2003. április 06. vasárnap 21:26

A nemzeti összefogás különböző értelmezései

Avagy: Gondolatok a kormánykoalíció EU-kommunikációja ürügyén.

 

            Úton-útfélen ismerősen köszöngetnek vissza ránk az EU Kommunikációs Közalapítvány Uniót népszerűsítő egyik óriásplakát sorozatának példányai, amelyek a mesék hagyományait követve alapkérdésekbe sűrítve vázolják fel előttünk jövendő felnőtt életünk uniós hétköznapjainak valóságát. Egy dologban már biztosak lehetünk, mákos gubát az EU-ban is ehetünk.

 

            Gyerekek kérdéseire az ő szellemi szintjükhöz igazodva kell válaszolnunk, ha azt akarjuk, hogy megértsék a problémát. Tisztelt honfitársaim, alaposan lebecsülnek itt minket! Nem csak a magyar társadalom harmincöt százalékát jelentő értelmiségi réteg számára fájó ítélőképességünk ilymértékű lekicsinylése. Sorsdöntő kérdés előtt állunk, változások és problémák sorát hozza majd uniós csatlakozásunk, illő, hogy kellő mérlegelés, a pro és kontra érvek ismeretében hozzuk meg döntésünket. Demokráciában alapvető igény a teljeskörű tájékoztatás, ezzel szemben mit tapasztalunk Unió-ügyben a közéletben? Az ellenérveket, netán hátrányos következményeket megfogalmazókkal szemben média össztüzet, hiteles tájékoztatás helyett pedig propagandafogások sorát, pontonhidat a Dunán, unió-villamost ...

 

            Szemügyre véve egy másik óriásplakát sorozatot, tanúi lehetünk a kormány nemzetegységesítő törekvéseinek. Nevezett sorozat a fennen hirdetett politikai kettészakítottsággal szemben a nemzeti összefogást hivatott erősíteni azáltal, hogy különböző gondolkodású és elkötelezettségű ismert emberek közös plakáton jelennek meg az uniós csatlakozás népszerűsítése érdekében. Többek között Vitray Tamás és Friderikusz Sándor, Laci bácsi és Stahl Judit. Ebbe a sorba illesztették azt a plakátot is, amelyen Törőcsik Mari egy roma származású mai értelemben vett sztárral együtt teszi le a voksát az EU mellett. Kérdés, hogy ebben az esetben a már megszokott liberális polgárpukkasztás érdekében nem lőttek-e túl az eredeti célon.

 

            Az MSZP-SZDSZ kettősfogat sajnos ennél a kampánynál sem tud túllépni eddig jól bevált módszerein. Nem az észérvekkel való meggyőzésre törekszik, hanem megint csak a propaganda eszközeivel manipulál, a másképpen gondolkodókkal szemben pedig ismét a kirekesztést alkalmazza. Ahelyett, hogy az egységes Európa történelmi távlatokon alapuló vitathatatlan szellemi értékeire támaszkodva a várható nehézségekre való felkészülést tekintené elsődleges feladatának - bevonva a munkába a társadalom legszélesebb rétegeit -, hogy lehetőségeinket teljes mértékben kihasználva képviseljük majd az Unióban Magyarország érdekeit, ehelyett, a negatív következményektől félve előre megfontoltan súlyos tudatlanságban tartja a közvéleményt.

 

            Kettős hiba. Egyrészt azért több, mint sajnálatos mindez, mert van veszítenivalónk. Félő, hogy az egyszólamú média részéről már megszokott manipulációt zsigerből visszautasítók, valamint a kormány külpolitikai baklövéseivel egyet nem értők nem tudnak azonosulni annak uniós politikájával sem, sőt a mérlegelés elől is elzárkóznak. Nemleges döntés esetén vajon felvállalja-e majd a koalíció a rossz EU-kommunikációjából adódó felelősségét? Nyilván nem, sőt azt is igyekszik majd az ellenzék nyakába varrni. Elsősorban is annak a Fidesznek a nyakába, amelynek jelentős tagjai hónapok óta budapesti előadásaiknak, vitaestjeiknek, vidéki kampánykörútjaiknak egész sorával Magyarország uniós csatlakozásának hosszútávú előnyeiről próbálják meggyőzni a közvéleményt.

 

            Másrészt azért is hibás a kormánykoalíció Unió-ügyben folytatott kommunikációja, mert elszalaszt egy történelmi helyzetből adódó reális esélyt a nemzeti egység megteremtésére. Közös munkára lenne most szükség, együtt gondolkodásra, a társadalom minden rétegét és területét felölelő nemzeti összefogásra. A kormány feladata - ha nem csak a zsíros uniós állások, hanem Magyarország valóban sikeres uniós részvétele lebeg a szeme előtt - a várható nehézségekre történő felkészülés motiválása, irányítása és koordinálása kellene legyen. Az egység megteremtésének leghathatósabb módszere ugyanis minden esetben a közös célok érdekében végzett közös erőfeszítés.

 Bajzáth Gabriella

 

vissza Vissza a kezdőlapra