KOLUMBIAI DIÁK E-MAIL-JE

"Korunk történelmi paradoxona, hogy

• az épületeink magasabbak, az önuralmunk kisebb,
• sztrádáink szélesebbek, nézőpontjaink szűkebbek,
• többet költünk, de kevesebbünk van,
• többet vásárolunk, de kevésbé örülünk neki,
• nagyobb házakban élünk, de a családok kisebbek.
• Bővelkedünk kényelemben, de szűkölködünk időben,
• a végzettségünk magasabb, az értelmünk kevesebb.
• Több lett az ismeretünk, de fogy az ítélőképességünk,
• szakértőbbek lettünk, de több a problémánk,
• több gyógyszerünk van, de kevésbe vagyunk egészségesek,
• megsokszoroztuk tulajdonunkat, de csökkentek értékeink,
• sokat beszélünk, ritkán szeretünk, és túl gyakran gyűlölünk.
• Megélhetésünk van, életünk már kevésbé,
• éveket adtunk az életünknek, de nem adunk életet az éveknek,
• eljutottunk a holdra és vissza, de gondot okoz átmenni az új szomszédunkhoz.
• Meghódítottuk a világűrt, de nem a belső űrt,
• tisztítjuk a levegőt, de szennyezzük a lelkünket,
• hasítjuk az atomokat, de előítéleteinket nem,
• duzzad a jövedelmünk, fonnyadnak erkölcseink,
• mennyiség dolgában előreléptünk, minőség dolgában vissza.

A magas emberek - alantas jellemek, a zsíros profit és sovány kapcsolatok korát éljük, a világbéke és helyi háborúk korát, a többféle étel és kevesebb táplálék korát, a két jövedelem - több válás korát, a fényűző házak és széthullott otthonok korát.

Azt a kort, melyben sok van a kirakatban és kevés a raktárban. Azt a kort, melyben a technika révén ez a levél eljut hozzád, azt a kort, melyben eldöntheted, hogy változtatsz, vagy egyszerűen megnyomod a törlés gombot."

Forrás: A Zugligeti Szent Család Plébánia hetilapja

Vissza a kezdőlapra