Megegyeztek a pártok az alkotmánymódosításról

Megegyeztek a pártok az uniós csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás kérdésében - derült ki a szerdai, budapesti megbeszélést követő nyilatkozatokból

Elhangzott: a négy parlamenti frakció még a nap folyamán közös módosító javaslatokat nyújt be a tárgyalás alatt lévő előterjesztéshez.

A két kormánypárt és az ellenzék megállapodott az ország szuverenitását érintő úgynevezett csatlakozási klauzula szövegéről.

Egyetértettek abban is, hogy a kormány és az Országgyűlés viszonyának részleteit uniós kérdésekben egy erről szóló kétharmados törvényben rögzítik majd.

Vastagh Pál (MSZP) ismertetése szerint az Országgyűlésnek ellenőrzési jogköre lesz az integrációs folyamat felett, a kormánynak pedig tájékoztatási és ellenőrzési kötelezettsége lesz.

Kitért arra, hogy a módosítás értelmében az unió és a Magyar Köztársaság közösen gyakorolja az alkotmányból eredő hatásköröket, az unió egyes intézményei ugyanakkor bizonyos hatásköröket önállóan is gyakorolhatnak.

A népszavazás időpontját, kiírásának eljárási rendjét, valamint a népszavazásra bocsátandó kérdés meghatározását a tervek szerint az integrációs nagybizottság hétfői ülésén határozzák meg.

Fodor Gábor (SZDSZ) szavai szerint komoly tárgyalások eredményeképpen fontos és jó kompromisszum született.

A szabad demokrata politikus a csatlakozási klauzula vonatkozásában megjegyezte: nem a hatáskörök átengedését rögzítették, hanem az önálló és a közös hatáskör-gyakorlást fogalmazzák meg a közös módosító javaslatokban.

Szájer József (Fidesz) elmondta: a Fidesz sokat tett annak érdekében, hogy az alkotmánymódosítás megszülethessen.

Közölte: számukra az volt a legfontosabb kérdés, hogy az ország szuverenitása a módosított alaptörvényben megfelelőképpen legyen szabályozva.

Szavaiból kiderült: a kompromisszumos szövegben ezen igényük teljesülését látják.

Fontosnak nevezte, hogy a szövegből kihagyják az uniós közösségi jog magyarországi alkalmazásával összefüggő szövegrészt.

Ebből a megfogalmazásból látta úgy a Fidesz, mintha az EU joga a Magyar Köztársaság alkotmánya fölé is kerülne.

A Fidesz az Országgyűlés és a kormány viszonyában azt tartja helyesnek, ha határozott, erős jogkörökkel rendelkező parlamenti bizottsági ellenőrzés valósul meg uniós kérdésekben. Mint mondta: a jövőben azért küzdenek, hogy egy ilyen tartalmú kétharmados törvény szülessen meg.

A népszavazás ügyében leszögezte, hogy ez a kérdés nem alkotmányjogi, hanem politikai kérdés.

Reményét fejezte ki, hogy erről hétfőn, az integrációs nagybizottságban megállapodnak majd.

Mint hangsúlyozta, a Fidesz álláspontja az, hogy az állampolgároknak a referendum előtt biztosítani kell a csatlakozási szerződés megismerésének jogát.

Ékes József (MDF) örömét fejezte a kompromisszum létrejötte miatt. Mint fogalmazott, az egyeztetés során az MDF letette az asztalra azt a javaslatot, amely a gerincét képezi a négypárti módosító indítványoknak.

Orbán Viktor üdvözölte a parlamenti pártoknak az alkotmánymódosításról létrejött megállapodását.

A brüsszelben tartózkodó volt miniszterelnök kijelentette: bízik abban, hogy az integrációs nagybizottság hétfői ülésén a négy párt olyan népszavazási időpontban állapodik meg, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok már a csatlakozási szerződés végleges szövegének ismeretében nyilváníthassanak véleményt a csatlakozásról.

Az alkotmánymódosítás szerdai részletes parlamenti vitájában felszólaló képviselők üdvözölték a délután létrejött négypárti megegyezést, amelyet Vastagh Pál a józan ész diadalaként, az ország győzelmeként értékelt.

Nagy Gábor Tamás (Fidesz) a határon túli magyarságért való felelősségvállalásról szóló alkotmányos rendelkezés szövegét megváltoztató módosító javaslatról beszélt. Hangsúlyozta: ez a bekezdés "talán kicsit távolabbról függ össze az uniós csatlakozással", a Fidesz szerint azonban nem választható el attól.

Az ellenzéki honatya elmondta, hogy míg az alkotmány jelenlegi formájában a "felelősséget érez" kifejezést használja, s csupán a határon túli magyarság Magyarországgal való kapcsolatápolásának előmozdításáról rendelkezik, addig az MDF-es és fideszes képviselők által benyújtott javaslat egy pontosabb, precízebb megfogalmazást tartalmaz.

E szerint "a Magyar Köztársaság elősegíti a határain kívül élő magyarok nemzeti azonosságtudatának és anyanyelvének megőrzését, kultúrájának ápolását és gyarapítását, Magyarországgal való szoros kapcsolataik fenntartását és erősítését, valamint támogatja az e célok megvalósítására hivatott intézményeik működését."

