Kérdés
Csehák Judit miniszterasszonyhoz
Tisztelt Miniszterasszony!
Magyarország egyik legnagyobb gondja a demográfiai helyzet. Oda kell
figyelnünk más országokra, ahol a termékenység csökkenését az egész gazdasági
rend és a nyugdíjrendszer fenyegető összeomlásának jeleként fogják fel.
Magyarországon is sokat kell tennünk a népesedési problémák csökkentéséért. A
közélet megítélésem szerint két dolgot tehet: gyermekbarát légkört teremthet és a megszületett gyermekek felneveléséhez elegendő társadalmi
segítséget nyújthat.
Az általánosságok szintjén ebben bizonyára egyetértünk.
Az is lehet, hogy közös szívfájdalmunk, hogy a Medgyessy kormány nem követi
Tony Blaire példáját és nem indít meg egy olyan sokmilliárdos programot, mint
a szigetországnak a gyermekszegénység leküzdését célzó, Biztos Kezdet
elnevezésű programja. A
miniszterelnök úr úgynevezett országértékelő beszédében olyan nagy hangsúlyt
kapott a gyermekszegénység, hogy az indokolja egy ilyen
elem kidolgozását a most formálódó Európa terv részeként.
Jelenleg azonban a tárca a védőnői szolgálat megerősítését ajánlja a Biztos
Kezdet helyett.
Magam is nagyra becsülöm azt a munkát, amelyet a jól képzett védőnők végeznek,
s tevékenységük segítése, szociálpolitikai ismereteik bővítése fontos lépés
annak érdekében, hogy a gyermekszegénység kirívó esetei felszínre kerüljenek
és megfelelő megoldást kapjanak. „Ha már a születéskor odafigyelünk a családok
életkörülményeire, talán megakadályozható, hogy a gyerekek hátrányos helyzete
egész életükre kihasson.” – olvastam cikkben a Magyar Hírlap internetes
kiadásában (http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=62606)
A mondat a cikk szerint Szabó Sándorné helyettes államtitkártól származik.
Vitám annyiban van, hogy az anyagi támogatás nélküli pusztán az odafigyelés nem szünteti meg a
hátrányos helyzetet. Ha tehát jobban bevonjuk a védőnőket a gyermekszegénység
feltárásába, a problémák megoldásához okvetlenül eszközt is kell rendelni.
Mindezért azonban nem intéznék Önhöz kérdést. De a cikk
zárómondata felháborított. Idézem:
„Igaz, a szülőknek a gyermekvállalásra is oda kellene figyelniük,
Magyarországon a gyerekek több mint felét nem tervezik a párok, csak
"véletlenül” jönnek a világra – tette hozzá az államtitkár.”
Tisztelt Miniszterasszony!
A nyilatkozó magánvéleményének adott hangot, avagy a minisztérium egyeztetett
véleményét közölte? Valóban úgy gondolják, hogy a gyermekszegénységről a
felelőtlen szülők tehetnek? Nem érzik-e hogy a csökkenő születésszám és
növekvő halálozás korszakában nem kell minden erővel védenünk minden
megszületett gyermeket?
Kérem, mielőtt valamely sematikus fordulattal elintézné a válaszadási
kötelezettséget, gondolja végig, ha polgári vezetésű miniszter munkatársa
mondott volna ilyesmit, mi mindent olvashattunk volna a sajtóban! Vegye azt is
tekintetbe, hogy kérdésem sem jobb sem baloldali retorikai elemeket nem
tartalmaz, csak az aggódás vezet: nincs jó kezekben a szakterület, ha a
helyettes államtitkár a „véletlenül” született gyermekek világra jöttét
kárhoztatja.
Budapest, 2003. február.12.
Köszönti:
Dr. Surján László
