Interjú Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonnyal
Érvényesek az ajánlások

Romániának nincs más választása, be kell vezetnie a magyar nyelv tanítását azokon a moldvai településeken, ahol ezt igénylik - jelentette ki a Iaşi-i szeminárium végén a Krónikának adott exkluzív interjúban Tytti Isohookana Asunmaa, az Európa Tanács csángóraportőre.
 

Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke azt javasolta, hogy szakbizottság folytassa a Iaşi-i csángószemináriumon megkezdett munkát. Jónak látja ezt?

Pillanatnyilag nem tudom, hogy a csángó-jelentés elfogadása után hogyan folytathatjuk a munkát. Meg kell még beszélnem a titkárságunkkal. Ha azonban ez lehetséges, azt fogom javasolni, hogy nemzetközi szakértői csoportot állítsunk fel. Ahhoz viszont nincs szükség nemzetközi csoportra, hogy az alapkérdést megoldjuk. Az alapkérdés pedig az, hogy ha van igény a magyar nyelv tanítására az iskolákban, akkor kezdjék tanítani a magyar nyelvet. Ez az elementáris emberi jogok közé tartozik, és az önök törvényei szerint is lehetséges. Erről sokat beszéltünk már, és remélem, hogy az őszi tanévkezdéstől néhány osztály be is indulhat.

Önnek személyesen mi újat hozott a szeminárium?

Nagyon örvendek annak, hogy megszervezték, hiszen ezt Strasbourgban éppen én javasoltam. Akkor azt mondtam, több nemzetközi szakértőt is bevonhatnánk ebbe a munkába, és javasoltam is angol meg skandináv szakembereket. Azt látom, hogy nagyon eltérnek az álláspontok egymástól. Azt hiszem fontos lenne folytatni ezeket a vitákat. A mostani tulajdonképpen nem is volt vita. A szeminárium inkább szakértők előadásaiból állt. Lehet, hasznosabb lett volna, ha a párbeszéd teszi ki az idő nagyobbik részét.

És ráadásul nem hívták meg egyenlő arányban a két nézet képviselőit. Gondolja, az aránytalan vita is eredményre vezethet?

Én nem szeretném elfogadni azt, hogy ennek a kérdésnek a megítélésében két szembenálló fél van: a román és a magyar. Ez így nem célravezető. Azt remélem, a jövőben ezek a viták nemcsak kétoldalúak lesznek. Ha nyitottabbak vagyunk, befogadóbbak, sokkal gyümölcsözőbb párbeszédet folytathatunk. Egy kicsit meg is lepődtem azon, hogy itt Iaşi-ban mennyire két fél szembenállásaként jelent meg a csángókérdés.

Érintette-e valamilyen mértékben mindaz, ami itt történt az Európa Tanács ajánlásait? Mit kell tennie most Romániának?

Azt kell tennie, hogy ha van rá igény, ősztől be kell indítania a magyar nyelv tanítását a csángó falvak iskoláiban. Azt hiszem nincs más választása, mint osztályokat szervezni azokban a falvakban, ahol ezt igénylik. Ez viszont a szülők akaratán, aktivitásán is múlik.

Úgy tűnt az anyanyelvi misézés beindítása még ennél is nehezebb. Ön is hallhatta Petru Gherghel püspök álláspontját. Milyen esélyét látja annak, hogy e téren is áttörés történjék?

Számomra is meglepetés volt, hogy az anyanyelvi misézés bevezetésének igénye még az iskolákénál is hangsúlyosabban jelent meg a beszélgetések során. Hallottam viszont, hogy ugyancsak a Iaşi-i püspökség területén vannak lengyel katolikus közösségek is, amelyek számára lengyelül prédikál a pap. Nem értem, ha lengyel mise már van, miért ne lehetne magyar mise is. A püspök a vatikáni szabályokra hivatkozott, de hát ugyanezek a szabályok szerint miséznek lengyelül, és más romániai egyházmegyékben szlovákul meg horvátul. Nagyon remélem, hogy az egyház a közeljövőben megváltoztatja a misék nyelvével kapcsolatos álláspontját, mert nem lehet törvényes, hogy egyes kisebbségeknek biztosítják az anyanyelvi szolgálatot, másoknak pedig nem.

Gazda Árpád

Vissza a kezdőlapra