Vastagh Pál (MSZP) erre reagálva jelezte: a módosítás terjedelméről folytatott vitában "sok helyütt elhangzott az a kívánalom, hogy maradjunk a lehető legszikárabb tematikánál és csak azt vegyük bele, ami éppen az európai uniós csatlakozás miatt fontos".

Kiemelte: nem vitatja azt, hogy az ellenzéki javaslat nem volna indokolt. Hozzátette azonban azt is: kéri a képviselők megértését és józan mérsékletességét, ahhoz, hogy ne feszítsék szét a jelenlegi szabályozási tematikát, mert ez veszélyeztetheti az uniós csatlakozás szempontjából elengedhetetlen alkotmánymódosítás elfogadását.

Hargitai János (Fidesz) Herényi Károly és Ékes János (MDF) egyik módosító indítványát támogatva úgy vélekedett: fontos volna, hogy az európai integráció elősegítését az alkotmány az államcélok között határozza meg.

Ehhez kapcsolódva, egy másik módosító javaslat szerint az alkotmány rendelkezne arról is, hogy az "Országgyűlés tájékozódik az európai integrációval kapcsolatos feladatokról, és állást foglal a Magyar Köztársaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű integrációs kérdésekben".

A kormány és az Országgyűlés viszonyáról született négypárti megállapodás kapcsán Hargitai János sajnálatosnak nevezte, hogy az alkotmányba nem építenek be olyan kapaszkodókat, amelyek meghatározzák a kormány és az Országgyűlés uniós kérdésekben való viszonyának részleteit rögzítő kétharmados törvényt.

Mint mondta, az alkotmányban így nem lesz arra garancia, hogy a törvény megszületik, s hogy időben születik meg.

Horváth János (Fidesz) többek között azon módosító javaslatáról beszélt részletesen, amely kiemelné a föld jelentőségét az alkotmányban.

Az ellenzéki honatya hangsúlyozta: a föld nem csak közgazdasági értelemben vett termelőeszköz, hanem az az alap, amelyen a társadalom, a nemzet létezik.

Salamon László (Fidesz) a Magyar Nemzeti Bankról szóló tervezett rendelkezések problematikus elemeiről szólva rámutatott arra: a "monetáris politika" kifejezés alkotmányjogilag nem világos, nem kellően körülhatárolt fogalom. Így azt az "árstabilitás elérése és fenntartása" vagy egyszerűen az "árstabilitás biztosítása" kifejezésekkel váltanák ki.

Horváth János úgy vélekedett: az MNB feladatait meghatározó bekezdés "megérdemel még egy kör gondolkodást".

Hargitai János (Fidesz) az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, valamint a jogvédelmi eszközöket szabályozó rendelkezésekkel kapcsolatban elmondta: az alkotmánynak tartalmaznia kell a kisebbségi képviselők választásának kérdését, valamint azt, hogy erről kétharmados többséggel elfogadott külön jogszabálynak

A képviselő jelezte: jelenleg nincs olyan hatályos rendelkezés, amely a kisebbségi képviselők választásáról szólna.

Salamon László (Fidesz) a népszavazás kérdésével kapcsolatban kijelentette: a népszavazás konkrétumairól a hétfői európai integrációs nagybizottság keretei között döntenek majd a pártok.

Hangsúlyozta: a népszavazásra csak akkor kerülhet sor, amikor a csatlakozási szerződés feltételein már nem lehet változtatni. Szavai szerint fontos, hogy a szavazópolgárok a lehető legtöbb információval rendelkezzenek az Európai Unióról, ennek megvalósulásában a kormány felelőssége igen nagy.

Salamon László hangsúlyozta az alaptörvény új preambulumának szükségességét. Elmondta: az 1989-es alkotmánymódosítás következtében egy olyan bevezető született az alkotmányhoz, amely az alaptörvény ideiglenességét hangsúlyozza.

- Ha egy új alkotmány megalkotására nincs is lehetőség, annak nincs akadálya, hogy a bevezetőt felváltsuk egy más, olyan preambulummal, amely utal Magyarország történelmi hagyományaira, a Szent Korona által jelképezett 1000 éves magyar állami folytonosságra, utal a nemzet és az ország keresztény örökségére, és egyetemes emberi értékeire, és arra, hogy az európai népek családjának tagjaként étvényre kívánja juttatni a népszuverenitást, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat - fogalmazott a képviselő.

Wiener György (MSZP) válaszában hangsúlyozta: Salamon László úgy lépett fel, mintha a pártok közötti megegyezés nem született volna meg, és egy olyan módosító indítványt véd, amely alapjaiban érinti alkotmányos berendezkedésünket, a legalitás és a legitimáció alapvető problémáit.

Kiemelte: a preambulum-javaslat ellentmondásos, és szemben áll a mai alkotmányos berendezkedés legfőbb elveivel. Hozzátette: a módosító javaslatot ezért elfogadhatatlannak tartja.