2004. február 10. kedd 22:37

 

Az Európai Unió 2004. évi költségvetésének tanulságai
2004. évi kifizetések

 

Ha az EU országai azonos gazdasági erejűek lennének, de költségvetésük egy részét közösen költenék el, az újraosztás egyik ésszerű mutatója a tagországok lakosságának száma lehetne.

Ebben az esetben a rendelkezésre álló pénz 83,6 százaléka jutna a 15-ökhöz és 16,4 százalékon kellene a tíz újnak megosztoznia.

 

 

 

A 2004. évi költségvetésben azonban nem ezt az arányt mutatja. Szerencsére, vélhetné valaki, mert az új tagállamok sokkal szegényebbek, s az Európai Unió egyik értéke a szolidaritás.

 

Nézzük hát, hogy mi is várható 2004-ben:

 

 

A kép kiábrándító. A népesség szám szerint várhatónak egy harmadát sem kaptuk meg. A két ábra adatait összevonva, az aránytalanság még inkább szembeötlik:

 

 

Mint tudjuk, a parlamentnek komoly hatása van a költségvetés végső kialakítására. Vizsgáljuk meg, mi volt a parlament szerepe a végső számok kialakulásában.

 

Az első két oszlop pár a már ismert adatokat mutatja: a 2004 évi kifizetések a lakosságszámhoz képest is aránytalanul alacsonyak. A parlament azonban a rendelkezésére álló viszonylag kis mozgástérben sokkal inkább támogatta a belépőket, mint a régi tagokat. A népesség16 százaléka kapta az emelésre kialkudott összegek 25 százalékát. Az összeg kicsisége miatt ez az arányeltolódás mindössze jelzés, bár a végszámokon - igaz csak az első tizedes jegyben – így is kimutatható.

 

A Parlament jóindulatát más megközelítésben még jobban megérthetjük:

 

A parlamenti képviselők saját országaik támogatását – noha éppen választási év van – mindössze 0,3 százalékkal, a csatlakozókét ennél mintegy hétszer nagyobb mértékben, kicsit több, mint 2 százalékkal emelték meg.

 

Sok szó esett arról, hogy az EU 10 jövő évi kifizetéseit a parlament módosítja. A Tanács az eredeti módosítás elvetette, de a végső döntés a fentiek szerint mégis kimutatható eredményt hozott. Ezt főleg akkor érthetjük meg, a fenti ábrát úgy is megmutatjuk, mi lett volna, ha az eredeti 600 milliós javaslatból nem sikerült volna legalább 100 milliót megszereznünk?

 

 

Következtetés: a magyar emberek számára nem mindegy, milyen lesz a nemzeti érdekek képviselete az Európai Unióban. Támogatást leginkább a parlamenttől remélhet, s ott a legerősebb csoportra, az Európai Néppártra számíthat, ha a Szövetség jelöltjei, - akik értelemszerűen a Néppárt frakciójában fognak dolgozni - nagy számban jutnak be az Európai Parlamentbe. Hogy ez így lesz-e, azt csak a tisztelt választók dönthetik el.

Surján László

vissza Vissza a kezdőlapra