II. János Pál pápa útja Azerbajdzsánba és Bulgáriába
A pápa azerbajdzsáni látogatása külföldi útjainak sorában a 96., ezúttal egy rendkívül kis katolikus közösség érdekeit ment képviselni a muzulmán többségű szovjet utódállamban. Az iszlám többségű államok közül ez a huszonnegyedik, amelyet a pápa felkeres. Ebben a hét és fél millió lakosú országban ugyanakkor békésen élnek egymás mellett a különféle felekezetek.

Római megfigyelők az utóbbi hetekben kíváncsian várták, valóban sor kerül-e erre az utazásra, tekintettel arra, hogy a katolikus egyházfő állapota egyre romlik.

II. János Pál szerda reggel az Alitalia A-321-es típusú gépe a római Fiumicino repülőtérről indult Azerdajdzsánba. A pápával utazik többek között Angelo Sodano bíboros-államtitkár, valamint vatikáni kíséretének több mint harminc tagja és hatvan újságíró.

A szentatya számos külföldi útjának történetében először használt egy különleges emelőszerkezetet, hogy feljusson a gép fedélzetére. Az olasz légitársaság egyik különleges felépítésű "liftjéről" van szó, amelyet a mozgáskorlátozottak számára bocsátanak rendelkezésre.

A pápa Bakuban találkozott Gajdar Alijev azeri államfővel. II. János Pál pápa dicsérte csütörtökön azokat az azerbajdzsáni keresztényeket, akik kitartottak hitük mellett a szovjethatalom évei alatt, az üldöztetés közepette.

Néhány száz katolikus vett részt a bakui sportpalotában rendezett misén, a pápa azerbajdzsáni vizitjének második és egyben utolsó napján. A túlnyomórészt muzulmán Azerbajdzsánban jelenleg csupán 120 katolikus él, az istentisztelet többi részvevője a szomszédos kaukázusi országokból érkezett. Különös közjáték zavarta meg rövid időre a szertartást. Egy mankón járó azeri férfi öt méternyire megközelítette mise közben II. János Pált, kezében egy levéllel, amelyet minden bizonnyal a pápának akart átadni. Amikor az egyházfő testőrei elvezették, hangos méltatlankodásban tört ki. A szentmise végén azonban a testőrök kíséretében odajárulhatott a pápához.

A katolikus egyházfő délután találkozik a görögkeleti egyház helyi vezetőivel, valamint a muzulmán és a zsidó közösség képviselőivel. Ezután továbbutazik a bolgár fővárosba, Szófiába.

A katolikus egyházfő négynapos bulgáriai látogatásának homlokterében a római katolikusok és az ortodox keresztények közeledése áll. A 7,9 milliós Bulgáriát javarészt ortodox keresztények lakják. Rajtuk kívül 800 ezer muszlim és 80 ezer katolikus él a balkáni országban.

Vissza a kezdőlapra