2003. október 21. kedd 23:59

Kommentár nélkül!

 

Székelyföldi autonómia – ahogy egy bukaresti román látja Gondolatok egy (közel sem nép-)szavazás kapcsán [ 2003-10-18 ]   A "Székely Tartomány"  A székelyföldi autonómia-törekvések és a Székely Nemzeti Tanács megalakulását előkészítő gyűlések alaposan felkavarták úgy az RMDSZ, mint a román média berkeit. A Ziua (A nap) nevű bukaresti napilap internetes oldalán október 14-én szavazni lehetett a következő kérdésről: A román hatóságok megsértik-e az emberi jogokat, amikor akadályozzák a "Székely Tartomány" (Tinut Secuiesc) kialakítását? A szavazás végeredménye érdekesen alakult: Igen: 50,00%, Nem: 50,00%. Az eredmény értelmezéséhez tudni kell, hogy ezen a „szavazógépen” ugyanarról a számítógépről csak egyszer lehet szavazni. Ugyanakkor, azt is figyelembe kell vennünk, hogy Romániában az internetező magyarok számaránya a hasonló románokéhoz képest, jóval elmarad a lakosság számarányához viszonyítva. Ezt a megállapítást arra alapozzuk, hogy az internet-felhasználók döntő hányada a nagyvárosokban él, a magyarság számaránya viszont jóval az átlag alatt van ezekben a városokban. Ha tehát a 2002-es népszámlálási adatok alapján 7%-nak fogadjuk el a magyarok arányát Romániában, akkor az internetezők össz-hányadát nyugodtan becsülhetjük 4%-ra. Figyelve a szavazás folyamatát, egy domináns „nem”-helyzetből elindulva, érzékelhető volt az „igenek” emelkedő számaránya. Ha el is fogadjuk, hogy valószínűleg „megmozgatták” kissé egymást a magyar netezők, szavazásra ösztönözve társaikat, az eredmény úgyis beszédes: Románia internet-társadalmának FELE az emberi jogok megsértéseként értékeli azokat az intézkedéseket, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács megalakításában tevékenykedő magyarok ellen a rendőrség foganatosított. Nem külső megfigyelők, nem Nyugat-Európa demokrácián nevelkedett polgárai, nem az Európa Tanács „rosszhiszemű” jelentéstevői, hanem országunk „saját” értelmiségének (aki az interneten ilyen szavazásokban vesz részt, az joggal tekinthető értelmiséginek) FELE értékeli durva jogtiprásnak Fodor Imre és társainak meghurcolását. Elgondolkodtató... Ugyanitt egy fórumban véleménynyilvánítási lehetőség volt, innen ragadtam ki egy magát csak root@2post.net -ként azonosító „szerző” által beírtakat: „Tudom, hogy hozzászólásom nem fog megjelenni nyomtatásban, mégis veszem a fáradtságot, és írok néhány sort. Én egy "fajtiszta" román vagyok Bukarest-Pantelimonból. Uraim, Önök alaposan el vannak tájolódva azokban az elvekben és értelmezésekben, amelyeket felhoznak A székely tartomány több száz éven keresztül volt független Magyarországtól, az Osztrák- Magyar monarchiától, akkor amikor az osztrákok erősek voltak és tagadták a magyar állam létezését. Amikor Erdély független fejedelemség volt, a székelység szintén független volt! Következésképpen nem értem miért hangoztatják fennhangon, hogy a székelyföld román? Nem, Uraim, az a föld székely, olyan vitathatatlan bizonyítékokkal, amelyeket mi románok nem veszünk figyelembe. Teletömték a fejünket.... Kérem feleljenek néhány kérdésre, amelyeket ezennel felteszek. De ne válaszoljanak meggondolatlanul, hanem következetesen! Még akkor is, ha a kérdésre a választ meg kell keresniük! Még akkor is, ha nincs bátorságuk és őszinteségük leírni saját gondolataikat! 1. Erdélynek miért nem volt egy magasrangú, választott – vagy bármiféle módon trónra juttatott román fejedelme? (Mihai vajdán kívül, kinek uralkodása alig egy évig tartott, és akit a magyar nemesség elleni harcaiban a székelység támogatott, mivel megakarták fosztani a székelyeket szabadságuktól.) 2. Hogy hívták, hányan voltak azok a román vezetők, akik a „román” Erdélyt kormányozták 1918-ig, az osztrákok kivonulásáig? Mi volt Erdély közigazgatási formája? Milyen volt a társadalmi rétegződés? Mi volt a hivatalos nyelv? 3. Uraim, románnak tudunk nevezni egy olyan földet, mely több mint 1500 éven keresztül sem vezetve, sem igazgatva, se uralva nem volt románok által? Románnak tudunk nevezni egy olyan földet, ahol nem voltak román templomok, román közigazgatási intézmények? 4. „Félretéve” Erdélyt, készítsünk egy listát a havasalföldi és moldvai fejedelmekről. Mikor kezdtek ők uralkodni? 1200-1300-ban! És addig ki vezette ezeket az országokat? Hogyan éltek az emberek, hova jártak templomba? 5. Miért van az, hogy a biblia első románra fordítását egy magyar főúrnak köszönhetjük? 6. Hány orvos, mérnök, író, sportoló, festő, költő, biológus, vagy bármiféle román tudós származik Székelyföldről? Lehetséges egy olyan „román” föld létezése, amelynek ne lett volna legalább egy román származású nagy szülöttje, amely fennmaradt volna a történelemben? 7. Megkérdőjelezték Önök, miért hagyják Déva várát Isten számára? Vagy más erdélyi várakat romokban heverni? Számosat közülük IV. Béla magyar király építetett 1241 után, hogy megvédje az országot egy újabb mongol betöréstől. Ezek a pusztulásra ítélt várak semmi román múltat nem bizonyítnak! 8. Mondják, hogy Erdélyben nem maradtak fenn román emlékek, mert a magyarok megsemmisítették. Rendben, fogadjuk el, ad-abszurdum. De Havasalföldön és Moldvában ki semmisítette meg az emlékeket és miért? Azt hiszem komoly érvek kellenek, kellenének mindezeknek a megcáfolására. Én nem becsülöm alá senki intelligenciáját. Bizonyítékokat akarok, nem nyilatkozatokat. Kész tényeket akarok, mint azok a napi munkában megfáradt emberek, akiknek nincs lehetőségük könyvtárakban kutatni. A Ceausescu elméletektől megcsömörölve, a hamisított történelemből kiábrándulva, őszintén kérem, SEGÍTSENEK! Küldjenek anyagot, linket, vagy bármit, ami végre segítene betömni ezt a hatalmas űrt a román történelemben...” Cím: root@2post.net A hozzászólást fordította: Gál Mária, Csíkszentkirály

 

Forrás: erdely.ma

Vissza a kezdőlapra