2003. augusztus 21. csütörtök 21:32
Mádl Ferenc nyilatkozata Szent István életművéről
Az országépítést, a béketeremtést, a korabeli európai integrációt és a társadalom működtetéséhez szükséges alapelvek megfogalmazását emelte ki Szent István életművéből Mádl Ferenc köztársasági elnök a Kossuth rádió Krónikájának adott, csütörtökön elhangzott interjújában.
Mádl Ferenc beszélt arról is, hogy bár jelenleg
nincs alkotmányozási kényszer, hosszú távon elképzelhető az alaptörvény új
formába öntése.
"Szent István három összefüggésben alkotott óriásit, ez jelenti az ő
államalapító zsenialitását" - jelentette ki a köztársasági elnök. Egyrészt
országgá építette a Kárpát-medence magyar társadalmát, beleértve a befogadott
népekkel való igen szívélyes és hatékony együttműködést. Másrészt, nemzetközi
összefüggésben Magyarországot behelyezte abba az integrációs folyamatba, hogy
Magyarország az európai kereszténység befogadott, elfogadott tagja lett.
Harmadrészt általános állambölcseleti, filozófiai, vallási meggyőződése
szerint megfogalmazta azokat a legfontosabb távlatos magatartási
követelményeket, amelyek képesek egy társadalmat működtetni.
Az államfő Szent István országépítő tevékenységét úgy jellemezte: a gazdaságot
úgy alakította, hogy a nyugati gazdasági kultúra megvalósulhatott a magyar, a
nemzeti tradíciók mellett. A törvényekkel korszerű jogrendszert hozott létre
és iskolákat alapított.
Szent István életművének további meghatározó részeként szólt arról, hogy a
szomszédos országokkal, külföldi hatalmasságokkal Európában békét teremtett.
"Megteremtette a Magyarország nemzetközi politikai működésének a feltételeit"
fogalmazott Mádl Ferenc.
A magyarság új hitre, a kereszténységre való áttérítésével Szent István
"egyfajta nemzetközi függetlenséget tudott magának és a magyarság fejlődése
számára biztosítani". Távlatos gondolkodására jellemző, hogy a főbb
kérdésekben elvi értékek mentén cselekedett. A fiához írott intelmei arról
szólnak, hogyan kell kormányozni, bevonni a társadalom különböző rétegeit a
társadalmi, politikai, gazdasági életbe.
A köztulajdon védelme, az adó megfizetése az intelmekben általános
követelményként fogalmazódik meg már ilyen korán - mutatott rá az államfő -,
példaként említve, hogy szigorúan kezelik a közvagyon eltérítését magáncélra.
Arra a kérdésre, hogy szükség van-e új alkotmányra, az államfő úgy
fogalmazott: "A mi alkotmányunk egy korszerű alkotmány, feltöltődött a
rendszerváltozás során, hiszen az volt a rendszerváltozás lényege, hogy
jogilag megfogalmazott, kialkudott, hogy úgy mondjam, békés forradalmat
valósítottunk meg, az alapvető alkotmányos intézmények megvalósításával...".
A politikai demokrácia, a pártrendszer, a szabad választások, a jogállamiság
intézményeinek megvalósítása, a tulajdoni struktúra átalakítása, az alapvető
állampolgári, emberi jogok garantálása és beépítése az alkotmányba azt
bizonyítja, hogy "megvalósult mindaz, ami "egy modern alkotmány, egy polgári
értékrend szerinti demokratikus értékrendszerű alkotmány lényegéhez tartozik".
Az alkotmány feltöltődött közben az európai unióhoz csatlakozás speciális
követelményeivel is - mondta Mádl Ferenc. "Ilyen értelemben azt kell mondjam,
hogy az alkotmányozás közvetlen szükségessége nincs jelen" - tette hozzá.
A magyar alkotmány egyértelműen eurokonform - jelentette ki. Azonban ez nem
jelenti azt, hogy az időközben történt gazdasági, intézményi változások sok
eleme nem kívánkozik be egy korszerűbben megfogalmazott alkotmányba. "Nem
beszélve arról, hogy az 1949-es alkotmány ezt a régi formát, az úgynevezett
szocialista alkotmányi formát (...) viseli" - fűzte hozzá.
Mindenképpen indokolt felvetni, hogy hosszabb távon "a társadalmi gondolkozás,
a politikai erők megvalósítsák az alkotmányfejlődés következő komoly fázisát"
- fogalmazott a Kossuth rádiónak adott interjúban a köztársasági elnök.
Forrás MTI
