DEMOKRÁCIÁNK SZILÁRDSÁGTANI VIZSGÁLATÁRÓL


Orbán Viktor a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviseletében részt vett a Nemzetközi Demokratikus Unió (IDU) washingtoni tanácskozásán. Felszólalásában azt mondta: „Magyarországon a demokrácia a választások után is szilárd, és nem várható változás az ország olyan külpolitikai elkötelezettségei tekintetében, mint a NATO-tagság, az európai uniós csatlakozási törekvés, illetve a terrorizmus elleni nemzetközi harcban való részvétel.”
Tegyük hozzá: bár így lenne…
Valóban szilárd a demokrácia? Miközben Orbán Viktor Washingtonban tanácskozott (június 10-11), bennem egy apró és egy nagyobb esemény egyaránt növelte a kételyt. Az előbbi hétfőn este keletkezett, hallgatván az ATV szokásos újságíró-összejövetelét. Az, hogy az abban véleményt mondó állampolgárokat milyen világnézet és ideológia vezérli – magánügy. Olykor ugyan vitatkozhatunk is velük, de – minek? Nincs olyan tény, amely meggyőzné őket… Ugyanakkor érdekes megfigyelni: hogyan engedik szabadjára mindeddig türtőztetett arroganciájukat. Ahogyan hétfőn este Aczél Endre élvezettel forgatta a szájában (mielőtt kiköpte) azt a kifejezést, hogy Polgári Öntevékeny Csoportok – maga volt a beismerő vallomás. Ahogyan meg is magyarázta: tudják, betűszó, csak össze kell olvasni, és kijön. PÖCS. Mert ez jön ki. A sorra alakuló polgári körök tehát – pöcsök. Aczél Endre véleménye szerint. Írjuk ki mi is, ne legyünk szemérmesek. Olvassuk ki (illetve össze) nyugodtan: mivel is illetnek bennünket. A jó ízlésükre, kulturált modorukra oly fensőségesen büszke kvartett tagjai. Egy valóban szilárd demokráciában ez a hangnem – amely több millió ember érzéseit sérti és gyalázza – valóban megengedhető? Vagy Aczél Endre már nem a Népszabadság, hanem a „népszabadosság” munkatársa…?
Beszéljünk a nagyobb eseményről is. Budaörs népe – lázong. A hírek szerint tömegdemonstrációkat tartanak, két nekik nem tetsző önkormányzati testületi döntés miatt. Az egyik a helyi színház eddigi vezetőjét váltotta le, a másikban pedig az egyik iskola igazgatói posztjára kiírt vezetői pályázat váltott ki dachullámot. Mert az történt, hogy a testület tíz-nyolc arányban a távolabbi megyéből érkező pályázatot részesítette előnyben a korábbi igazgató pályázatával szemben. Nem szakemberek döntöttek, zúdultak fel a derék budaörsi állampolgárok, de sebaj. Tüntetünk és nyilatkozunk. És úgy tettek. Azonnal szót is kaptak a Nap-Kelte műsorában, hiszen – és a történetnek ez a legszebb része – a döntéshozó testület jobboldali képviselői szavaztak a tüntetőknek nem tetsző módon, nyilvánvaló erőfitogtatási szándékkal. Lesz-e polgári engedetlenség, kérdezi Mélykúti Ilona. Ha polgári engedetlenségnek számít az, így a válasz, hogy nem dolgozunk a nekünk nem tetsző vezető keze alá, akkor igen. Ha kell, minden eszközt bevetünk azért, hogy visszavonják a kinevezését, harsogja a pedagógus és hallgatja az újságíró. Hallgatja – és hallgat. Egyetértően bólogat arra a felvetésre: nem demokratikus testületi döntés született, hanem jobboldali nyomásgyakorlás. De ez tűrhetetlen. És máris utcára vonultak Budaörsön a - Polgári Öntevékeny Csoportok…
Mert hogy is van ez? Az egyik oldal antidemokratikus eszközöket vet be, csak azért, mert a választások után is együtt marad; a másik viszont csupán demokratikus jogaival él, amikor nem veszi tudomásul az általa választott képviselői testület döntéseit. Azért ez haladó állampolgárok számára sem mindennapi feladvány. Vagy nagyon is mindennapi lesz a következő négy esztendőben…?

Torday E. Kornél

vissza Vissza a kezdőlapra