa van rá. Izraelből
pedig hazatelepülnek kivándorolt magyarországi zsidók és nő a turistaforgalom
is.
ORBÁN VIKTOR TÁRGYALÁSAI A BELGA KORMÁNYFŐVEL
Orbán Viktor a belga kormányfővel folytatott brüsszeli tárgyalásai után
kifejezte reményét, hogy az Európai Unió az év végére lezárja a csatlakozási
tárgyalásokat a legfelkészültebb országokkal. A magyar miniszterelnök Brüsszelben
az Európai Unió bővítési folyamatának haladásáról, a bővítés finanszírozási
kereteiről, az uniós reformokat előkészítő sokoldalú konvent közelgő kezdetéről
és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt belga kollegájával, Guy Verhofstadttal.
A találkozó után Orbán Viktor köszönetet mondott azért, hogy Belgium mindvégig
a bővítést támogatók élvonalában állt. Kifejezte azt a reményét, hogy a
csatlakozási tárgyalásokon idén is tartani fogják a tervezett menetrendet,
vagyis a legfelkészültebb országokkal az év végére lezárják a tárgyalásokat.
A kétoldalú kapcsolatokat mindkét fél kitűnőnek minősítette - jelenleg
már mintegy 150 belga vállalat van jelen Magyarországon.
Verhofstadt belga kormányfő kiemelte, hogy Magyarország nagyon jó halad
a csatlakozási tárgyalásokon. A belga miniszterelnök elérhetőnek mondta
azt a célt, hogy az EU az év végéig befejezze Magyarországgal e tárgyalásokat.
Rámutatott annak jelentőségére, hogy az uniós reformokat tárgyaló és egy
hét múlva nyíló konventen az EU 15 tagján kívül teljes joggal vesznek részt
a tagjelöltek képviselői is.
A magyar tudósítók elsősorban azt tudakolták a belga miniszterelnöktől,
vajon javíthatók-e még a csatlakozás finanszírozására tett bizottsági javaslatok,
mi a véleménye a tagjelölteknek, így Magyarországnak arról az igényéről,
hogy a belépés pillanatától a régi tagországok termelőivel egyenlő versenyhelyzetet
kíván elérni mezőgazdasági termelőinek.
Verhofstadt igen visszafogottan válaszolt. Elismerte, hogy uniós alapelv
az egységes belső piacon részt vevők egyenlő versenyhelyzetének biztosítása.
Hozzátette, hogy megérti a magyar kormány ezzel kapcsolatos álláspontját,
de ennél tovább nem ment. Arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság még
nem dolgozta ki részletesen a leendő új tagállamoknak járó mezőgazdasági
és strukturális támogatási rendszerre vonatkozó javaslatát.
A magyar kormányfő a nap folyamán miniszterelnök előadást tartott az Európai
Parlament külügyi, emberi jogi, közös biztonsági és védelmi bizottságának
ülésén.
Orbán Viktor egyebek között kijelentette: Magyarország nem ellenzi, hogy
az Európai Unió tíz országot készül felvenni egyszerre, de azt szeretné,
ha egyetlen tagjelölt országot sem várakoztatnának azért, mert valamelyik
más tagjelölt még nem tudta a többiekkel együtt lezárni a csatlakozási
tárgyalásokat.
A mezőgazdasági támogatásokat illetően a magyar miniszterelnök leszögezte:
Magyarország ezt versenykérdésként kezeli. Azt szeretné tehát, hogy a magyar
gazdák az európai uniós csatlakozás után azonos versenyhelyzetben legyenek
a régi EU-tagországok termelőivel.
Orbán Viktor a belga kormányfővel folytatott brüsszeli tárgyalásai után
kifejezte reményét, hogy az Európai Unió az év végére lezárja a csatlakozási
tárgyalásokat a legfelkészültebb országokkal. A magyar miniszterelnök Brüsszelben
az Európai Unió bővítési folyamatának haladásáról, a bővítés finanszírozási
kereteiről, az uniós reformokat előkészítő sokoldalú konvent közelgő kezdetéről
és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt belga kollegájával, Guy Verhofstadttal.
