2003. július 05. szombat 05:34
"Áldásukat adták” a csángók magyaróráira
Hét Bákó megyei falura terjed ki ősztől a magyar nyelv iskolai tanítása
Hét Bákó megyei iskolában kilenc csoportban kezdődhet meg ősztől a magyar nyelv oktatása. Erre kaptak ígéretet az RMDSZ és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vezetői, akik tegnap a Bákó megyei prefektúra épületében megyei vezetőkkel és a kormánypárt alelnökével tárgyaltak. Markó Béla a megbeszélés után kijelentette: reméli, utoljára jött ez ügyben Bákóba. Cătălin Mardare prefektus úgy látta, szükségtelen volt az RMDSZ-felvonulás, Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke viszont azt hangsúlyozta, fölösleges volt az Európa Tanács elé vinni a csángóügyet.
A csángóügyben történt nemzetközi fellépés nem sokat segített, mi több, sokakban ellenérzéseket, ellenreakciókat ébresztett. Higgye el, bennem is – nyilatkozta a Krónikának Viorel Hrebenciuc, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke azt követően, hogy a Bákó megyei prefektus hivatalában fogadta az RMDSZ magas szintű delegációját. Markó Béla és munkatársai azért utaztak Bákóba, hogy jelenlétükkel politikai hátszelet biztosítsanak a magyar nyelv iskolai oktatására vonatkozó 140 szülői kérésnek. Míg tavaly csak Klézsén és Pusztinán sikerült beindítani az iskolai magyartanítást, idén Somoskán, Külsőrekecsinben, Frumószán, Lészpeden és Magyarfaluban is kérvényezték az iskolai magyarórákat, mi több, a két utolsó településen két-két csoportra való gyermek számára tették le a szülők a kérelmet. Nem is akármilyen formában: a tavaly bevált módszer szerint közjegyző előtt nyilatkozták, hogy magyarórákat kérnek a gyermekeiknek. Tudniillik így lehetett elkerülni, hogy az iskolaigazgatók idő közben lebeszéljék őket igényükről.
A prefektúrán folytatott megbeszélés után úgy tűnik, nincs akadálya annak, hogy valamennyi kérésre kedvező válasz érkezzék. Erre Ghiorghi Iorga megyei főtanfelügyelő jelenléte a garancia, aki Viorel Hrebenciuc kérdésére megállapította, minden a legnagyobb rendben van a kérésekkel, legfennebb a szakképzett tanerő biztosításával lesznek nehézségeik.
Viorel Hrebenciuc a megbeszélés után kijelentette: soha nem is volt semmi gond a magyar nyelv Bákó megyei oktatásával kapcsolatban. Ami volt, az a törvény betartásával állt kapcsolatban. A politikus a Krónikának elmondta, felkérte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége képviselőit, ne próbálják „nemzetköziesíteni” a csángókérdést. „Megvan a magunk tapasztalata az RMDSZ-szel – magyarázta az alelnök. – Megállapíthatjuk, hogy 1990 és 1996 között a problémák nemzetközi színtérre való kivitele kevesebb eredményt hozott a magyar kisebbségnek. Elképzelheti, a finnországi Tytti Isohookana Asunmaa képviselő asszony mennyit tudott meg rólunk.”
Markó Béla nehezen megítélhetőnek tartotta, hogy mekkora szerepe volt az Európa Tanács csángójelentésének a hatóságok meggyőzésében. Megjegyezte azonban, bizonyos helyzetekben segít, ha európai fórumokon is jegyzik a problémát. Az európai és amerikai hátszél viszont elsősorban az ingatlan-visszaszolgáltatás kapcsán volt érzékelhető. „Ez azonban önmagában nem vezethet megoldásokhoz – jelentette ki az elnök. – Remélem, a jövőben már nem lesz szükség arra, hogy eljöjjünk ezért ide. Jönni azért persze kell, mert Bákó megyében is megalakulóban van az RMDSZ-szervezet. Ezelőtt egy évvel még meglehetősen konfliktusos vitáink voltak a magyarórákról Bukarestben, és itt sem értettek egyet azzal, ami törvényesen jár. Nem hiszem, hogy máris a normalitás állapotában vagyunk, de lassan-lassan mégiscsak oldódnak a feszültségek” – sommázta a tapasztalatait az elnök.
