Megszületett a négypárti megállapodás a parlamenti bizottságokról
Megszületett a négy parlamenti frakció közötti megállapodás a bizottsági struktúráról, a testületekben helyet foglaló képviselők számáról és a vezetői posztok megoszlásáról, valamint az új Országgyűlés alakuló ülésének napirendjéről.

Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető kiemelte, hogy mind a négy frakció képviselői kompromisszumkészek voltak, és ez tette lehetővé a megállapodást, bíztató jelnek nevezte a következő négy évre vonatkozóan, hogy a megbeszélésen értelmes pártbeszéd zajlott, és a viták során képesek voltak konszenzust kialakítani. Elmondta: differenciáltabbá tették a bizottsági struktúrát, a társadalmi problémák hatékonyabb megoldása érdekében. Így külön bizottság foglalkozik a közbiztonsággal-rendészettel, valamint a szociális és családügyekkel.

A hetenkénti ülésezési rend miatt szükség volt a ház irányításának átgondolására. Beszámolt arról, hogy a megállapodás alapján az Országgyűlés elnökét és egyik alelnökét az MSZP, két alelnököt a Fidesz, egyet-egyet pedig a két kisebb frakció ad majd.

A szocialista politikus tájékoztatása szerint a megállapodás értelmében 25 bizottság működik majd a parlamentben, amelyből 14-nek kormánypárti, 11-nek ellenzéki elnöke lesz, 35 alelnököt a kormánypártok, 33-at pedig az ellenzék delegál.

Szájer József örömét fejezte ki amiatt, hogy a megállapodásban megjelentek azok az elvek, amelyeket a Fidesz korábban is vallott: a kormányoldalnak a mandátumarányokon felüli, de nem túlzó reprezentáltság szükséges a bizottságokban és a nagyobb frakcióknak gesztust kell tenniük a kisebbek felé. Közölte: a bizottságok kisebb létszámmal működnek majd, ami hatékonyabb és jobb testületi munkát igényel.

Jelezte, hogy a Fidesz álláspontja most is az, hogy a kormányzati struktúra kialakítása a kormánypártok joga, ezért támogatják hogy a kabinet a "kormányzó pártok szája íze szerint" alakuljon át.

- A Fidesz számára az a fontos, hogy a parlamenti bizottságokon keresztül a kormányzás minden területén módja legyen a polgári érdekeket és értékeket képviselni - fogalmazott Szájer József.

A bizottsági helyekből így 53,4 százalék a kormánypártoké, 46,6 százalék pedig az ellenzéké lett. Megegyeztek abban is, hogy 3-3 jegyzőt ad az MSZP és a Fidesz, 2-2-t pedig az MDF és az SZDSZ.
 
Újságírói kérdésre válaszolva elhangzott, hogy a 25 bizottságból 10-ben 2 fős, 14-ben 1 fős a kormánypárti képviselők többsége, a mentelmi bizottság pedig az eddigi gyakorlatnak megfelelően paritásos lesz.

Ellenzéki elnöke lesz a költségvetési, az önkormányzati, a külügyi, a szociális és családügyi, a foglalkoztatási, az emberi jogi, a környezetvédelmi, az idegenforgalmi, a számvevőszéki, a nemzetbiztonsági és az informatikai bizottságnak.

Kormánypárti képviselő vezeti majd az alkotmányügyi, a gazdasági, a közbiztonsági-rendészeti, a területfejlesztési, a honvédelmi, a kulturális, az oktatási, az ifjúsági, az ügyrendi, a társadalmi szervezetekkel foglalkozó bizottságot, valamint a mentelmi bizottságot.

A mielőbbi kormányalakítás érdekében a négy frakció elfogadta, hogy a Házszabálytól eltérően, rövidített határidőkkel vitassa meg a T. Ház a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítását.

A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a négy parlamenti frakció vezetője hétfőn - 15 órakor - ünnepélyes keretek között írja alá a Parlamentben a megállapodást.

MTI alapján
Vissza a kezdőlapra