Mire való az orr?
Gondolatok a demokrácia lényegéről
A polgári erők előre nem jelzett, kismértékű, első fordulós hátránya elemi elutasítást váltott ki a lakosság ma még nem pontosan nem ismert hányadából. Miért nem tudjátok elviselni, hogy a többség nem nálatok van? - kérdezik a baloldaliak. Nem vagytok demokraták - teszik hozzá.
Ady Endre jut eszembe, amikor hozzá semmiképp fel nem érő kritikusainak feltette a költői kérdését: Én nem vagyok magyar? Mi ne lennénk demokraták? Nemzedékem még jól emlékszik, a demokráciát akkor vették el tőlünk, amikor rojtosra beszélték a szájukat róla. A "népi demokrácia" megteremtőinek nem illene leckét adni demokráciából nekünk.
Fodor András egy egyre szélesebb körben terjedő emailben a háború előtti Németországra hivatkozik. Hitler is szabályos, demokratikus választások révén jutott uralomra.
Tegnap óta hihetünk abban: az MSZP reklámszakemberei nem tudták a többséget becsapni. Egy részét talán elaltatták, de most felhangzott a riadó. Tegnap óta talán többen tudják, hogy az orr az illatok megérzésére való, s nem arra, hogy annál fogva vezessenek bennünket.
Hatásos volt-e a tegnapi együttlétünk? Az Alkotmány utcában állva biztos voltam benne. Felemelő érzés volt együtt lenni az emberekkel. Örülök, hogy nem a protokollt választottam, hanem a választókat. Tegnap este, amikor jöttek a hírek, hogy Kovács, Medgyessy, Kuncze és Kupa Gönczhöz szaladtak, még inkább hihető a siker. A nagyméltóságú Helytartó Tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott...
A döntést nem az utcán hozzuk meg. Dönteni jövő vasárnap fogunk. A szavazófülkében. Csak a bedobott érvényes szavazatok száma számít. Tégy meg mindent, hogy környezetedben mindenki válasszon. Érvényesüljön a többség akarata. Vigyél magaddal egy embert…
Surján László
Vissza a kezdőlapra