2003. december 11. csütörtök 20:56

 

A PSZÁF elnökének levele Kovács Lászlóhoz

 

Kovács László a Napkelte december 10-ei adásában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatosan olyan kijelentéseket tett, amelyek Szász Károly, a szervezet elnöke szerint nem felelnek meg a valóságnak. E tévedésekre a PSZÁF elnöke levélben hívta fel a külügyminiszter figyelmét, s miután Kovács az állításait nagy nyilvánosság előtt ismertette, a neki írt levele tartalmát Szász Károly is megosztja a szélesebb közvéleménnyel. A tegnapi nap során már Surján László is rámutatott arra, hogy Kovács László feltehetően félreértette Elmar Brokot, az Európa Parlament külügyi bizottságának elnökét.

 

Tisztelt Miniszter Úr!

Nagy figyelemmel követtem a december 10-ei Napkelte című televíziós adásban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatosan elhangzott kijelentéseit. Úgy ítélem meg, hogy miniszter úr vélelmezhetően nem volt minden szükséges ismeret birtokában, hiszen akkor nem fogalmazott volna oly módon, hogy ne valós képet rajzoljon, illetve erre alapozva helytelen következtetéseket vonjon le a széles nyilvánosság előtt. Tudatában vagyok annak is, hogy a pénzügyi piacok felügyelésének elmélete és aktuális gyakorlata nem feltétlenül esik a külügyminiszter szakmai érdeklődésének homlokterébe. Ennek fényében, kérem, engedje meg, hogy az Ön által kifejtettek kapcsán néhány alapvető szakmai szempontra és részletre felhívjam szíves figyelmét, sorra véve elhangzott kijelentéseit.

Ön azt állította ebben a műsorban - egyébként nem először -, hogy "..a Felügyelet nem független, ez a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmény". A pénzügyi felügyeletek függetlenségének biztosítására vonatkozó érvényes nemzetközi normák nyilvánvalóan Ön előtt is ismertek. A pénzügyi felügyelés terén illetékes nemzetközi szervezet, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (valamint ennek biztosítási és értékpapír-piaci társszervezeteinek) alapelvei, normái között, mint követelmény, első helyen szerepel a felügyeletek "működési függetlenségének biztosítása annak érdekében, hogy feladataikat és céljaikat politikai nyomástól mentesen... hajthassák végre".

A bázeli alapelvek érvényesülését az Európai Unió Bizottsága 2000. óta ország-jelentéseiben, minden évben vizsgálja és minden egyes alkalommal megállapította, hogy a PSZÁF esetében e nemzetközileg definiált felügyeleti függetlenség számos eleme már érvényesül. 2002-es jelentésében az EU Bizottság kifejezetten pozitívan minősítette azokat a hazai törvényi, szabályozási változásokat, amelyek a Felügyelet függetlenségének erősödését eredményezték. A Felügyelet esetében 2001-ben, a Bizottság kezdeményezésére, a csatlakozási folyamat szerves részeként EU felügyeleti szakértők által elvégzett ún. Peer Review folyamatosan kiemelt kérdésként kezelte és egyben igényelte a felügyeleti függetlenség mind teljesebb körű biztosítását.

Az EU-integrációért felelősséget viselő miniszterként nyilván ismert Ön előtt, hogy e területen a Peer Review, mind pedig az ország-jelentések, legutóbb pedig a monitoring jelentés is a függetlenség vizsgálatakor kifejezett hiányosságként említette a szabályozási önállóság megoldatlanságát, amelyet a Felügyelet rendelkezésalkotási jogosítványának megadásával sürgetett feloldani. Ezt erősíti az a nem lényegtelen tény is, hogy a PSZÁF törvény egyértelművé teszi: a Felügyelet a Kormány (nem pedig a PM) irányítása alatt áll. A törvény azt is világosan kimondja, hogy a Felügyelet feladatkörében nem utasítható.

A PSZÁF elnökeként komoly szakmai sikerként értékeltem, hogy az EU csatlakozást megelőző években a Felügyelet legtöbb téren - a szabályozási jogosultság kivételével - meg tudott felelni az EU dokumentumai által is elismert módon az általa támasztott függetlenségi követelményeknek. Némi meglepetésként ért tehát, az Ön által tett azon megállapítás, mely szerint a PSZÁF a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó nem független intézmény. Ezzel ugyanis azt sugallta, hogy az elmúlt három év során az EU legfontosabb csatlakozási dokumentumában rendszeresen tévedett a PSZÁF-ot, illetve a Felügyelet függetlenségének megítélését illetően. Más szavakkal a függetlenség területén elért magyar csatlakozási eredményeket Ön megkérdőjelezni látszik, mintha hazánk mégsem teljesített volna egy fontos, az EU csatlakozás szempontjából a pénzügyi szolgáltatások területén meghatározó követelményt. Hazánk EU csatlakozásáért felelős miniszterétől a magyar eredményeket alátámasztó és pozitívan értékelő magatartást vártam.

