2003. október 26. vasárnap 21:57

 

Orbán Viktor üzenete a Székely Nemzeti Tanácsnak

 

 

Tisztelt Magyar Barátaim!

Immár tizenhárom éve, hogy megszabadultunk a kommunizmus rabságából: a megszállók hazatértek, itteni képviselőik kezéből kicsavartuk a korlátlan hatalmat, és megfeszített erővel megkezdtük egy igazságosabb és jobb élet megteremtését.

Mégis, hiába forr szívünkben a szabadság szenvedélyes szeretete, úgy tűnik, mintha még mindig nem hinnénk, milyen roppant erők felszabadítására lenne képes. Jó néhányan tartanak is tőle. A rabszíjat tehát elszakítottuk, ám úgy jártunk, mint a fogságban tartott cirkuszi sasmadár, amelyik szabadulása után is csak körbe-körbe tud szállni. Úgy jártunk, hogy még mindig nem hisszük el, hogy sorsunk a saját kezünkben van, csak élnünk kell vele.

Eljött tehát az ideje, hogy mindannyian felismerjük: a szabadság nem puszta várakozás a beköszönő jobb jövőre, amelyből majd kedvünkre választhatunk: a szabadság egy csodálatos nyersanyag, melyet akaratunk formázhat az általunk elképzelt legszebb alakká.

Eljött az idő, hogy mindannyian felismerjük: a szabadság nem elválaszt embereket és népeket, hanem összeköt: ha sokmillió ember szabadságát összekötjük, akkor a szétfutó személyes gondok fölé emelkedhet a közös cél, amely egyesít bennünket.

S eljött az ideje, hogy mindannyian felismerjük és másoknak is továbbadjuk: a szabadság olyan, mint a szeretet, minél többet adunk belőle másnak, annál több jut nekünk is.

"Aki a szabadságot szereti, az becsüli és szereti más szabadságát is" - írja Illyés Gyula. "Egy nemzet sem követelhet a népek sorában több szabadságot, mint amennyit ő ad külön-külön minden fiának. A szabadság belülről épül kifelé, mint az almára a héj, a csigára a ház."

Sajnálom, hogy ma nem lehetek Önökkel, de máshová szólított a kötelesség. Engedjék meg, hogy sikeres és eredményes tanácskozást kívánjak mindannyiuknak!

Budapest, 2003. október 24.

Tisztelettel:

Orbán Viktor

 

Országos Sajtószolgálat

vissza Vissza a kezdőlapra