2003. október 21. kedd 23:40

 

Csíkszereda Millenniumi temploma

 

 

Épült Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére,
Darvas-Kozma József esperes-plébános idejében. 

Tervezte Makovecz Imre és Bogos Ernő.

Alapkövét 2001. aug. 4-én helyeztük el.

Felszentelte 2003. október 18-án
dr. Jakubinyi György érsek
és Tamás József püspök.

                                        Ím' valóra vált az évszázados álom!
                                        Az Isten és az ember hajléka áll itt,
                                        amelyet székely népünk küzdelmek árán
                                        emelt magasztos jövendőnk otthonává.
 

Millenniumi templom Csíkszeredában

 

"Csak egyetlenegy tiszta magyar csíkot varrt az ország szegélyébe a Gondviselés, aranyos, paszomántos csíkot, s ezt a csíkot ma is Csík-nak hívják. Ez a Csík egy foszlány Attila népéből, egy csík a régi Hunnia palástjából, mely leszakadt, mikor a palást szétszakadt, s ott akadt fönn a Hargita szirtjein, a csendes erdőségekben, a havasok gerincein, s azóta is ott van". Így indította Prohászka Ottokár 1902-ben, Tusnád-fürdőről szóló prózai himnuszát, amikor megihlette Isten kegyelme.

Ebben a Csíkban, a Csíksomlyói Szűzanya kegyhelye és a Hargita között elterülő Csíkszeredában új templomot szentelnek.

A műemlékké nyilvánított barokk templomot, a Szent Kereszt felmagasztalására 1751 és 1758 között építették. Csíkszereda városának, Csíkszék vásáros helyének megfelelt akkor ez a templom. A 19. század végén vármegye székhely lett és ettől kezdve fejlődésnek indult. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is adták. A munkálatok elkezdése előtt kitört, a magyarság életét legsúlyosabban érintő világháború, és minden elveszett. 1916-ban a betörő román hadsereg a plébániát, harangozói és kántori lakot leégette. Erdély elcsatolás után nemcsak a szegénység, hanem az erőszakos asszimiláció is fojtogatta a kis város magyar lakosságát. Csak 1929-ben tudták elkezdeni a plébánia építését. Hamar bekövetkezett a második világégés. Nyomában megjelent a halál, szegénység, és ezt követte az idegen uralom meg a kommunizmus.

Templomépítésről ezután is szó esett, de a román diktatúra hallani sem akart. Minden kezdeményezést elutasított. Sőt, a pártapparátus 1981-ben a templom melletti kertet önhatalmúlag el akarta venni, hogy utcát nyisson, ezáltal a templomot úgy hálózzák úttal körbe, hogy a hívek nehezen tudják megközelíteni. A párt terveiről értesült a helyi főesperes-plébános és nyomban egy deszka csűrt állíttatott fel. Mivel a bérmálás közeledett, amit csak a templom melletti kertben, a szabadban lehetett megtartani, ez indokolta a később deszkatemplom néven elhíresült építmény létét. Ötezernél több hívő vett részt a bérmálási szentmisén. Ezután a hatóság letett a terület elvételéről. Ez a deszkatemplom a hitélet ápolásának és kibontakozásának volt a helyszíne. A nyár hevében és a tél zordságában, még mínusz 32 fokos hidegben is, a csíkszeredai hívek keresztény és magyar helytállásukról tettek tanúságot. Ezt a templomot folyó év július elején az átrendezés miatt tovább költöztették a Szécseny nevű dűlőbe, a Hargita lábához.

 

Szeptember 6-án Árpádházi Szent Kinga tiszteletére szentelte fel, Tamás József püspök

 

vissza Vissza a kezdőlapra