Ön azt is állította, hogy az új, a PSZÁF vezetési struktúráját és egyes jogosítványait újra szabályozni szándékozó törvénytervezet kapcsán "az OECD nem marasztalta el Magyarországot ebben az ügyben". Ahogy külügyminiszterként Ön ezt pontosan ismeri, az OECD szokásos évi országjelentés-tervezete mintegy 140 oldalon, idén november 13-án került közreadásra az OECD valamennyi tagállamának kormányszervei és az illetékes nemzetközi szervezetek számára. Erről a Reuters londoni keltezésű beszámolójában november 17-én adott hírt és idézett a jelentéstervezetben az OECD Titkárság által megfogalmazott aggályokról. A jelentéstervezet tehát egyértelműen azt mutatja - ahogy ez Ön előtt is ismert -, hogy az OECD Titkársága a tagállamok elé bocsátott országjelentés tervezetében igenis kifejezte a felügyeleti függetlenség csorbítását célzó törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai aggodalmát. (A Reuters híranyagát és idézeteit egyébként az OECD sosem cáfolta). A december 3-án, a jelentéstervezetet megvitató hivatalos OECD-ülést követően, ahol valamennyi OECD tagállam, köztük a magyar delegáció is ismertethette a Titkárság jelentéstervezetével kapcsolatos véleményét, ez az aggodalom továbbra sem szűnt meg: az OECD tagjai és a Titkárság között egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy az új törvénytervezetnek erősítenie kell a felügyeleti függetlenséget és a pénzügyi piacok hatékony felügyeletének szakmai előfeltétele a megfelelő felügyeleti függetlenség és önállóság. Külügyminiszterként Ön nyilván részletes tájékoztatást kapott az ülésen lezajlott szakmai vitáról és annak kimenetéről.

Arra is utalt, hogy "az EU Bizottság sem marasztalta el Magyarországot". Ön, aki professzionális diplomata, tudja, hogy jóllehet nyilvános elmarasztalás valóban nem következett be, ugyanakkor - amint az azóta a sajtón keresztül is ismertté vált - a Bizottság és képviselőik komoly kérdéseket és súlyos aggályokat fogalmaztak meg a törvénytervezettel kapcsolatosan, amely csaknem felért egy elmarasztalással. Amint az a sajtóból is világossá vált, és azóta már talán Önnek is volt lehetősége megismerkednie e november 24-i levél tartalmával, Frits Bolkestein, a belső piacért és a pénzügyi szolgáltatásokért felelős bizottsági tag a felügyeleti függetlenség biztosítását és erősítését elengedhetetlennek tartotta levelében.

Nem felel meg a valóságnak az Ön állítása, hogy az adott csatlakozó ország "felügyelete hogy néz ki...teljesen közömbös az Európai Unió számára." Éppen ellenkezőleg. A már említett rendszeres éves országjelentések, az EU Bizottság által lefolytatott Peer Review-k, az ennek alapján készített és Brüsszelbe hivatalos kormányzati kötelezettség-vállalásként 2002-ben eljuttatott kormányzati cselekvési program mind világossá tette, hogy a felügyeleti függetlenség biztosítása alapvetően fontos elvi és gyakorlati szempont az EU és jelenlegi tagállamai számára, és ennek az elmúlt három és félévben számos tanújelét is adta.

Végezetül engedje meg, hogy utaljak egy szakmainak aligha nevezhető interjú elemre is. Elhangzott a tévében, hogy Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét, Brüsszelben az Európai Parlament folyosóin látták, mintegy azt sugallva, hogy személyesen is tevékenykedtem volna egy európai politikai párt közleményének előmozdításában. Már a kérdésfelvetés is, de az Ön erre adott megengedő - mégoly feltételes válasza is - több mint meglepő a Magyar Köztársaság külügyminiszterétől. A sugallattal szemben a valóság az, hogy a PSZÁF elnökeként, az Európai Unió Bizottságának Banki Tanácsadó Bizottsága brüsszeli december 9-10-ei ülésén hivatalból vettem részt európai felügyelet-vezető kollégáim társaságában. Ez a kiutazás az érintett Pénzügyminisztériummal és MNB-vel előzetesen egyeztetett módon valósult meg.

Ez a Banking Advisory Committee soros ülése volt, amelyre múlt december óta a csatlakozó országok is megfigyelőként rendszeres meghívást kapnak, és ahol egyébként napirenden szerepelt a csatlakozó országok pénzügyi szabályozásának és intézményrendszerének készenléti foka is néhány hónappal a csatlakozás előtt. Magyarország esetében a Bizottság képviselője épp a Felügyelet státuszát, irányítási struktúrájának megváltoztatását célzó törvényjavaslat kapcsán fogalmazott meg súlyos szakmai aggályokat, amelyet több ország képviselője is osztott. Az ülés helyszíne egyébként nem esik egybe az Európai Parlament üléseinek helyszínével, és ott egyébként még életemben nem jártam.

Örömmel vettem a Kossuth Rádióban elhangzott nyilatkozatát, amelyben biztosította a hallgatóságot arról, hogy az új PSZÁF törvény célja egyáltalán nem a PSZÁF jelenlegi elnökének eltávolítása, ellenkezőleg, a Felügyelet hatékonyságának és függetlenségének erősítése. Ha valóban ezek a célok voltak a meghatározóak a törvénytervezet benyújtásakor, kérdésként merül fel, hogy vajon ez a jobbító szándék miért nem a Felügyelet által eddig elért, nemzetközi színtéren is elismert szakmai eredményekre alapoz, miért nem támaszkodik az eddig elért függetlenségi elemek megtartására, miért van szükség a jelenlegi vezetési struktúra gyökeres átalakítására. Önnek nyilván erre is megvan a szakmai válasza.

Tisztelt Miniszter Úr!

Bízom benne, hogy az említett érvek figyelembevételével Önnek is lesz alkalma a helyzet szakmai újraértékelésére, a megfelelő következtetések levonására és így a közvélemény - egy külügyminisztertől elvárt - immár hiteles és szakszerű tájékoztatására. Tájékoztatom arról is, hogy miután állításait nagy nyilvánosság előtt ismertette, az Önnek írt levelem tartalmát én is meg kívánom osztani a szélesebb közvéleménnyel.

Budapest, 2003. december 11.

Tisztelettel: Dr. Szász Károly

 

MTI

vissza Vissza a kezdőlapra