A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetsége által szervezett rendezvényen a moldvai csángómagyarok oktatásában szerepet vállaló intézmények, szervezetek képviselői vettek részt.
A Bákó megyei Klézsén és Pusztinán idén ősszel indult a magyar nyelv oktatása az állami, román tan-nyelvű iskolákban. A két településen tanító pedagógusok eddigi tapasztalataik alapján azt hangsúlyozták, hogy bár volt lemorzsolódás, a gyerekek szívesen látogatják a magyar nyelvórákat.
Elmondták, hogy a magyar nyelv mint tantárgy anyanyelvként szerepel az órarendben és a naplóban, a részvétel az órákon kötelező mindazok számára, akik év elején kérték annak bevezetését.
A konferencia résztvevőinek véleménye szerint az immár tíz moldvai településen mintegy félezer gyermek részvételével zajló anyanyelvi foglalkozásokat, a moldvai iskolákban a magyar nyelv anyanyelvként való tanulását, a moldvai gyermekeknek erdélyi középiskolákban, majd erdélyi és magyarországi egyetemeken való továbbtanulását egységes rendszerbe kell foglalni.
Hangsúlyozták, el kell érni, hogy ne szociális indíttatású legyen a moldvai csángómagyar gyermekek erdélyi és magyarországi taníttatása, hanem a minőségre, a versenyképes tudásra kerüljön a hangsúly.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége több mint egy évtizede küzd a magyar nyelvű oktatás Moldvában való bevezetéséért. Miután hosszú ideig merev elutasításba ütköztek, alternatív megoldásként magánházakban szerveztek magyar nyelvű foglalkozásokat a szövetség munkatársai, illetve más moldvai csángómagyar civil szervezetek munkatársai a csángó falvakban. Az idén már tíz településen járnak a gyermekek a magyar kultúrához való kötődésüket erősítő foglalkozásokra.
Az alternatív nyelvtanítás beindítása miatt az MCSMSZ és a Szeret-Klézse alapítvány törvényen kívül helyezését kérte a Bákó megyei tanfelügyelőség.
— A sepsiszentgyörgyi bíróság a héten másodfokon elutasította a tan-felügyelőség keresetét — tájékoztatta az MTI-t Bartha András, az MCSMSZ elnöke.
Deáky András, a szintén perbe fogott Szeret-Klézse Alapítvány egyik vezetője elmondta, hogy a bákói tanfelügyelőség peren kívüli megegyezést kért az alapítványtól, miután keresetét első fokon elutasították.
A magyarországi finanszírozók — a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az Oktatási Minisztérium — felkérésére
az anyanyelvi foglalkozások szakmai és gazdasági felügyeletével a Romániai
Magyar Pedagógus Szövetséget bízták meg. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke
sikeresnek ítélte a programot.
Kolozsvári közéleti napilap
