2003. május 23. péntek 10:48

 

A közös európai külpolitika kezdete: Irak

Az iraki események kapcsán az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája látszólag csődöt mondott. Talán egyszer hálásak is leszünk ezért. Miért is kellene nekünk közös külpolitika? E politika célja csak az lehet, hogy növekedjék az Unió befolyása a területén kívüli országokra. Mi az értelme, e hatalom növelésnek? A kérdésre legalább két felelet adható.

1. Idealista megközelítés: azért kell a hatalom, hogy jót tegyünk vele. (Ezt mondja minden szuperhatalom is.) Az Unió önzetlen és szociális értékek talaján áll. Látni szeretnénk, sőt elő is akarjuk segíteni, hogy ezek az értékek az Unió területén kívül is érvényesülnek. E mögött a vélemény mögött az az értékítélet húzódik meg, hogy a mi értékeink jobbak, mint másoké. Jobbak, mint az iszlámé, és - legalább Bush elnök színrelépése óta – jobbak, mint az Egyesül Államoké.

De biztos ez? Jobban érvényesülnek nálunk az emberi jogok, mint másutt? Hatékonyabb a jóléti állam Európában, mint mondjuk Kanadában?

2. A másik érv a közös külpolitika és az esetleges közös hadsereg mellett nem más, mint a hatékonyabb érdekérvényesítés lehetősége.
A Szerződés kimondja: a tagállamok tartózkodnak az olyan kül- és biztonságpolitikai lépésektől, amelyek sértik az Unió érdekeit. Mi az Unió érdeke? Üzletről beszélünk? Úgy látszik igen. Erről szól az Unió kereskedelmi politikája.

De nemcsak erről van szó. A korábbi nagyhatalmak, Anglia, Franciaország, Németország arra használhatják az Európai Uniót, hogy nem a saját nevükben, hanem Európa nevében érvényesítsék érdekeiket. De Európa kis nemzetei nélkül nem tudnak lépni.

A tagállamok azokban a dolgokban lépnek közösen, amelyekben tényleg egyetértenek. Ez nem ránk erőltetett politika. Ha az alapleveket közösen elfogadtuk, képesnek kell lennünk arra, hogy egy-egy helyzetben gyorsan és egységesen lépjünk. Ezért kell az Uniónak egy közös, a brüsszeli Bizottságtól és a tagállamoktól egyaránt függő és az Európai Parlamentnek felelős külügyminiszter. Ha ez sikerül, az iraki krízis javunkra szolgált.

 

 

vissza Vissza a kezdőlapra