Az egyház politizál?

Pápai Lajos püspök nyilatkozata

Hamvazószerdán, február 13-án Pápai Lajos győri megyéspüspök sajtótájékoztatót tartott az egyházmegyei hivatalban. A főpásztor az utóbbi időkben az egyházat ért politikai támadásokkal kapcsolatosan fejtette ki véleményét.

 
 Az elmúlt hetekben méltatlan támadás érte a katolikus egyházat. Kettős célja volt ennek: egyrészt megijeszteni a papságot, másrészt megosztani az egyházat, papokat és híveket.
 A Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára nyilatkozott: az MKPK nem kíván reagálni. Hozzáteszem, hogy ilyen szintű vádakra nem is szükséges.
 
 Az Aktuális című tévéműsorban fejtette ki egy MSZP-s politikusnő, hogy a papok politizálása
alkotmányossági aggályokat vet fel. Ebben alaposan téved. Ugyanis az egyház és állam szétválasztása azt jelenti, hogy az állam nem szólhat bele az egyház életébe, így például abba, hogy mit prédikáljanak, az egyház pedig papjain és püspökein keresztül nem gyakorolhatja a közhatalmat. Így például nem utasíthat önkormányzatot, rendőrséget, parlamentet, stb.
 Ha tehát én a szószékről politizálnék - amit nem teszek -, az semmiféle alkotmányossági problémát nem vetne fel, hiszen ugyanolyan jogokkal rendelkező magyar állampolgár vagyok, mint bárki más.
 Mi önmagunk miatt - az egyház belső törvénye miatt - nem politizálunk a templomban.
 Ezért nincs egyetlen pap képviselő sem a parlamentben. Csodálkozom egyébként, hogy éppen az a párt tiltakozik a papok, püspökök politizálása ellen, akik negyvenéves uralmuk alatt mindig beültettek egy-egy pap képviselőt a parlamentbe, akiket aztán a Szentatya kiközösített. Nem is beszélve a kötelező tsz-szervezési, beszolgáltatási, stb. körlevelekről, melyeket a papoknak kellett felolvasni mise alatt. Úgy látszik sokaknak szelektív az emlékezete.
 Ugyanakkor vannak olyan helyzetek is, mikor a püspöknek, papnak bátran szólni kell, még akkor is, ha félreértik. Ez az úgynevezett "prófétai küldetése" az egyháznak. Így mikor elődöm, Boldog Apor Vilmos püspök félretette pünkösdi beszédét, és személyesen vonta felelősségre az akkori belügyminisztert a bazilika szószékéről a győri gettó felállítása miatt, a nyilas rezsim nyilván úgy értelmezte, hogy beleszólt a pártpolitikába - mi azonban büszkeséggel tekintünk rá. Nemrégiben a Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését, hogy a határon túli magyarság által üdvözölt státustörvényt és végrehajtását - a félelemre, az önzésre és az idegengyűlöletre apellálva - egyes pártok a választási kampány részévé tették, elhangzott, hogy az egyház beleszólt a pártpolitikába. De meggyőződésem, hogy a történelem igazolni fogja nyilatkozatunk helyességét, amire később is büszkék lehetünk. Apor püspök úr, amikor Horthy Miklós fiát kormányzóhelyettessé akarták választani, levelet írt neki, amiben kifejtette: ne vállald el, nem tartalak alkalmasnak rá. Így én is azt a pártvezetőt, aki az "Isten, haza, család" szent nevét tűzi zászlójára, felszólíthatom, hogy vonuljon ki a politikai életből, mert nem tartom rá méltónak! Azt a tényt pedig, hogy a Szocialista Egyetemisták Szövetsége (SZESZ) bejelentette, hogy a templomokban ellenőrizni fogják és magnóra veszik, hogy a papok mit prédikálnak, azt hiszem már kommentálnom sem kell. Ezzel semmi új nem történik, csak az folytatódik, amit negyven éven át megszoktunk.

Megjelent az Új Ember 2002. február 24-i számában

Vissza a kezdőlapra