Vissza a kezdőlapraMegjelent:2003.04.22. 10:50:20
Húsvét üzenete
Miért lenne Húsvét nemzeti ünnep?
Medgyessy Péter
miniszterelnök úrnak
Tisztel Miniszterelnök Úr!
Eljutott hozzám az ön húsvéti üzenete, amelyet akár üdvözletnek is tekinthetek. Az elemi udvariasság azt kívánja, hogy az üdvözlésre válasz is érkezzék. Az ön üzenete a sajtóból vált ismertté, ezért én sem bajlódom magán-levél írásával. Hiszen egyetérthetünk abban, hogy a média közvetítésre való.
Más kérdés, hogy a mai magyar médiahelyzet nem alkalmas a torzításmentes közvetítésre. Számos hírforrásból értesültem, hogy ön üzent nekem. Hogy mi volt az üzenet pontos tartalma, arról az MTI viszonylag részletesen tudósított, viszont például a Népszabadság meglehetősen elnagyolta a dolgot. Az MSZP honlapja meg sem említette, hogy az üzenet létezik. Az ön személyes honlapján viszont a teljes szöveg olvasható volt.
Az üzenet az egyik célja az volt, hogy bevonja az ünnepbe az ország minden polgárát. Keresztényeket, zsidókat és a nem vallásosakat is. Ezt a célt helyeslem, ugyanakkor érzek valami ellentmondást is. A környéken, ahol lakom volt egy útszéli kereszt, amely túl élte a legkeményebb egyházüldözéses időket. Jótét lelkek még arról is gondoskodtak, hogy virág is jusson a tövéhez. Pár éve, tehát azóta, hogy egyesek a keresztény kurzussal riogatnak, valaki úgy érezte, hogy ez a kis kereszt veszélyes: egy éjjel lefűrészelte. Be tudjuk-e kapcsolni a Húsvét közös ünneplésébe ezeket az embereket meg azokat, akik az izraelita temetőket rongálják, gyalázzák, akár haszonszerzésből, akár gyűlöletből, akár csak a „hecc” kedvéért? Aligha. Ha szó szerint mind együtt akarunk ünnepelni, egyikünknek sem fog sikerülni. Mégis megismétlem, helyeslem, ha az ünnep közösségi jellegét hangsúlyozzuk.
A húsvét gyökere az Egyiptomból való szabadulás, s erre, mint előképre támaszkodik a Megváltás, a bűntől való megszabadulás keresztény örömünnepe. E két lényegében vallási elemet aligha lehet a szabadságnak általános, minden vallási elemtől mentes „ünnepévé” szürkíteni. Ha lehetne is, nem érdemes. A Karácsonnyal sem jártunk jól, amikor a szeretet ünnepéből a nagy bevásárlások ünnepét formáltuk meg.
Mindez azonban szót sem érdemel. Az késztetett a válaszolásra, hogy az ön üzenete nemzeti ünnepnek mondja a húsvéti szent napokat. Nem jogi értelemben kifogásolom ezt, bár tehetném, hiszen eldöntöttük már: három nemzeti ünnepünk van: március 15., augusztus 20. és október 23. Ebbe a sorba nem tartozik bele a Húsvét. A nemzeti ünnep fogalmában van valami kizárólagos. Mi ünneplünk, akik magyarnak érezzük magunkat, éljünk a Föld bármely pontján. A Húsvét egyetemes: Krisztus minden embert megváltott, s akihez eljutott ennek örömhíre, az ünnepel. Aki csak a tél fogságából való kiszabadulás tavaszi örömét érzi, az is osztozik ebben az örömben az északi félteke minden lakójával.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az az állítás, hogy a Húsvét nemzeti ünnep is, a Húsvét fogalmának teljes félreértéséről tanúskodik. Ráadásul tökéletesen hibás az érvrendszer is, amelyre támaszkodik: az igaz, hogy ehhez az ünnephez sajátos népszokások kapcsolódnak, de ezek távolról sem kizárólagosan magyarok. A lengyel vagy cseh legények ugyanolyan lelkesen meglocsolják Húsvét hétfőjén a lányokat, mint a mieink. Az ukrán népművészet épp oly büszke a húsvéti hímes tojásokra, mint a magyar. Ezek a jelenségek nem teszik sajátosan magyar ünneppé a Húsvétot, hanem épp ellenkezőleg bekapcsolnak egy nagyobb kultúrkörbe.
Ezzel a „magyarkodással” sajnos nevetségessé lett a feltehetően jó szándékú húsvéti üzenet, s ez több szempontból baj. Ön nemcsak választóinak, hanem mindnyájunknak miniszterelnöke, s ekképp az én miniszterelnököm is. Ha nevetségessé válik, az mindannyiunk szégyene.
A keresztény felfogás szerint bűnt nemcsak úgy követhet el az ember, hogy valami rosszat tesz, hanem mulasztás révén is, azaz valami jónak az el nem követésével. Ha már a Húsvét nemzeti jellege szóba került, akkor lett volna egy nagyon fontos üzenet: éppen annak a megmutatása, hogy úgy tudunk más népektől szokást, gondolatot átvenni, hogy önazonosságunk csorbítatlan marad. Gazdagodunk, s nem szegényedünk. Ezért felesleges az Európai Unióhoz való csatlakozástól nemzeti jellegzetességeinket félteni. Ha erről szólt volna az üzenet, örömmel csatlakoztam volna hozzá. Fontos ugyanis, hogy azok a polgártársaink, akik nem szavaztak vagy nemmel szavaztak a népszavazás alkalmával, ne félelemmel tekintsenek a közelgő csatlakozásra. Az igent szavazók körében is volt, aki az eszére hallgatva elnyomta magában a szívében megfogant kételyt. Számukra is fontos lehetett volna egy ilyen, az összehasonlító néprajz hiteles adataira támaszkodó, erőt, reményt sugárzó üzenet. De nem ezt, hanem a morbid humor kategóriájába tartozó üres szavakat kaptak, amelyet az ünnepek elmúltával - az ügy fontossága miatt - sajnálattal vissza kell utasítani.
A választási kampány részeként ön küldött már karácsonyi üdvözletet, amellyel szintén nem aratott sikert. Ez a mostani – média közvetítette - üzenet szintén kudarc. Népszerűséget nem az ilyen próbálkozások adnak, hanem az, ha a kormány az ország javára eredményesen dolgozik. Ebben, - amint azt bebizonyítottuk a csatlakozáshoz szükséges alkotmány és média törvény illetve a száznapos programhoz kapcsolódó költségvetés megszavazásakor, - mindenkor számíthat a parlament polgári oldalának támogatására is. Kérem viszont, amíg a miniszterelnöki posztot betölti, ne nevettesse ki magát. Bankárként, titkosrendőrként vagy bármi más funkcióban ezt nyugodtan megtehetné. Miniszterelnökként lehetőleg többé ne tegye.
Budapest, 2003. április 23.
Köszönti:
Surján László
a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke