2003. április 21. hétfő 10:26
GONDOLKODJUNK AZ ETIKÁRÓL
Dr. Surján László
I.
RészA Veszprémi Érseki Hittudományi Egyetem etika továbbképző előadásokat tart pedagógusok számára. Az alábbiak ezen tanfolyamon elhangzott előadásaim alapján készültek.
Az etikus gondolkodásra mindannyiunknak szüksége van. Csalódni fognak azok, akik e néhány részből álló sorozattól a teljességet várják. Nem egy teljes tanfolyam anyagáról van szó, hanem csak egy előadásról a többszerzős, több előadós képzésből. Ha valakinek így is megragadja a képzeletét és elgondolkodik az alábbiakon, már nem dolgoztam feleslegesen.
1. Néha érdemes eleitől fogva végig gondolni mindent
A halász egy jó fogás után pihen a gyönyörű tengerparton. Az idillt lefényképező turista rá akarja venni, hogy pihenés helyett naponta többször is menjen ki halászni a tengerre.
- El tudja képzelni, hogy akkor mi lesz? Legfeljebb egy év múlva motort vásárolhat, két év múlva bárkája lesz, egy szép napon pedig motorhajója, és... - a lelkesedéstől egy pillanatra elakad a turista hangja - kis hűtőházat épít, aztán meg konzervgyárat, saját helikopterről figyeli a halvonulást és rádión utasítja a hajóit. Aztán halvendéglőt nyit és saját maga exportálja a homárjait egyenesen Párizsba... és akkor... - a lelkesedéstől megint elszorul a turista lélegzete: a fejét rázza, szinte megfeledkezik nyaralásának örömeiről, lelke mélyén szomorkodva nézi a békésen gördülő hullámokat, melyek között a ki nem fogott hal bukfencezik.
A halász megveregeti a vállát, mint ahogy a gyermeket szokás, akinek a torkán akad valami. - Akkor mi lesz? - kérdezi halkan.
- Akkor - mondja halk elragadtatással az idegen -, akkor leülhet ide a partra, szunyókálni a verőfényben, és nézheti ezt a gyönyörű tengert.
- De én most is ezt teszem - válaszol a halász.
A turista töprengve távozik a parttól. A munkára gondol, amelyet mindig eszköznek tartott arra, hogy egy szép napon megszerzi magának azt a lehetőséget, hogy többé ne kelljen dolgoznia. Arcán most nyoma sincs az együttérzésnek a szegényesen öltözött halász iránt - csak egy kis irigység látszik rajta.
A fenti, Heinrich Böll idézet[i] megmutatja, hogy a modern ember sokszor csak körülményesen, késve és nagy áldozatok árán éri el valós céljait. Cselekedeteit nem gondolja végig, nem elemzi, ezért nagy vargabetűket ír le. Önreflexióra, elmélyedésre semmi sem kötelez. Ám, ha nemcsak az előírtakat, a jogot vesszük figyelembe, megalapozottabbak, eredményesebbek lehetünk. Az etika tudománya abban segít, hogy eligazodjunk ebben a jogon túli világban.[ii]
Az eligazodás érdekében három kérdést érdemes feltennünk magunknak. E kérdések szabhatják meg cselekedeteink – részben a jogtól független korlátait. A három kérdés: lehet-e, szabad-e, érdemes-e.
A lehet-e kérdés technikai jellegű. Például: át akarok úszni valamit. A Balatont lehet, a Dunát lehet, az óceánt nem lehet.
A szabad-e kérdés többszintű: A jogi megközelítés könnyen érthető: vannak-e a végrehajtást tiltó szabályok? Mindennapos tapasztalat ugyanakkor, hogy ez sem abszolút korlát. A szabályok megsértésével is történnek dolgok, ha az ember úgy érzi, büntetlen maradhat.
A paradicsomkerti történettől Gallileón keresztül napjainkig újra és újra bebizonyosodott az, hogy kategorikus tilalmak soha sem tudtak biztos gátat szabni az ember útkereső próbálkozásainak. Nem a tilalomfák felállítása az igazán eredményes védelem a bajok ellen. Ha valamire lehetőség adódik, azt előbb utóbb megpróbálja valaki, még akkor is, ha az végzetes következményekkel fenyeget. A kíváncsiság és az ismeretlennel való kísérletezés az ember természetéből fakad. A határokat nem kategorikus tilalmak, hanem a cselekedeteink lehetséges következményeinek felmérése szabja meg[iii].
