Az UNIO című kéthetente megjelenő polgári lapnak csütörtök éjjel - a spontán tüntetés feloszlatásával szinte egyidőben - volt a lapzártája, de az alábbi cikk még belekerült a szombaton utcára kerülő lapba.

Mit ér a titkosrendőr?

Immár reggel óta, folyamatosan. A tüntetés szervezetlen, nem áll mögötte politika párt vagy mozgalom. A tüntetés célja világos és nem teljesíthetetlen. Mindössze annyi, hogy ne semmisítsék meg a jövő héttől kezdődően a 2002. évi választások szavazócéduláit. A Fidesz ez irányú törvénytervezetét még tárgyalni sem volt hajlandó a kormánytöbbség.

Pedig sok emberben ott a kétely, valami tisztátalanság van a szavazatok körül. Hiába jelentette be a belügyminiszter, hogy a szavazás rendben lezajlott, hiába hirdette ki az eredményt az Országos Választási Bizottság, hiába ismeri el azt az EBESZ nemzetközi megfigyelő csapata, az embereknek nem megy a fejébe, hogy a jelentős Fidesz-MDF győzelmet váró közvélemény-kutatások ellenére hogyan lett – ha mégoly minimális is, - de szocialista kormánytöbbség.

A gyanú rátelepedett a lelkekre, s Orbán Viktor is hiába gratulált Medgyessynek, hiába próbálta más irányba terelni a gondolatokat, vannak sokan, s a jelek szerint egyre többen, csak egy újraszámlálásban bíznak.

A szocialisták két nagy hibát követtek el. Kezdettől fogva elutasították ezt a kérelmet, pedig a legelső próbaszámlálásokra vonatkozó kérés teljesítése valószínűleg lecsitította volna a kedélyeket. Félnek, ezzel magukra terelik a gyanút.

A másik bűn a „bolsevik” magatartás. Minimális tíz fős többségük birtokában úgy beszélnek, mintha az ország többsége velük lenne. Kéretik megnézni az UNIO címlapja… Erőszakos, pökhendi magatartásuk szükségszerű következménye, hogy ezen a szeles, olykor esős napon reggel nyolc óta este tízig nincs nyugalom a városban.
A nyomdagépek indulnak, nem várhatunk. E sorok írásakor csak remélni tudom, hogy nem lesz komoly az összecsapás. A rendet már nem tudja a rendőrség fenntartani. Reggel még csak az Erzsébet híd volt lezárva délig, majd a Kossuth téren zajlott a tüntetés, késő este azután a Nagykörúton zajlottak az események. Medgyessy Rómából rázza az ökleit és csörgeti a kardját. Orbán csak hétfőn lesz itthon. Közben a hazugságokból ácsolt épület összecsuklani látszik.

A tüntetők követelése mindössze az újraszámlálás, amely látszólag egyszerű dolog. A mögötte lévő indulatot azonban több minden táplálja: Medgyessy főhadnagy ügynökösködése, a zsarolással beszervezettek megalázottsága, a kádár kori uralkodó osztály gátlástalan nyakunkba telepedése. Legfőképp pedig az, hogy az elmúlt tíz év jogállamiságában a polgárok többet láttak a joggal való visszaélésből, mint a jogállam előnyeiből. Nem csoda, ha kevésbé csorba fegyver után néznek.

Ám most mégis okosabb lenne visszatérni a jogszerű eszközökhöz. Ha kell a szervezett, bejelentett tüntetésekhez. Ne vádolhassa senki törvénytelenséggel azokat, akik épp a választások törvényességéért aggódnak. Az aggódóknak azt is tudni kell, hogy minden felfordulás ártalmára is lehet az országnak. Kérdés persze, hogy ez a mai, kommunista tőről fakadt kormány tud-e olyan okosan tárgyalni, mint az első szabadon választottak a taxisblokád idején?  Most kiderül, mire jó a titkosrendőr. Mindössze arra, hogy könnygázzal támadjanak az emberekre és teret adjanak a rendőri brutalitásnak: megverték a Népszabadság fotósát, aki az Origo szerint kórházba került. Homa János képviselő tiltakozott az újságírókat ért támadások miatt.

Vissza a kezdőlapra