2003. május 15. csütörtök 21:24

Magyarország szerepvállalásáról az iraki rendezésben

 

Nemcsak a magyar ellenzéki pártok vélik úgy, hogy az iraki stabilizációban való katonai szerepvállaláshoz nemzetközi felhatalmazásra volna szükség: ez az Európában kialakult álláspontok egyike - mondta az MTI-nek csütörtökön Surján László (Fidesz-MPP), az Európai Parlament (EP) munkájába megfigyelőként bekapcsolódott magyar csoport egyik tagja.

 

A képviselő azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Aleksander Kwasniewski lengyel államfő szerdán az EP strasbourgi plenáris ülésén bejelentette: Lengyelország megbeszéléseket folytat közép- és kelet-európai országokkal annak a stabilizációs erőnek az összetételéről, amelyet irányítása alatt telepítenének Irak északi körzetébe. Az elnök nem nevezte meg azokat az országokat, amelyekkel Varsó megbeszéléseket kezdeményezett, csak annyit mondott, hogy nem kizárólag NATO-tagjelöltekről van szó.

Eddig viszonylag kevés ország (köztük Bulgária és Ukrajna) adott pozitív választ a megkeresettek közül, és vannak bizonyos kételyek azzal kapcsolatban, hogy elég felkészült-e a lengyel hadsereg egy ilyen feladat ellátására. Ennek ellenére valószínű, hogy a lengyel vezetésű misszió létrejön és sikeres lesz - vélekedett Surján László.

Az esetleges magyar szerepvállalásra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: nem az a lényeg, hogy mely országoktól - az Egyesült Államoktól vagy Lengyelországtól - érkeznek ilyen felkérések, hanem az, hogy ezek nemzetközi jogi szempontból rendben vannak-e. Egyetértett a kormánynak azzal az érvelésével, amely szerint az iraki stabilizáció esetében nincs reális esély ENSZ-felhatalmazásra, de utalt arra, hogy az ellenzék ezt az igényt soha nem kizárólag a világszervezethez kötötte.

Ha a NATO - amely a koszovói konfliktus idején tudta vállalni a döntés felelősségét - vagy akár az EU kapcsolódna be az iraki újjáépítésbe és a rendfenntartásba, akkor az ellenzék sem látná értelmét Magyarország elzárkózásának. De amíg mindez egyoldalú kezdeményezések alapján történik, addig a nemzetközi jog erővel történő kiterjesztéséről van szó, ami veszélyes a jövő szempontjából. Ezért kellene inkább a humanitárius műveletekben való részvételt előtérbe állítani, mert ahhoz nincs szükség nemzetközi felhatalmazásra - mondta Surján László.

MTI alapján

vissza Vissza a kezdőlapra