FÉNYEK A KÖDBEN
DR. VARGA LÁSZLÓ KÖNYVE

Olvasóink körében aligha kell bemutatnunk dr. Varga Lászlót, a Demokrata Néppárt 1947-es, a Kereszténydemokrata Néppárt 1995-ös és a Fidesz - Magyar Kereszténydemokrata Szövetség jelenlegi országgyűlési képviselőjét. A könyv szerkesztői és kiadói azonban jóval szélesebb körű olvasókra számítanak, így – az ismertetés kiindulási pontjaként is – lényeges e három dátumot említenünk. És utalni a közben eltelt több mint fél évszázadra; amely évtizedek során a kereszténydemokrácia értékrendje a társadalmi közfelfogás terén – háttérbe szorult. A rendszerváltás kezdetének cezúrájakor pedig félreértések és félremagyarázások kísérték megjelenését a politika küzdőterein. Miért alakult ez így? Miért vált mára szinte ismeretlenné a kereszténydemokrácia? Talán azért, mert „… a rendszer zsákutcába került. A háború után azt hitték, hogy a keresztény vallás hittételeit, szentségeit átbűvészkedik a marxi világba. Így lett a keresztelésből névadás, az istentiszteletből, szentmiséből pártgyűlés, a bibliaolvasásból a marxi-lenini tételek felolvasása, a körmenetekből pártfelvonulás, ahol az egyházi zászlók helyett Marx, Lenin képei díszelegtek. A gyónásból önkritika, a penitenciából felajánlás, a lelkigyakorlatból pártszeminárium lett és hogy teljes legyen a kép, a keresztény vallásnak azt a tételét, amely szerint ezen a földön csak átmeneti életünk van az örök élet felé, ők így fogalmazták: „Jelenleg szocializmusban élünk, amely átmenet az ideális kommunizmusba.” A rendszer kísérlete megbukott, mert a hitet csak hittel, a misztikát csak misztikummal lehet helyettesíteni, nem pedig élettelen ideológiával.”
Természetesen a most megjelent kötet lapjairól idéztem, ahogyan a következőkben is ezt teszem: „Fiatalságunk legszebb élményét, a nemzeti érzést nem lehet büntetlenül kiszárítani. Nemzetünk sorsa fiatalkorom óta, amikor a keresztény reformmozgalmakban részt vettem, a mai napig érdekel és jobbrafordulásának megvalósításáért a nehéz körülmények között kevés eredményt felmutatva, de dolgozom. Ezért nem érzem magam menekültnek, mert amikor hazából árkon-bokron át eljöttem, a rendszert hagytam ott, de nem a népet. Ennek a fordítottja is igaz: élhet valaki otthon, de ha a néppel nincs közössége, annak sorskérdései nem érdeklik, idegen eszmét és érdeket szolgál, menekült. A saját országában. Borzalmasabb helyen, mint az enyém. Azoknak pedig, akik a rendszerrel kapcsolatot tartanak, tudniuk kell, hogy a rendszer használja őket. Ha ezt nem tudják, politikai naivitásuk csak árthat. Ha tudják, és abban reménykednek, hogy a magyar nép javára ők is használják a rendszert, ám lássuk az eredményeket. Mert csak az tartsa fenn a rendszerrel a kapcsolatot, akinek munkájából a népnek haszna van. És ne az, aki a népből húz hasznot. A Habsburg megszállás is elnyomás volt, de a magyar nép életereje kitermelte Széchenyit, Kossuthot, Deákot. Ma, otthon, hasonlóak, ha lennének is, nem láthatók és nem hallhatók. Kossuth forradalma ugyan 1956-ban megtörtént, de Széchenyi törekvéseinek nemzeti szellemű, gazdasági és irodalmi erősödésére kevés a lehetőség. Deáknak nyoma sincs. Ő a magyar történelem példamutató alakja. Meg , hogy a megszállás alatt szívósan dolgozva, a nép támogatását élvezve, a függetlenség alapjait is le lehet rakni. Azokat, akik arról ábrándoznak, hogy a jelenlegi magyar vezetőben Deák-szerű tehetséget látnak, ki kell ábrándítanom. A magyar nyelv számos területen felülmúlja a nagy idegen nyelveket is: pontos, világos. A magyar nyelv szerint az ellenféllel lehet megegyezni, amikor az erők azonosak, de a felek végül is kezet fognak. Azután lehet kiegyezni, amikor az egyik - mint Deák - gyengébb bástyán áll, de a maximumot kiharcolva, kiegyezik. Kádárnál nincs se megegyezés, se kiegyezés, csak beleegyezés.”
Eddig az idézet. Talán nem kell hangsúlyoznunk: fontos, aktuálpolitikai kérdések vizsgálatával találkozhatunk az egyes fejezetekben, akkor is, amikor a történelem, a jog, vagy a diktatúrák működésének belső mechanizmusával találkozunk. A történet – Varga László története – napjainkig ível: nem csupán azt tudjuk meg belőle, hogy miért kellett menekülnie Magyarországról, hanem azt is, hogy mi vezette haza; s hogyan alakultak a kereszténydemokrácia politikai küzdelmei a rendszerváltás kezdetekor, mi vezetett a Demokrata Néppárt jogutódjának mai kaotikus belső állapotaihoz. De mindenekelőtt: miért kell ma s kitartanunk a kereszténydemokrácia szilárd értékei mellett. (2950. Ft. Kiadta a Médiamix.)


Vissza a kezdőlapra