Az IKSZ Jogsegély Szolgálata indítvánnyal fordul az ombudsmanhoz, hogy vizsgálja ki a rendőrségi őrizet során alkalmazott motozási és egyéb intézkedési gyakorlatot annak fényében, hogy az mennyire sérti megalázó és szeméremsértő eljárás törvényi tilalmát.
Az utóbbi napokban a sajtó számolt be egy közérdeklődésre is számot tartó ügy kapcsán a terhelttel szembeni megalázó eljárásról. A rendőrség részéről is több olyan nyilatkozatot olvashattunk, melyekben beismerték, hogy a kihallgatott személyt többször meztelenre vetkőztették, úgy megmotozták, pihenésében többször indokolatlanul megzavarták. Tovább súlyosbítja az ügy megítélését, hogy az ügyészség haladéktalanul megszüntette az őrizetet, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Álláspontunk szerint ez a megalázó eljárás több hazai jogszabályt és Magyarország által ratifikált nemzetközi szerződést is sért. Az Alkotmány 54. paragrafusa kimondja, hogy "Senkit sem lehet (.) megalázó elbánásnak (.) alávetni".
Az Európa Tanács keretei között létrejött Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (kihirdetve 1993-ban) 3. cikkében szintén kimondja, hogy "Senkit sem lehet (.) embertelen, megalázó bánásmódnak (...) alávetni". Az ENSZ XXI. ülésszakán elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (kihirdetve 1976-ban) 7. cikke szerint "Senkit sem lehet (.) kegyetlen, embertelen megalázó elbánásnak (.) alávetni."
A rendőrségről szóló [1994. évi XXXIV.] törvény 16. paragrafusa kimondja, hogy "a rendőr nem alkalmazhat embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztásra, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni." A törvény 31. paragrafusa a ruházat átvizsgálásáról kimondja, hogy "az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon".
A magyar törvények tehát nemcsak, hogy tiltják a megalázó bánásmódot az eljárás terheltjével szemben, de minden hatósági résztvevő számára kötelezettséggé teszik a megalázó intézkedés elleni aktív fellépést. Amennyiben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálata során kiderül, hogy a gyakorlat ellentétes törvényi szabályozással és a nemzetközi egyezményekkel, úgy a kormányzat és a törvényhozás intézkedése válik szükségessé.
Budapest, 2002. október 8.
Rétvári Bence
IKSZ-elnök
Vissza a kezdőlapra