A latinoknak volt egy bölcs mondása: Quidquid agis, prudenter agas, et respice finem: Bármit teszel, bölcsen tedd és vedd figyelembe a dolog végét. A finis szó célt is jelent, tehát a szólás arra biztat, hogy elemezzük, közeledünk-e a célunkhoz vagy sem. Ezek a gondolatok jellemzik az érdemes-e kérdéskört. A felelet többnyire attól függ, hogy milyen időtávon számolunk a következményekkel.[iv]
A cselekvés előtti elemzésre már az ókori bölcsek is buzdítottak: „Minden cselekedetnek vizsgáld meg az előzményeit és következményeit, és csak azután kezdj hozzá. Ha nem így jársz el, eleinte nagy kedvvel fogsz a dologhoz, mert nem gondoltad meg a következményeit. Később esetleg, mikor akadályokra bukkansz, szégyenszemre abba kell hagynod a munkát.
Győzni szeretnél Olümpiában? Istenemre mondom, én is, mert nagyon szép dolog. De vizsgáld meg a feltételeit és a következményeit, és csak azután fogj hozzá a felkészüléshez. Fegyelmezetten kell élned, étrend szerint kell táplálkoznod, tartózkodnod kell a süteményektől, előírás szerint kell edzened magad a megállapított órában, akár hőség van, akár hideg. Nem szabad hideg vizet vagy alkalomadtán bort innod. Egyszóval úgy kell engedelmeskedned az edzőnek, akár az orvosnak. Azután ki kell állnod a versenyre, megtörténhetik, hogy megrántod a kezed, kificamítod a bokád, és rengeteg port kell nyelned. Megeshet, hogy közben meg is ostoroznak, és mindennek a tetejébe a végén még le is győznek.
Alaposan gondold meg mindezt, és ha ezután is van kedved, kezdj hozzá a versenyzéshez. Ha nem így jársz el, úgy fogsz kapkodni, akár a gyerek, aki hol birkózónak képzeli magát, hol meg vívónak; azután meg trombitálni kezd, végül tragédiát mutat be. Így jársz te is: előbb atléta leszel, majd vívó, aztán rétor, végül filozófus; egész lelkeddel azonban semminek sem adod át magad. Majom módra minden szemed elé kerülő jelenséget utánozol, s hol ez, hol az tetszik neked, mert megfontolás és körültekintés nélkül, vaktában, ímmel-ámmal fogtál hozzá.[v]”
[i] Heinrich Böll: Beszélgetés a tengerparton. http://server.dugonics-szeged.sulinet.hu/irodalom/kedvenc/kt_04.html erről a címről a teljes szöveg letölthető.
[ii] Ez az összeállítás segédanyag tanárnak, „diáknak” egyaránt. Az előadások felnőtt továbbképzés esetén akkor lesznek hatásosak, ha arra mindkét fél előzetesen készül. Ennek elősegítésére állítottam össze ezt az anyagot. Feltételeztem, hogy a hallgatók nem sok szabadidővel rendelkeznek, ezért az irodalomjegyzék elsősorban olyan tételekből áll, amelyek az internetről elérhetők. Bár koránt sem biztos, hogy az internet minden iskolában jelen van, de mégis remélem, hogy ez a megoldás nem növeli, hanem csökkenti a terheket.
[iii] Somfai Béla: Bioetika vázlat. Szeged 1995. In.: Magyar Elektronikus Könyvtár http://www.mek.iif.hu/
[iv] Az etika fogalma nem része ennek az írásnak. A szerzőhöz közel áll például az a meghatározás, hogy az etika a helyes életről, vagyis a helyes cselekedetről és a helyes magatartásról szóló tanítás (Kindler-Zsolnai). Ugyanakkor igaz, hogy egy fogalmat sohasem tudunk a maga teljességében megragadni. Az etika mibenlétét is sokan sokféleképpen értelmezik. Elegendő az etika intuitív megfogalmazását elfogadnunk. Eszerint az etika körébe - többek között - olyan fogalmak tartoznak, mint a szavahihetőség, az igazságosság, a bizalom, a hűség vagy a méltányosság. E tényezők több szálon kapcsolódnak az ember döntéseihez.
[v] Epiktétosz: Kézikönyvecske In: Magyar Elektronikus Könyvtár http://www.mek.iif.hu/