„Több jelzésből következtettünk arra, hogy a tanfelügyelőségen keresik a kifogásokat az újabb kérvények jóváhagyása ellen – nyilatkozta a Krónikának Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. – Livia Liliana Sibişteanu, az ügyben illetékes főtanfelügyelő-helyettes egy hónappal ezelőtt a közjegyző által hitelesített szülői kérelmek hitelességét is kétségbe vonta, és próbálta úgy beállítani, hogy nem érkeztek meg időben az iratok a tanfelügyelőségre. Ezért jobbnak láttuk újra Bákóba hívni az RMDSZ vezetését.” Bilibók Jenő, a csángószövetség oktatási alelnöke elmondta, a csángószövetség segítséget ígért ahhoz, hogy szakképzett tanerők tanítsák a magyar betűvetést a csángó falvakban. „Minden helyre van tanárjelöltünk, akinek a jövő hétig kell jelentkeznie a megfelelő dokumentációval a tanfelügyelőségen – jelentette ki Bilibók. – Most derül majd ki, hogy a jelöltek mennyire gondolták komolyan a jelentkezést.” Az alelnök úgy vélte, ez a tanév adja majd meg a választ a kérdésre, hogy a következő tanév kezdete előtt is szükség lesz-e a magas szintű közbelépésre. Bilibók úgy látja, növelné az érdekérvényesítési képességüket, ha Bákó megyében is RMDSZ-szervezet alakulna. A problémák ugyanis elsősorban politikai szinten rendeződnek, és a csángószövetség kulturális szervezetként nem tud beleszólni a politika ügyeibe.
„Nem volt szükség arra, hogy az RMDSZ elnöke intézze itt el a magyar nyelv oktatásának kérdéseit – nyilatkozta lapunknak Cătălin Mardare, Bákó megye prefektusa. – Ma tulajdonképpen semmilyen problémát nem kellett megoldanunk. A tavaly megbeszéltünk valamit, és most csupán megerősítettük elszántságunkat, hogy ugyanabban a szellemben folytassuk, ahogy elkezdtük.” A prefektus azt hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv oktatásával kapcsolatos feszültségeket nem a hatóságok gerjesztették, azok a helyi közösségekben alakultak ki. Hogy miért? A prefektus szerint a leggyakrabban felrótt ok, hogy egyesek túlzottan agresszív módon akarták bevezetni a magyar nyelv iskolai tanítását. A helyi túlkapások rendjén maga is meglepődött annak hallatán, hogy a klézsei községi tanács betiltotta, pontosabban községházi engedélyhez kötötte a köztéri fényképezést a faluban. A prefektus megígérte, ellenőrzi, valóban létezik-e ilyen tanácsi határozat. Jól ismerte viszont a délutáni magyarórákra járó magyarfalusi gyermekek szüleinek a rendőri zaklatásáról szóló híreket. Mint megjegyezte, a községközpont rendőrőrse az iskolaigazgató feljelentése alapján kezdett vizsgálódni az ügyben. „Lehet, hogy szerencsétlen megoldás volt a helyi rendőrök részéről, hogy berendelték a rendőrőrsre a szülőket – magyarázta a prefektus. – Talán ésszerűbb lett volna, ha ők mennek a helyszínre, és ők kérdezik meg a szülőket. Ezt azonban meg kellett tenniük ahhoz, hogy megállapítsák, nem rendőrségi ügy a magyarfalusi délutáni foglalkozások ügye.”
Gazda Árpád
Krónika
Erdélyi magyar közéleti napilap
