Ünnepélyes keretek között virágvasárnap előtti szombaton szentelik fel az új kegyoltárt és mutatják be az azon elhelyezett muranói Szent Gellért-ereklyéket a híveknek Budapesten, a Belvárosi Főplébánia Március 15. téri templomában.

     A két darabból - egy sarokcsont- és egy csigolyacsont-részből - álló ereklye a templom plébánosa, Osztie Zoltán kezdeményezésére került vissza magyar földre ajándékozás révén Olaszországból, a muranói San Donato-bazilikából.

     A muranói üveg ereklyetartóban Budapestre érkezettcsontokat az állam képviseletében Semjén Zsolt, a kulturális minisztérium egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára adta át január 22-én Osztie Zoltánnak.

     A plébános kezdeményezésének hátterében az áll, hogy annak idején a templomban volt Szent Gellért első sírhelye.

     A 980 táján, velencei családban született Szent Gellért 1016-ban érkezett misszionáriusként Magyarországra, s itt István király rábízta fia, Imre herceg nevelését.

     A hittérítő később Csanád püspöke lett. 1046-ban lelte halálát, amikor a pogányok a Kelen-hegyről, a mai Gellért-hegyről taligára kötözve a mélybe lökték.

     Gellértet a mai belvárosi templom helyén álló Boldogasszony templomban temették el, s csontjai hét évig pihentek ott.

     Földi maradványait 1048-ban Csanádra, a régi Marosvárra vitték, majd a muranói San Donato-bazilikában helyezték el, ahonnan egykor bencés szerzetesként elindult hittérítő útjára.

     Gellért püspököt 1083-ban László király, István és Imre "oltárra helyezésével" együtt avatta szentté.

MTI

Vissza a kezdőlapra