A találkozó után Orbán Viktor köszönetet mondott azért, hogy Belgium mindvégig
a bővítést támogatók élvonalában állt. Kifejezte azt a reményét, hogy a
csatlakozási tárgyalásokon idén is tartani fogják a tervezett menetrendet,
vagyis a legfelkészültebb országokkal az év végére lezárják a tárgyalásokat.
A kétoldalú kapcsolatokat mindkét fél kitűnőnek minősítette - jelenleg
már mintegy 150 belga vállalat van jelen Magyarországon.
Orbán-Prodi
találkozó - a magyar kormányfő brüsszeli tárgyalásai
Romano Prodi, az Európai
Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli megbeszélésük
után egybehangzóan azt a reményüket fejezték ki, hogy az EU csatlakozási
tárgyalásokon még hátralevő nehéz kérdésekre sikerül megoldást találni,
és év végéig Magyarország lezárhatja a tárgyalási folyamatot.
A
találkozó után Prodi azt hangsúlyozta a sajtó előtt, hogy a bizottságnak
az EU 2006-ig szóló költségvetési keretei között maradva kell javaslatot
kidolgoznia a bővítés finanszírozására, és nem hiszi, hogy a 15 ország
kormányai hajlandók lennének tágítani a bővítésre szánt kereteken. Hozzátette,
hogy az adott korlátokon belül a bizottság igyekszik maximálisan kiaknázni
a forrásokat a leendő új tagok számára. "A (mezőgazdák számára folyósított)
közvetlen kifizetések nem lehetnek nyomban a belépés után egyenlőek a régi
tagokéval, de az EU-ban akkor sem lesznek első- és másodosztályú tagok"
- ígérte a bizottsági elnök.
Prodi elégedetten nyugtázta, hogy Magyarország megállapodást kötött Romániával
a kedvezménytörvény ottani végrehajtásáról, és sürgette a kormányt, hogy
mielőbb igyekezzen megállapodásra jutni Szlovákiával is.
Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy a bizottságnak a leendő új tagoknak
járó támogatásokra nézve nincs még részletesen és véglegesen kidolgozott
álláspontja. Ezért aktív most a magyar diplomácia, hogy még a kimunkálás
szakaszában kifejtse az álláspontját a bizottságnak és a tagállamoknak
is. A kormányfő leszögezte, hogy Magyarország nem több szubvenciót kér,
hanem egyenlő versenyhelyzetet akar biztosítani mezőgazdái számára a régi
tagokéval, a beilleszkedésre szánt átmeneti időt pedig lényegesen szeretné
lerövidíteni a bizottság első javaslatához képest.
Rámutatott, hogy a 1999-ben, a mostani hatéves költségvetés elkészítésekor
az EU országai még úgy készültek, hogy a leendő új tagok mezőgazdáinak
nem adnak közvetlen kifizetéseket. A bizottság első javaslatában már komoly
eredmény, hogy kezdetnek a járandóság 25 százalékát javasolják, évenként
növekvő mértékkel. Reményét fejezte ki, hogy innen eljutnak majd az egyenlő
elbánás elvéig. Egyébként pedig az EU leendő közös pozíciója is tárgyalási
alap, nem végső és megfellebbezhetetlen álláspont.
Orbán
Viktor hágai tárgyalásai az EU-Magyarország kapcsolatrendszerről
Hollandia bizonyos feltételek
mellett nem ellenezné a közvetlen mezőgazdasági támogatások kiterjesztését
az EU-hoz újonnan csatlakozó országokra - közölte a holland kormányfő magyar
kollegájával, Orbán Viktorral szerdán Hágában folytatott megbeszélései
után. Wim Kok egy olyan megoldás körvonalait vázolta fel, amelynek keretében
a jelenlegi tagországokban fokozatosan leépítenék, az újonnan csatlakozókban
pedig ezzel párhuzamosan fokozatosan bevezetnék ezeket a támogatásokat.
