Vissza a kezdőlapraMegjelent: 2003.06.01. 21:31:22
Irak
Részvételünk az iraki eseményekben
Az előjelek szerint kiegyeztek a pártok és részt vehetünk vagy háromszáz katonával az iraki helyzet stabilizálásában. Miként szállt fel a "béke füstje". Jó ideig az ellenzék megakadályozni látszott mindenféle iraki akciót. Mi változott?
Emlékezzünk: a Fidesz nem általában ellenezte a beavatkozást, hanem annak nemzetközi jogi hátteret vagy legalább egy széleskörű és hivatalos támogatottságot akart látni. Az ilyen akciókhoz ugyanis ENSZ felhatalmazás kell, de a Szövetség akár egy NATO vagy EU közös akcióban is hajlandó lett volna részt venni.
Végül az ENSZ döntött. A döntés alapján jól látható, hogy Magyarország jól járt a kivárással. Az ENSZ ugyanis megnevez az Egyesült Államokat és az Egyesül Királyságot, mint megszálló hatalmakat, s azokat, akik csak most kapcsolódnak be, azokat közreműködőknek nevezi.
Tegyük fel a kérdést: Lehetséges-e az, hogy Magyarország oly sok évi szovjet megszállás után maga is megszálló hatalom legyen?
Költői a kérdés. Természetesen nem lehetséges. Mégis azzá lettünk volna, ha engedjük Kovácsék mérhetetlen szolgalelkűségét érvényesülni. Ettől a szégyentől mentette meg az ellenzék az országot.
Hétfőn az ellenzék igennel fog szavazni, mert most másról van szó. Egyrészt itt van a Kovács által elképzelhetetlennek tartott ENSZ határozat. Másodsorban észlelnünk kell, hogy a beavatkozást leginkább ellenző országok is megmozdulnak, sőt a semlegesek is küldenek katonát. Lehetünk a legkevésbé szolgálatkész NATO tag, de nem maradhatunk le a semlegesek mögött.
Vasárnap este az M1 műsorában Kovács László azt találta mondani, hogy részvételünk azért fontos, mert ezáltal kerülünk abba a helyzetbe, hogy részt vegyünk az újjáépítésben. Ez azonban több mint kétséges. A segélyezésből fizetendő helyreállítási munkák során a megbízásokat azon országok pályázói szokták elnyerni, akik a pénzt adták.
Mi viszont katonát (életet és vért) adunk, de régi szokásaink szerint zabot nem...
Szelle