Autonómia és vallásszabadság
Vajdasági gondokról a Magyar Szó cikke alapján

Djordje Subotic, a Vajdasági Reformisták pártjának elnökségének tagja szeretné, hogy alkotmányos alapokmány szavatolná Vajdaság autonómiáját Szerbián belül, írta a Magyar Szó. Az autonómiák és a régiók kérdése csakis Szerbia alkotmányának módosításával rendezhető, ami ok nélkül késik -- mondta Subotic. Vajdaság autonómiájának a kérdése nemcsak Szerbia, hanem a jövőbeni közös állam szempontjából is lényeges demokratikus kérdés, mert az Európába vezető leggyorsabb és legrövidebb út éppen a régiókon át vezet, miközben Vajdaság már régóta európai régió. Sajnos alkotmányos, gazdasági és más korlátok fékezik fejlődését.

A vallásszabadságról szóló törvény munkaváltozatát a köztársasági minisztérium dolgozta ki, de szövetségi szinten tervezik megvitatni. A reformisták javasolják, hogy vonják ezt vissza, mert még nincsenek pontosan meghatározva a jövőbeni államszövetség közös szerveinek hatáskörei. A javaslat sajnos inkább nevezhető hívők ellenőrzésének, mint vallásszabadságnak. Előtérbe helyez bizonyos vallásokat, s bár kimondja, hogy nincs állami vallás, a javaslat szelleme ennek az ellentétét tükrözi. Subotic kifogásolta, hogy a törvényjavaslat külön elbírálásban részesíti a szerb pravoszláv egyházat, háttérbe szorítja a román, a montenegrói, a bolgár pravoszláv egyházakat, a görögkatolikus egyházat, amely a vajdasági ruszinokat és ukránokat tömöríti. A reformisták tisztségviselője hiányolta a javaslatból a protestáns egyházakat, ami, mint mondta, egyenlőtlen helyzetbe sodorja a hívőket. Végezetül felvetette a kérdést, vajon egy államnak, amely tiszteletben kívánja tartani az egyéni, emberi és polgári jogokat, beleértve a vallásszabadságot is, szüksége van-e egyáltalán egy ilyen törvény meghozatalára.

Vissza a kezdőlapra