Az
Európai Bizottság a múlt hónap végén terjesztette elő a bővítés átfogó
finanszírozási kereteire vonatkozó előzetes javaslatait, amelyek ugyancsak
az ilyen támogatások fokozatos - de igen hosszú idő, tíz év alatt történő
bevezetését - helyezik kilátásba az új tagországok számára. Több tagállam
azonban még a támogatások megadásának a gondolatát is ellenezte, az eddigi
értesülések szerint a leghatározottabban éppen Hollandia.
Az MTI kérdésére mind Wim Kok, mind Orbán Viktor jelezte, hogy egyelőre
nem konkrét javaslatról, csupán egy most felmerült elképzelésről van szó,
amely a későbbiekben esetleg feloldhatja a közvetlen támogatások ügyében
kialakult patthelyzetet. Éppen ezért az sem került még szóba, milyen menetrend
szerint lenne elképzelhető a két párhuzamos folyamaton alapuló megoldás,
vagyis túlmutatna-e például az EU 2006-ig szóló középtávú költségvetési
időszakán.
Magyarország mindenesetre arra törekszik, hogy az átmeneti időszak a lehető
legrövidebb legyen, s ha ezt sikerül elérni, akkor elfogadja az unió újonnan
kialakítandó közös mezőgazdasági politikáját.
Ennek azonban mindenképpen a tisztességes versenyfeltételek szavatolásán
kell alapulnia. Vagyis a támogatások szintjének, legyenek azok alacsonyak
vagy magasak, minden tagországban ugyanakkorának kell lennie - mondta Orbán.
A holland kormányfő is azt hangsúlyozta, hogy semmilyen megoldásnak nem
szabad hátrányos megkülönböztetéshez vezetnie. "Nem akarunk olyan unióban
élni, amelyben első- és másodrendű tagországok vannak" - jelentette ki.
Kok reményét fejezte ki, hogy az EU decemberi koppenhágai csúcsértekezletén
megszülethetnek a végleges döntések a bővítés első körébe bekerülő országokról.
Minden tagjelöltet egyéni érdemei szerint fognak elbírálni - erősítette
meg a csatlakozási tárgyalások ismert elvét, de azt is értésre adta, hogy
az unió a nagycsoportos bővítést részesíti előnyben.
Orbán Viktor kitért arra, hogy kellemes meglepetésként érték holland kollegájának
a bővítés finanszírozásával és ezen belül a mezőgazdasági támogatások ügyével
kapcsolatos fejtegetései. Ez volt az első olyan megbeszélése - mondta -,
amelyen mind a tagjelöltek, mind a közvetlen támogatásokat egyelőre elutasító
tagországok számára elfogadhatónak tűnő megoldás körvonalai rajzolódtak
ki. Így is nehéz lesz kiutat találni, de nem lehetetlen - fűzte hozzá.
A miniszterelnök ezúttal is megerősítette, hogy a tagjelöltek és Magyarország
nem elsősorban támogatásokat akarnak, hanem egyenlő elbánásra és egyenlő
versenyfeltételekre tartanak igényt. Ha a tizenötök hajlandók elfogadni
azt, hogy a közös mezőgazdasági politika reformja nem lehet a bővítés előfeltétele,
hanem e két folyamatnak egymással párhuzamosan kell haladnia, az kiutat
jelentene a jelenlegi patthelyzetből - állapította meg Orbán.
A magyar miniszterelnök Hágában fejezte be kétnapos nyugat-európai körútját,
amelynek során előzőleg az ír és a belga kormányfővel, az Európai Parlament
és az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszéléseket a bővítési
folyamatról, és ismertette kormányának a bizottság finanszírozási javaslataira
vonatkozó álláspontját.
MTI
